Korai velős borsó

Pisum sativum

A borsót már az újkőkorban termesztették, jelenleg szinte az egész világon termesztik. Számos vitamint és hatóanyagot tartalmaz, amelyek segítenek az egész szervezet jobb ellenálló képességében. Fehérjék és C-, B-vitaminok, kalcium, kálium, foszfor, magnézium stb. forrása is. Az egynyári növények közé tartozik. Ez a hüvelyeszelenség a pillangósvirágúak családjába tartozik. A virágok fehérek, a termés hüvely. A szemek világos- vagy sötétzöldek lehetnek.

A borsó három termesztett csoportra osztható. A csemege- vagy húsos borsó, amelynek magvai fagyasztásra és friss felhasználásra alkalmasak a konyhában. A cukorborsó, amikor a teljes hüvelyt a magokkal együtt fogyasztják. A kerekmagvú borsó, amely magas keményítőtartalommal rendelkezik. Hőkezeléshez alkalmas, pl. levesekhez. A termesztés koraisága szerint megkülönböztetünk nagyon korai, korai, középkorai, középkései és késői fajtákat.

Hogyan termesszük a borsót

• Világos helyet igényel, azonban nem közvetlen tűző napfényt. A borsó a hidegtűrő növények közé tartozik. Legjobban 13-18 °C hőmérsékleten érzi magát. Ez nem jelenti azt, hogy fagyot is kibír. Bőségesen öntözzük különösen a virágzás és a hüvelykötés idején. A talaj soha ne száradjon ki teljesen. A szárazság nem kedvez a borsónak. A borsó a kúszónövények közé tartozik, ezért támaszt kell biztosítani számára. Ha a borsót sorokban termesztjük - zsinórt feszítünk ki közöttük. A borsó megelégszik bármilyen támasztékkal - kerítés, pergola, faléc. Az ültetvény környékét rendszeresen lazítjuk és eltávolítjuk a gyomokat.

• A vetést korán tavasszal végezzük, legjobban március végén vagy április elején. A csemege- vagy húsos borsót áprilistól júniusig vetjük. A felkészített parcellán sorokban vetjük 15-30 cm távolságra, szemről szemre 4-6 cm távolságra egymástól. A magokat 5-7 cm mélységbe vetjük.

• A talajnak áteresztőnek, jól megmunkáltnak kell lennie, elegendő tápanyag-adaggal. Ne száradjon ki gyorsan, de ugyanakkor nem is maradhat hosszan vízzel telítve.

• Ültetés előtt érett komposzttal vagy érlelt trágyával trágyázzuk meg a talajt.

  Szükség szerint foszfor- és káliumtrágyákat alkalmazunk. Adag: 20 kg N, 50 kg P, 120 kg K hektáronként. Ha a talaj a vetés előtt rendesen meg volt trágyázva, a vegetációs időszak alatt nem szükséges pótlólagos trágyázás.

• Borsózsizsik - lárvái lyukakat fúrnak a magvakba. Minden magban csak egy lárva tartózkodik. A lárvák károsítják a magokat, csökkentik a borsó hozamát, minőségét és csírázási képességét. A felnőtt bogarak a pollent, a szirmokat vagy a borsó porzóit rágják. Vegyi védelem: permetezés virágzáskor, amikor a száron az első két virág elvirágzik és az első hüvely kezd kialakulni. Megelőzés: megfelelő korábbi borsóvetés.

  Borsólevélszúnyog - károsítja a leveleket. A levéllemezek a szélektől szabályosan ki vannak rágva. Ennek a bogárnak a lárvái szintén károsítják a növényeket, a gyökereken lévő gumós daganatokban élnek és tönkreteszik azokat. Megfelelő védelem: permetezés Karate vagy Sumithion készítményekkel és arzéntartalmú készítményekkel.

  Drótférgek - a pattanóbogarak lárvái. A növények sorokban vagy gócpontokban elhervadnak. A kivetett vetőmag egyáltalán nem kel ki. A gyökerek károsodottak, láthatók a rágási járatok. A lárvák hengeresek és kemények, fényesek, sárgásbarnák és körülbelül három centiméter nagyok. A vegyi védelem nem túl megfelelő. Ha drótférgek fordulnak elő, rendszeresen és mélyebben dolgozzuk meg a talajt, és még a betakarítás után sem hagyjuk nyugalomban. A nitrogéntartalmú mésszel történő trágyázás is segít.

  A borsó másik ellensége a madarak, különösen a szajkók, galambok. Ebben az esetben riasztókat, csapdákat vagy hálókat alkalmazunk.

• A betakarítás körülbelül június közepétől július közepéig tart a kivetett fajták koraiságától függően.

  A korai fajtákat már az ültetés utáni 12. héttől szüreteljük.

  A cukorborsót akkor szüreteljük, amikor a hüvelyekben édes, nagy borsószemek vannak. Célszerű egyszerűen kipróbálni egy hüvelyt, hogy elég érett-e.