Zsenge borsó AMBASSADOR

Pisum sativum - Ambassador

A borsót már az újkőkorban termesztették, jelenleg szinte az egész világon termesztik. Számos vitamint és hatóanyagot tartalmaz, amelyek segítenek az egész szervezet jobb védekezőképességének kialakításában. Fehérje-, C- és B-vitamin-, kalcium-, kálium-, foszfor-, magnéziumforrás stb. Az egynyári növények közé tartozik. Ez a hüvelyes zöldség a pillangósvirágúak családjába tartozik. A virágok fehérek, a termés hüvely. A szemek világos- vagy sötétzöldek lehetnek.

A borsó három termesztési csoportra osztható. A zsengéborsó, amelynek magvai alkalmasak fagyasztásra és friss konyhakezelésre. A cukorborsó, amelynél az egész hüvelyt a magvakkal együtt fogyasztják. A gulyásborsó, amely magas keményítőtartalommal rendelkezik. Hőkezeléshez alkalmas, pl. levesekhez. A termesztés korasága szerint megkülönböztetünk nagyon korai, korai, középkorai, középkései és késői fajtákat.

Hogyan termesszük a borsót

• Világos helyet igényel, de nem közvetlen tűző napot. A borsó hidegkedvelő növény. Legjobban 13-18 °C hőmérsékleten érzi magát. Ez nem jelenti azt, hogy elviseli a fagyot. Bőségesen öntözzük különösen virágzás és a hüvelyek kialakulása idején. A talaj soha nem szabad teljesen kiszáradjon. A szárazság nem kedvez a borsónak. A borsó kúszónövény, ezért támasztékot kell biztosítani számára. Ha sorokban termesztjük a borsót - zsinórt feszítünk közéjük. A borsó bármilyen támasztékkal beéri - kerítés, pergola, faléc. A kiültetés környékét rendszeresen lazítjuk és gyomtalanítjuk.

• A vetést korán tavasszal, leginkább március vége és április eleje között végezzük. A zsengéborsót áprilistól júniusig vetjük. Az előkészített területre 15-30 cm távolságra lévő sorokba, szemről szemre 4-6 cm távolságra vetjük. A magokat 5-7 cm mélyre vetjük.

• A talajnak átjárhatónak, jól megmunkáltnak kell lennie, megfelelő tápanyagadaggal. Ne száradjon ki gyorsan, de ugyanakkor nem is maradhat hosszú ideig vízzel telítve.

• Ültetés előtt a talajt érett komposzttal vagy rothadt trágyával trágyázzuk meg.

  Szükség szerint foszfor- és káliumtrágyákat alkalmazunk. Adag: 20 kg N, 50 kg P, 120 kg K hektáronként. Ha a talaj vetés előtt rendesen meg lett trágyázva, a vegetációs időszakban nem szükséges pótlólagos trágyázás.

• Borsózsizsik - lárvái lyukakat fúrnak a magvakba. Minden szemben csak egy lárva tartózkodik. A lárvák károsítják a szemeket, csökkentik a borsó termését, minőségét és csírázóképességét. A kifejlett bogarak elfogyasztják a virágport, a sziromlevelet vagy a borsó porzóit. A vegyi védelem a virágzás idején történő permetezés, amikor az első két virág a száron elvirágzik és az első hüvely kezd kialakulni. Megelőzésként korábbi megelőző vetés alkalmazása megfelelő.

  Borsólevélszúró bogár - a leveleket károsítja. A levéllemezek széleitől szabályosan rágottak. Ennek a bogárnak a lárvái szintén károsítják a növényeket, gumószerű daganatokban élnek a gyökereken és elpusztítják azokat. Megfelelő védelem a Karate vagy Sumithion készítményekkel és arzéntartalmú készítményekkel történő permetezés.

  Drótférgek - a pattanóbogarak lárvái. A növények sorokban vagy gócpontokban hervadnak. A kivetett vetőmag egyáltalán nem kel ki. A gyökerek károsodottak, láthatók a járatok. A lárvák hengeresek és kemények, fényesek, sárgásbarnák és körülbelül három centiméter nagyok. A vegyi védelem nem túl alkalmas. Ha drótférgek jelennek meg, a talajt rendszeresen és mélyebben ássuk és aratás után sem hagyjuk nyugalomban. Nitrogéntartalmú mésszel történő trágyázás is segít.

  A borsó további ellenségei a madarak, különösen a szajkók és galambok. Ebben az esetben riasztókat, csapdákat vagy hálókat alkalmazunk.

• A betakarítás körülbelül június közepétől július közepéig tart a kivetett fajták koraságától függően.

  A korai fajtákat már a kiültetés utáni 12. héttől betakarítjuk.

  A cukorborsót akkor aratjuk le, amikor a hüvelyekben édes nagy borsószemek vannak. Célszerű egyszerűen kipróbálni egy hüvelyt, hogy elég érett-e.