Izsóp - modern és dekoratív gyógynövény

Az orvosi izsóp (lat. Hyssopus officinalis) elsősorban gyógynövény, és csak másodsorban fűszer. A múltban leprások kezelésére használták, valamint köhögés és légúti betegségek esetén. Fűszeres íze és aromája van. Arab országokban az izsóp növényből sorbet nevű italt készítenek.

Őshazája a keleti Mediterráneum és Közép-Ázsia, ahol vadon nő szemétlerakók környékén, meszes sziklákon, sztyeppéken és árkokban. Az orvosi izsóp alkalmas gyógynövénykertben való termesztésre, virágzás idején nagyon dekoratív például sziklakertben vagy évelőágyásban, sőt élő sövényt is alapíthatunk belőle. Élő sövény termesztéséhez 20 cm távolságra ültetjük, rendszeresen megnyírjuk és formázzuk, hogy bokrosodjon. Cserépben is termeszthetjük.

Néhány érdekesség az izsópról

Az izsóp a múltból mint templomi növény ismert. Templomok megtisztítására és leprás betegek tisztítására használták. A Biblia a 51. zsoltárban említi: "Tisztíts meg izsóppal és tiszta leszek." Az Újszövetség is megjegyzi, amikor Jézusnak halála előtt savanyú borba és ecetbe mártott szivacsot tettek az ajkához, amely éppen izsópszárra volt szúrva. Mindazonáltal vannak kétségek afelől, hogy a Bibliában említett növény a ma ismert izsóp volt-e, vagy inkább egy zsálya vagy oregánó fajta. Később a tudósok felfedezték, hogy az izsóp levelein penicillint termelő penésznyomokat találtak, amely védelmül szolgált a leprásoknak.

Az 1. században az izsópból hyssopites bort gyártottak, amelyet művében Plinius római tudós írt le. Az ókorban a görögök szenthelyek megtisztítására használták. Művében Hippokratész görög orvos is említi, aki köhögés és hörgőgyulladás esetén ajánlotta a használatát. Európába a bencés szerzetesek hozták az izsópot és likőröket ízesítettek vele. Mattioli is megemlíti herbáriumában: "Ez egy kerti növény, számos hajtással és ágacskával rendelkezik, amelyek másfél láb hosszúak, alulról egészen felfelé szép, zöld, megnyúlt és kemény levelekkel, kellemesen illatozik, íze borsszerű és kissé keserű."

A háztartásokban az emberek kis kévékben akasztották a házban, hogy lakhelyük védve legyen tolvajok és gonosz szellemek ellen. Szent növényként az izsópot a Westminster-apátság felszentelésére is használták.

Az izsóp latin neve a görög hyssopos szóból származik, amely fordításban szent növényt jelent. Népies nevei: izop, izopek, ižop, hysos, kolostori izsóp vagy hyzop. Magyarországon az orvosi izsóp név ismert.

Gyógynövénykertet alapítunk..

Az orvosi izsóp (lat. Hyssopus officinalis) örökzöld, évelő félcserje, amely 45-120 cm magasra nő. Az ajakosvirágúak családjába (lat. Laminaceae) soroljuk. Az egész növény kellemes illatú.

Az izsóp szélvédett, napos helyen érzi jól magát, könnyű, jó vízelvezetésű meszes talajban. Nem szereti az átázott talajt, ezért a jó drénezés rendkívül fontos.

Magról termesztjük, amelyet ideális esetben március-április folyamán vetünk el palántanevelő ládába. Az izsóp fiatal palántáit három valódi levélnél 45 cm-es sortávolságra ültetjük ki május-június folyamán. Közvetlenül az ágyásba is vethetjük az izsóp magokat április-július folyamán. Érdemes a káposzta közelében termeszteni, mivel elűzi annak kártevőit, például a káposztalepkét. Jótékony hatással van a szőlőre is, ugyanis az izsóp közelében bőségesebben terem.

Az izsóp zöld, négyszögletes szárral rendelkezik, amely felfelé haladva elágazik. Ezen élénkkék virágok ülnek, amelyek fürtöket alkotnak. Az izsóp virágai június és szeptember között láthatók. Barnásvörös háromszög alakú terméseket - makkocskákat - képez.

Az izsóp hajtásait és virágait (virágzó csúcsokat) közvetlenül a virágzás előtt szedjük, a lemetszett részek hossza körülbelül 30 cm legyen. A sötétzöld leveleket szükség szerint szedjük. Először tavasszal, majd a virágzás után vágjuk vissza. A második szüretkor a legértékesebbek az új hajtások. A leszedett keveréket száríthatjuk, mindig maximum 35°C-os hőmérsékleten. A keverék nagyon lassan szárad. Jól záródó edényekben és sötét helyen tároljuk.

Az izsóp gyógyítja a tüdőt és segít köhögés esetén

A gyógynövény izsóp fertőtlenítő hatású, ezért torokgyulladás, hörghurut, krónikus hörgbetegségek, tüdőgyulladás esetén használjuk, és enyhíti a köhögést. Segít emésztési problémák esetén, fokozza az étvágyat és stabilizálja a vérnyomást. Óvatosnak kell lenni azonban bármilyen diéta során, mivel az izsóp ivása után kétszer annyit eszünk, mint amennyit normál körülmények között ennénk!

Az izsóp hasonlóan hat, mint a zsálya éjszakai és kóros izzadás esetén. Fekélyekre és különböző típusú sebekre készült borogatásokhoz is hozzáadjuk. Rovarcsípések helyének kezelésére is használhatjuk. Erősítő hatással van az idős emberek egészségére és enyhe hashajtóként is működik. Terhes és szoptató nőknek azonban nem ajánlott.

Az izsóp illóolajat tartalmaz (amely pinénből, kamfénből, pinokamfénből áll), cserzőanyagokat, flavon-glikozidokat, heszperidint, dioszpint, hizópint és más anyagokat. A friss levelek 100 grammja akár 170 gramm C-vitamint is tartalmazhat!

• Teát készítünk belőle, amelyet 1-2 kávéskanál friss vagy szárított levélből készítünk úgy, hogy 250 ml forró vízzel leöntjük. 10 percig hagyjuk állni, majd leszűrjük a teát. Naponta akár 3-szor is frissen fogyaszthatjuk.

A nyák feloldására és a köhögés támogatására izsópból izsópszörpöt készíthetünk. Az izsóp virágait 30g mennyiségben 250ml forrásban lévő vízbe tesszük és fél percig főzzük. Az így elkészített keveréket 4 órán át áztatjuk, majd leszűrjük és hozzáadunk 500g mézet. A keveréket mérsékelt tűzön főzzük, amíg szirup állagú nem lesz. Az izsópszörpöt hűtőszekrényben, jól lezárt és sötét edényben tároljuk.

Az izsóp levelei és virágai illatos keverékek, valamint élő és szárított csokrok részei lehetnek.

Az izsóp a konyhában

• Az izsóp fűszeres aromájú és enyhén keserű ízű. Az izsópot levesek, mártások, hüvelyesek, zsíros sertéshús ételek, vadhús, bárány, valamint halak elkészítéséhez használjuk. Különféle fűszerkeverékek része. Jellemző fűszere a francia konyhának, ahol főként mártásokat és zöldség salátákat ízesítenek vele. Aromás, ezért kis adagokban használjuk, maximum 1 kávéskanál mennyiségben személyenként.

• Az izsóp nemes mézelő gyógynövény és rendkívül aromás fűszer. Évelő növényről van szó, amely alkalmas kertekben és cserepekben való termesztésre. Magokból üvegházban vagy közvetlen vetéssel az ágyásban termesztjük. Gyönyörű kék-lila virágokkal virágzik, ezért nagyon hasonlít a kerti borsfűre.

• Gyógyhatásait légúti betegségek, köhögés, asztma és a légúti hurut, valamint a húgyúti gyulladások kezelésére használjuk. Japánban tudósok megállapították, hogy pozitívan hathat daganatos megbetegedések esetén is. A konyhában az izsópot friss paradicsom és uborka ízesítésére használjuk, túróba keverhetjük vagy gyógynövényes vajat készíthetünk belőle. Gyógynövény likőrök része.