Velős borsó

Pisum sativum

A borsót már az újkőkorban termesztették, jelenleg szinte az egész világon termesztik. Számos vitamint és hatóanyagot tartalmaz, amelyek segítenek az egész szervezet védekező képességének javításában. Fehérje, valamint C és B-vitamin, kalcium, kálium, foszfor, magnézium stb. forrása is. Az egynyári növények közé tartozik. Ez a hüvelyes zöldség a pillangósvirágúak családjába tartozik. A virágok fehérek, a termés hüvely. A szemek világos-zöldtől sötétzöldig terjedhetnek.

A borsó három termesztett csoportra osztható. A zsenge borsó, amelynek magvai fagyasztásra és friss konyhai feldolgozásra alkalmasak. A cukorborsó, amelynél a teljes hüvelyt a magokkal együtt fogyasztják. A sima borsó, amely magas keményítőtartalommal rendelkezik. Hőkezelésre alkalmas, például levesekbe. A termesztés korasága szerint megkülönböztetünk nagyon korai, korai, középkorai, középkései és kései fajtákat.

Hogyan termesszünk borsót

• Világos helyet igényel, de nem közvetlen napfényt. A borsó a hidegkedvelő növények közé tartozik. Legjobban 13-18 °C-os hőmérsékleten érzi magát. Ez nem jelenti azt, hogy elviseli a fagyot. Bőségesen öntözzük különösen a virágzás és a hüvelyképződés idején. A talaj soha ne száradjon ki teljesen. A szárazság nem tesz jót a borsónak. A borsó a kúszónövények közé tartozik, ezért támasztékot kell biztosítani számára. Ha sorokban termesztjük a borsót - madzagot feszítünk közéjük. A borsó bármilyen támasztékkal beéri - kerítés, pergola, faléc. A termesztés környékét rendszeresen lazítjuk és eltávolítjuk a gyomokat.

• A vetést kora tavasszal végezzük, legjobban március végén vagy április elején. A zsenge borsót áprilistól júniusig vetjük. Az előkészített területre vetjük 15-30 cm távolságra lévő sorokba, szemenként 4-6 cm távolságra egymástól. A magokat 5-7 cm mélyre vetjük.

• A talajnak áteresztőnek, jól megmunkáltnak kell lennie, elegendő tápanyag-adaggal. Ne száradjon ki gyorsan, de ugyanakkor nem is maradhat sokáig vízzel telítve.

• Ültetés előtt érett komposzttal vagy érlelt trágyával trágyázzuk ki a talajt.

  Szükség szerint alkalmazzunk foszfor- és káliumtrágyákat. Adagolás hektáronként 20 kg N, 50 kg P, 120 kg K. Ha a talajt vetés előtt megfelelően megtrágyáztuk, a vegetációs időszak alatt nem szükséges tovább trágyázni.

• Borsózsizsik - lárvái lyukakat fúrnak a magokba. Minden szemben csak egy lárva tartózkodik. A lárvák károsítják a magokat, csökkentik a borsó hozamát, minőségét és csírázóképességét. A kifejlett bogarak a borsó pollenjét, sziromlevél vagy porzóit eszik. Vegyi védekezés a virágzás idején végzett permetezés, amikor az első két virág a száron elvirágzik és az első hüvely kezd kialakulni. Megelőzés a megfelelő korábbi vetés.

  Borsólevélszúnyog - károsítja a leveleket. A levéllemezek a széleiktől szabályosan kikötve. Ennek a bogárnak a lárvái szintén károsítják a növényeket, a gyökereken lévő gumószerű daganatokban élnek és tönkreteszik azokat. Megfelelő védelem a Karate vagy Sumithion készítményekkel és arzéntartalmú készítményekkel való permetezés.

  Drótférgek - pattogtató bogarak lárvái. A növények sorokban vagy gócokban hervadnak. A vetett vetőmag egyáltalán nem kel ki. A gyökerek károsodottak, látható járatok látszanak. A lárvák hengeresek és kemények, fényesek, sárgásbarnák és körülbelül három centiméter nagyok. A vegyi védekezés nem túl megfelelő. Ha drótférgek jelennek meg, rendszeresen és mélyebben ássuk fel a talajt, és még az aratás után sem hagyjuk nyugton. Segít a nitrogéntartalmú mésszel való trágyázás is.

  A borsó további ellenségei a madarak, különösen a szajkók, galambok. Ebben az esetben riasztókat, csapdákat vagy hálókat alkalmazunk.

• A betakarítás körülbelül június közepétől július közepéig tart a vetett fajták koraságától függően.

  A korai fajtákat már az ültetés után a 12. héttől betakarítjuk.

  A cukorborsót akkor szüretelik, amikor a hüvelyekben édes, nagy borsószemek vannak. Célszerű egyszerűen kipróbálni egy hüvelyt, hogy kellőképpen érett-e.