Gumós zeller ALBIN

Apium graveolens var. Rapaceum

A zeller a Földközi-tenger vidékéről származik. Három formában termesztik - gumós zeller a megvastagodott gyökerekért, szárzellerként a megvastagodott levélnyelekért, vagy leveles formában a dús levélrózsáért.

A kétéves növény a zellerfélék családjába tartozik. Termései, akárcsak az egész növény, számos aromás anyagot tartalmaznak. A zeller vitaminok forrása, különösen a C-vitamin (a leveles forma akár 10-szer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a gumók), továbbá B1, B2 és számos ásványi anyag. Erős illatát és ízét az illóolajok adják, amelyeknek jelentős gyógyhatásai is vannak. Vizelethajtó és antibakteriális hatású.

A konyhában hideg és meleg ételekhez egyaránt használják, salátákba és levesekbe is illik. Sok embernek az illóolajok problémát okoznak és allergiát váltanak ki - a jogszabályok ezért allergén növényként tartják nyilván.

A szárzellert nyersen fogyasztjuk, salátákban, vagy hús mellé is rágcsálhatjuk. Reggelire lé formájában adja a legtöbbet a szervezetünknek. A leveles zellert saláták készítéséhez használják, a szárakat főzve fogyasztják, és nyersen préseljük belőle a levet.

Hogyan termesszük a Zellert

• A zeller a napos helyeket kedveli, árnyékban rosszul nő, nem lesz aromás és könnyebben megtámadhatják gombabetegségek. A növekedés teljes időtartama alatt elegendő öntözésre van szüksége. Fontos az öntözés ültetéskor és a vegetáció második felében, amikor a gumó növekszik. A gumós zellert rendszeresen kapálni kell.

• A hosszú vegetációs időszakot előneveléssel lehet lerövidíteni. A palántát nem szükséges fűtött helyiségben nevelni. Az előneveléshez a kiültetésig üvegház vagy télikert megfelelő. A februári vagy márciusi vetés a gumós, leveles és szárzellerhez egyaránt érvényes. A zellert nem ültetjük ki május közepénél korábban a végleges helyére.

  A gumós zeller üveg alatt palántanevelést igényel. Az ültetés ideális időpontja május eleje, legkésőbb június közepe.

  A szárzellernél a magot üvegházba vagy melegágyba vetjük. Az ültetést májusban végezzük ágyásba, 30×30 cm távolságra. A növekedés során a szárakat földdel töltjük fel, hogy kifehéredjenek.

  A leveles zellert februárban üvegházba vagy melegágyba vetjük és májusban ültetjük ki.

  A magvak két-három hét alatt csíráznak tizenöt és húsz fok közötti hőmérsékleten.

• Tápanyag- és mészigényes. Agyagos, humuszos talajokat igényel. A leveles és szárzeller inkább agyagos-homokos talajt igényel. Az optimális pH 6,5 – 7,5.

• A vegetáció során többkomponensű trágyával pótoljuk a tápanyagokat. A gyökérzöldségekhez való trágya megfelelő.

• A kártevők közül a zellert elsősorban a répalégy, zellerlégy támadja meg. A zellert Basudin (répalégy) és Sumithion Super (zellerlégy) készítményekkel kezeljük.

  A zeller szeptóriás levélfoltossága a zeller levéllemezein jelentkezik, ahol kis szürkésbarna foltok keletkeznek sárga szegéllyel és nagyon apró fekete pontok nagy számával. A foltok középső része később megbarnul és elszárad.

  A zellergumók varasodása barna foltok, amelyek növekednek. A megtámadott szövet megpaásodik és megrepedezik. Ezt a gumó rothasztó bomlása követi. A betegséget úgy előzzük meg, hogy ugyanazon a területen legalább 3 évig nem termesztünk zellert. Részleges védelem a bórax használata körülbelül 20g/10m2 dózisban.

  A zellerlevelek foltossága az idősebb leveleken jelentkezik, sárgás, később sárgásbarna foltok jelennek meg. A levelek elszáradnak és elpusztulnak. Kuprikol-lal megelőző védelmet végzünk.

• A kisebb zellergumók júliusban szüretelhetők. A zeller leveleit válogatva szedhetjük, hogy elegendő levélfelület maradjon.

  A leveles zeller szedése júliustól fokozatosan kezdődik, és csak szeptember végén végezzük el az egyszeri betakarítást.