Sárga répa Tinga

Daucus carota - Tinga

Mindannyian ismerjük, mindenkinek ízlik, és a konyhában a leggyakrabban használt gyökérzöldségek közé tartozik. Igen, a sárgarépáról van szó. Dél-Ázsiából, a mai Afganisztán, Pakisztán és Irán területéről származik. A sárgarépa kétéves növény. Tollasan összetett levelei vannak. A virágszár akár 1,5 m magas is lehet, a virágzat összetett ernyőt alkot, a virágok fehéresek.

A sárgarépát két alapvető típusra oszthatjuk - vad sárgarépa (ez az eredeti nemesítetlen forma fehér gyökérrel) és kerti sárgarépa (ide tartozik az összes ma termesztett sárgarépa fajta). A kerti sárgarépa erőteljesebb gyökérrel rendelkezik, amelynek színe lehet fehér, sárga, narancssárga, piros, lila vagy többszínű is (kívül más lehet, mint belül).

A vetés időpontja szerint megkülönböztetjük a sárgarépát - KORAI RÉPA (finomabb korai sárgarépa, rövidebb és kerekdedebb gyökérrel), BABY RÉPA (fiatal korai répa, finom ízzel és omlós szerkezettel jellemezve) és KLASSZIKUS SÁRGARÉPA (késői típus, édes ízű sima, félhosszú alakú, hegyes végű gyökérrel rendelkezik).

De ez még nem minden. A kedvelt sárgarépát a gyökér alakja szerint is osztályozhatjuk, amiért termesztjük. Például a Berlikum típus nagyobb hengeres, tompa végű gyökerekkel rendelkezik. Az ilyen típusú sárgarépák alkalmasak közvetlen fogyasztásra, hosszú távú tárolásra, szárításra és további feldolgozásra. A Flakee nagyon hosszú, keskenyedő, széles és lapos végű gyökerekkel jellemezve. Alkalmas közvetlen fogyasztásra, hosszú távú tárolásra, szárításra és más feldolgozási módokra. A Parisian retek alakú kis gyökerekkel rendelkezik. A típus alkalmas közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra. A Nantes a klasszikus korai répa, amellyel az üzletekben találkozunk. Végül a Chantenay típus rövidebb, inkább kúpos gyökerű sárgarépa. Alkalmas közvetlen fogyasztásra, szárításra és más feldolgozási módokra.

A sárgarépa magas ásványi anyag tartalommal rendelkezik. Magas a kálium, magnézium, foszfor, de a klór tartalma is. Számos nyomelemet is tartalmaz - bór, vanádium, vas, jód, kobalt, réz, mangán, cink. Növeli a szervezet általános ellenálló képességét, ajánlott székrekedés, máj-, vese- és érrendszeri megbetegedések esetén. Mint ismeretes, a sárgarépa hatással van a látásminőségre! Az A-provitamin – béta-karotin forrása. Kis mennyiségű C-vitamin vagy B-vitamin csoport vitaminjai is megtalálhatók benne.

A sárgarépa előnye az is, hogy nagyon igénytelen zöldség. Termesztheti konténerekben is, akár a teraszon!

Hogyan termesszünk sárgarépát

• Napos termőhelyet igényel. Az ágyásokat rendszeresen lazítjuk és öntözzük. Semmiképpen ne öntsük túl, mert tönkretehetjük az egész vetést. A sárgarépa hidegkedvelő növények közé tartozik, legjobban 16 °C körüli hőmérsékleten érzi magát. A gyökerek fejének zöldülését megakadályozzuk a növényekhez való földfelszedéssel.

• Frissen trágyázott talaj nem alkalmas a vetésre. A magokat az ágyásba vetjük, amikor a fagyok elmúlnak. A nappali hőmérsékletnek átlagosan legalább 7 °C-nak kell lennie (a sárgarépa termesztésének ideális hőmérséklete körülbelül 16 °C nappali hőmérséklet). 1-2 cm mélyre vetjük körülbelül 15 cm távolságra. A kikelő palántákat kb. 5 cm távolságra kell ritkítani. A késői sárgarépafajtákat ugyanígy vetjük a tavasz végétől a nyár elejéig.

• A sárgarépa alaposan megmunkált talajt igényel elegendő tápanyaggal és nedvességgel. A talajnak könnyűnek és termőnek kell lennie. Az optimális pH semleges vagy enyhén lúgos. A talaj ne tartalmazzon rögöket és köveket.

• A talaj lazítása előtt érdemes a vetés helyét jól érlelt komposzttal dúsítani. Vetés előtt 70g N, 30g P és 150g K-t juttatunk a talajba. A 3-5 leveles fázisban 20g N-t juttatunk a sorközbe. A vegetáció során NPK műtrágyával trágyázunk alacsonyabb nitrogén és magasabb káliumtartalommal. Ne használjunk trágyát. A sárgarépa erre a trágyázási módra repedéssel reagál.

• A sárgarépa fekete rothadása a csírázó növényeken elsötétedéssel, a gyökérnyak elvékonyodásával és rothadásával, valamint a levelek száradásával nyilvánul meg. A vegetáció során a gyökereken ez a betegség nem nyilvánul meg túlságosan. A megtámadott gyökereken sötét, száraz, beesett foltok keletkeznek. A védekezést Dithane DG Neotec készítménnyel végezzük.

  A sárgarépalevél száraz foltossága a vegetáció folyamán a növények között szél és eső segítségével terjed konídiumokkal, amelyek a megtámadott leveleken keletkeznek. A legidősebb leveleken egy-két milliméteres sárgásbarna foltok keletkeznek világosabb szegéllyel. A foltok fokozatosan megnagyobbodnak, összefolynak és elsötétülnek. Későbbi fázisban a levelek teljesen sötétek és elhaltok. A védekezést Ortiva készítménnyel végezzük.

  A sárgarépalégy fiatalabb növényeken mutatkozik. Ezek megsárgulnak és elhalnak. A gyökér felszínén, elsősorban annak felső harmadában, kívülről láthatóak a járatszerű rágásnyomok légylárváival. A károsodott növények rothadnak tárolás során. Jelenleg a védelem nem lehetséges. Korábban Dursban 10 G készítménnyel végezték.

  A sárgarépa lágy rothadása a gyökérzöldség helytelen tárolásából ered nedves környezetben. A sárgarépa pépes, büdös tömegre változik. Tárolás előtt a sárgarépát átvizsgáljuk és megtisztítjuk a talajmaradékoktól.

  A fonálférgek szívása miatt a sárgarépa gyökerei eltorzulnak és túlzott mennyiségű oldalgyökeret képeznek. Az afrikavirágok vetése nagymértékben csökkentheti a fonálférgek előfordulását a talajban. Vetésforgót is betartunk.

  A lisztharmatos betegség minden föld feletti részen (leveleken, levélnyélen, szárakon, virágzatokon és magokon) fehéres lisztes bevonatok keletkeznek. Az ernyősök lisztharmata elleni védekezést Ortiva készítménnyel végezzük.

• A korai fajtákat a vetés utáni 8. héttől szedhetjük. A késői fajtáknak néha akár 11 hétre is szükségük van. A szedést kézzel, kihúzással végezzük, vagy óvatosan segíthetünk villával úgy, hogy ne károsítsuk a növények gyökerét.