Bokor bab Saxa – babmagvak

Phaseolus vulgaris - Saxa

Egyéves növény, amely Amerika trópusi területeiről származik. Kúszó szára van, amely elérheti az 1,5 - 2 méteres magasságot is. Termése a hüvely, amely különböző mennyiségű, vesealakú magot tartalmaz. A fajtától függően eltérő színű és méretű. A bab magvai mérgezőek. Fazin nevű anyagot tartalmaznak, amely főzés során elbomlik. Ezért nyersen ne fogyasszuk a magvakat. A virágok fehér, rózsaszín, sárga vagy lila színűek és ritkás fürtöket alkotnak. Június és augusztus között virágzik.

A bab aminosavak és aszkorbinsav forrása. A babot a cukorbetegség enyhébb formáinak kezelésére használják, vizelethajtó hatása van, és alkalmas húgyúti fertőzések esetén is.

Hogyan termesszük a babot

• Melegigényes növényről van szó, ezért napos, széltől védett helyre ültessük. A virágzás idején a babnak 20–25 Celsius fok közötti hőmérsékletre van szüksége. A bab öntözésigényes, a talaj nem száradhat ki, de ugyanakkor nem is lehet túlnedves! A bab minden fajtájának támaszra van szüksége. A díszfajták pergolán, kerítésen vagy tartószerkezettel ellátott edényekben mutatnak igazán jól. A fogyasztási fajtákat karó mellé ültetjük, vagy zsinegből készítünk kötözőhelyet számukra. A növény körüli talajt lazítsuk, és tartsuk gyommentesen. A hüvelyek rendszeres szedése ösztönzi újabb termések kialakulását.

• A magvakat márciusban vetjük. A magokat áteresztő, tápanyagdús szubsztrátba ültetjük, és világos helyre tesszük. A bab csírázásához meleget igényel, ezért üvegház vagy melegágy megfelelő. Végleges helyére május 15. után vetjük a babot, amikor már nem fenyeget fagyveszély.

  A bokros fajtákat 3-4 maggal vetjük az előkészített, kb. 5 cm mély gödröcskékbe. Egymástól kb. 20 cm távolságra.

  A kúszó fajtákat kb. 5 magot vetünk 5 cm mély gödröcskékbe, és a támasz típusától függően akár egy méterre is egymástól.

• Megfelelőek a könnyebb homokos agyagtalajok elegendő talajmikroorganizmussal és tápanyaggal. Ideális pH körülbelül 6,5.

• Alacsony nitrogéntartalmú NPK műtrágyákat használunk. Tavasszal ajánlott a babnak a termőhelyre egyszeri adagként juttatni 3 kg nitrogént m2-enként, 3–4 kg P2O5/m2 és 11 kg K2O/m2. Ha a bab tápanyagdús talajban nő, akkor a műtrágyát egyáltalán nem kell alkalmaznunk.

• A bab legkomolyabb betegsége az antraknóz. A fiatal hüvelyeken barnuló, nagyobbodó foltok jelennek meg, a micélium behatolhat a hüvely belsejébe is és megtámadja a magvakat, sárgásbarna vagy vörösesbarna foltokat képezve rajtuk. A kezelést vegyszeres készítményekkel - fungicidekkel és a betakarítás utáni maradványok megsemmisítésével végezzük.

  A babot más gomba- vagy bakteriális fertőzések is megtámadhatják, mint például a szürkepenész, a levélbarnulás, a bakteriális foltozás, a babrozsda és egyebek.

  A vetőlégy olyan légy, amelynek lárvái megtámadják a csírázó sziklevelet és a növény vegetációs csúcsát még a talajban, elsősorban hűvösebb, nedves időjárás esetén. Megfelelő védekezés a vetőmag csávázása inszekticidekkel.

  Kis, sötét bogár - a babzsizsik megtámadja a magvakat, amelyekben át is telel. A termés tönkremenetelét okozza. Megfelelő védekezés a kifejtett magvakat fagyasztóba tenni (-10 °C hőmérsékleten a bogarak 10-14 nap alatt elpusztulnak, -17 °C fagyban már 8 óra alatt).

• A száraz szemre való betakarítást akkor végezzük, amikor a hüvelyek száradnak, és a magvak kemények, jól beérettek és teljesen kiszíneződtek.

  Konyhához frissen szedjük még az éretlen hüvelyeket, amelyek ha kissé meghajlítjuk, akkor elpattannak.