Velős borsó nagyon korai Premium

Pisum sativum - Premium

A borsót már az újkőkorban is termesztették, jelenleg szinte az egész világon művelik. Számos vitamint és hatóanyagot tartalmaz, amelyek segítenek javítani az egész szervezet ellenálló képességét. Fehérjék, valamint C és B vitaminok, kalcium, kálium, foszfor, magnézium stb. forrása. Az egynyári növények közé tartozik. Ez a hüvelyes zöldség a pillangósvirágúak családjába tartozik. A virágok fehérek, a termés hüvely. A szemek világos- vagy sötétzöldek lehetnek.

A borsó három termesztett csoportra osztható. Zöldborsó, amelynek magvai fagyasztásra és friss konyhai feldolgozásra alkalmasak. Cukorborsó, amelynél a teljes hüvelyt a magokkal együtt fogyasztják. Étkezési borsó, amely magas keményítőtartalommal rendelkezik. Hőkezeléshez, például levesekhez alkalmas. A termesztési idő szerint megkülönböztetünk nagyon korai, korai, középkorai, középkései és kései fajtákat.

Hogyan termesszünk borsót

• Világos helyet igényel, de nem közvetlen tűző napot. A borsó a hidegtűrő növények közé tartozik. 13-18 °C hőmérsékleten fejlődik a legjobban. Ez nem jelenti azt, hogy elviseli a fagyot. Bőségesen öntözzük különösen a virágzás és a hüvelyképződés idején. A talajnak soha nem szabad teljesen kiszáradnia. A szárazság nem tesz jót a borsónak. A borsó a kúszónövények közé tartozik, ezért támasztékot kell biztosítani számára. Ha a borsót sorokban termesztjük, zsinórt feszítünk ki közöttük. A borsó bármilyen támasztékkal beéri - kerítés, pergola, faléc. A kiültetés körüli területet rendszeresen lazítjuk és gyomtalanítjuk.

• A vetést kora tavasszal végezzük, legjobban március vége és április eleje között. A zöldborsót áprilistól júniusig vetjük. Az előkészített területre 15-30 cm távolságra lévő sorokba, szemenként 4-6 cm távolságra vetjük. A magokat 5-7 cm mélyre vetjük.

• A talajnak áteresztőnek, jól megmunkáltnak kell lennie, elegendő tápanyaggal. Ne száradjon ki gyorsan, de ugyanakkor nem is maradhat hosszú ideig vízzel telítve.

• Ültetés előtt a talajt érett komposzttal vagy rothadt trágyával trágyázzuk meg.

  Szükség szerint foszfor- és káliumtrágyákat alkalmazunk. Adag: 20 kg N, 50 kg P, 120 kg K hektáronként. Ha a talajt vetés előtt megfelelően megtrágyáztuk, a vegetációs időszak alatt nem szükséges utótrágyázni.

• Borsóormányos - lárvái lyukakat fúrnak a magokba. Minden szemben csak egy lárva tartózkodik. A lárvák károsítják a szemeket, csökkentik a hozamot, a minőséget és a borsó csírázóképességét. A kifejlett bogarak a pollent, a szirmokat vagy a borsó porzóit rágják. A vegyszeres védelem a virágzás idején történő permetezés, amikor az első két virág a száron elvirágzik, és az első hüvely képződni kezd. Megelőzésként alkalmas a borsó korábbi megelőző vetése.

  Borsólevélbogár - a leveleket károsítja. A levéllemezek szélei szabályosan kirágottak. Ennek a bogárnak a lárvái szintén károsítják a növényeket, a gyökereken lévő gumószerű daganatokban élnek és tönkreteszik azokat. Megfelelő védekezés a Karate vagy Sumithion és arzéntartalmú készítményekkel történő permetezés.

  Drótférgek - pattanóbogarak lárvái. A növények soronként vagy fészkesen hervadnak. A vetett mag egyáltalán nem kel ki. A gyökerek sérültek, láthatóak a járatok. A lárvák hengeresek és kemények, fényesek, sárgásbarnák és körülbelül három centiméter nagyok. A vegyszeres védelem nem túl megfelelő. Ha drótférgek jelennek meg, rendszeresen és mélyebben forgassuk a talajt, és még betakarítás után se hagyjuk nyugalomban. Segít a nitrogéntartalmú mésszel történő trágyázás is.

  A borsó további ellenségei a madarak, különösen a szajkók, galambok. Ebben az esetben riasztókat, csapdákat vagy hálókat alkalmazunk.

• A betakarítás körülbelül június közepétől július közepéig tart a vetett fajták koraiságától függően.

  A korai fajtákat már az ültetés utáni 12. héttől betakarítjuk.

  A cukorborsót akkor takarítjuk be, amikor a hüvelyekben édes, nagy borsószemek vannak. Célszerű egyszerűen kipróbálni egy hüvelyt, hogy elég érettek-e.