Laskagomba szinte bárhol megterem

Röviden: A laskagomba (Pleurotus ostreatus) otthon is könnyen termeszthető kész termesztőkészletből, szalmazsákban vagy farönkön. Termesztőkészletnél 15–20 °C, 80–90% páratartalom és napi permetezés mellett az első gombák 7–14 nap alatt megjelennek, és általában 2–4 termés követi egymást.

A laskagomba (lat. Pleurotus ostreatus) ehető, farontó gomba, amely a laskagombafélék (lat. Pleurotaceae) családjába tartozik. Eredeti otthona Kína, de jelenleg az egész világon elterjedt, a mérsékelt övezetben és a szubtrópusi erdőkben is megtalálható.

Hogyan is néz ki a laskagomba

A laskagomba kalapjai formájukban és színükben nagyobb osztrigákra emlékeztetnek. Az osztrigához való hasonlóság adta ennek a gombának a faji nevét. Fiatalon a laskagomba kalapjai domborúak, befelé tekert széllel, később legyező alakúvá válnak, 5-25 cm szélességet érnek el. A szél élessé válik. A kalapok színe változó, fehéres, szürkéskék, szürkésbarna, egészen a barna színig.

A szín függ a növekedési feltételektől, a légnedvességtől és a konkrét fajtától. A kalapok, mint a legtöbb laskagomba esetében, tömegekben, sorokban vagy rétegekben egymás fölött nőnek. Az egyes tömegek akár több kilogramm súlyt is elérhetnek. A laskagomba lemezei alacsonyak, puhák és sűrűk, lefutók a tönkön. A tönknél villás elágazásúak. A fiatal lemezek fehér színűek, az idővel szürkülnek.

A gomba tönkje nagyon rövid, mindössze 1-4 cm hosszú és kb. 1-3 cm vastag. A tönk nagyon kemény, fehér, később szürkés. A húsa tiszta fehér, nagyon rugalmas és szaftos. A szín a vágás után nem változik. A laskagomba íze édeskés, illata kellemes gombás. A laskagomba spórái színtelenek, hengeres alakúak és simák.

A laskagomba a természetben a nyár végétől a télig nő. Enyhe télen gyakran tavasszal is megtalálható élő vagy elhalt lombos fák törzsein. Legjobban bükkön, fűzön, diófán, berkenyén, nyírfán és nyárfán érzi magát. Jelenleg az egyik leggyakrabban termesztett gomba otthoni és laboratóriumi körülmények között. Jelenleg a laskagomba legnagyobb termelői laboratóriumi körülmények között Kína, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Pakisztán, Nigéria és az USA.

A múltban kutatásokat végeztek a laskagomba termesztésével kapcsolatban Csehországban is. Nagy fellendülés következett be 1982 után, amikor nagy termesztők létesültek. 1989 novembere után azonban a termesztők hanyatlásnak indultak a határok megnyitása és a laskagomba más országokból való behozatala miatt. A laskagomba a harmadik leggyakrabban termesztett gomba az egész világon.

A laskagomba fajtái

A laskagombák további fajtái a laskagombán kívül a tüdőlaskagomba (lat. Pleurotus pulmonarius), a csészés laskagomba (lat. Pleurotus cornucopiae), a sapkás laskagomba (lat. Pleurotus calyptratus), a tölgyi laskagomba (lat. Pleurotus dryinus), a királylaskagomba (lat. Pleurotus eryngii) és a rózsaszín laskagomba (lat. Pleurotus djamour).

• A laskagomba testvérének tekintik a tüdőlaskagombát. Ugyanabban az időben és ugyanazokon a helyeken nőnek. Kalapja 5-12 cm széles, boltozott, gyakran legyező alakú. Felülete a széle felé barázdált és néha hasadt. A fiatal gombák fehéres színűek, az idősebbek pedig sötétbarnák. Egy tönkből több kalap is kinőhet. A lemezek nagyon magasak, a hús fehér. A tüdőlaskagomba sokoldalúan felhasználható.

• A csészealakú laskagomba kalapja 4-10 cm széles. Fiatalon a kalap boltozott, befelé hajló széllel, érett korban lapos, középen bemélyedő, akár tölcsér alakú is lehet. A kalap színe lehet fehéres, sárgásbarna vagy barna. A kalap felülete sima és csupasz. A tönk hosszú és széles, központi vagy excentrikus. A spórapor fehér, lilás árnyalattal. A csészealakú laskagombát tavasztól őszig megtalálhatja lombos fák törzsein, leggyakrabban tölgyön és bükön. A mérsékelt égöv egész északi félgömbjén elterjedt. Levesekbe és ecetes savanyításra alkalmas.

• A sapkás laskagomba (fátyolos) viszonylag ritka. Nyárfák holt fáján nő. Ennek a laskagombának a kalapja sapkaszerűen boltozott és oldalt a törzsre nőtt. Átmérője 3-9 cm. A kalap felülete sima, idős korban a szélén a fátyol maradványai maradnak. A kalap bézs vagy világos barnásszürke színű. Júliustól októberig nő. Csak Európában fordul elő. A sapkás laskagomba ugyan ehető, de nagyon ritka előfordulása miatt nem szedik.

• A tölgylaskagomba megtéveszt faji nevével, mivel gyakrabban található alma fákon, mint tölgyön. Kalapjának átmérője 4-15 cm, pikkelyes felületű, fehéres vagy szürkés színű. A tölgylaskagomba augusztustól novemberig törzseken és tuskókon nő. Ez a laskagomba faj is ehető, de keménysége miatt nem túl népszerű.

• A királylaskagombát néha királyi laskagombaként is emlegetik. Ez a faj otthon szalma alapú szubsztráton termeszthető. A természetben ritkán fordul elő. Kalapja laposabb, félgömb alakú. Felismerési jele a vékony, befelé hajló szél. A színe változhat fehértől, barnástól szürkésig. A fiatalabb termőtestek tapintásra nemezesek, száraz környezetben a kalapok megrepedhetnek. A természetben ennek a gombának az előfordulása ritka. Szerencsével tavasztól őszig megtalálhatja medvetalp gyökerein és mezei mácsonyán.

• A rózsaszín laskagomba Délkelet-Ázsiából származik. Nagyon finom és nagyon egészséges is. Kimutatták kedvező hatásait a civilizációs betegségek ellen, a glükánok tartalma miatt növeli a szervezet ellenálló képességét a vírusos fertőzésekkel szemben, és megelőzi vagy lassítja bizonyos típusú rosszindulatú daganatok növekedését. Növekedéséhez magasabb hőmérsékletre van szüksége, mint a laskagomba többi fajának.

Saját kertjében e-shopunk segítségével termeszthet bézs és szürke színű laskagombát, kagylósgombát és rózsaszín laskagombát. A laskagomba termesztése kétféle módon történik - szalmazsákokban és farönkökön.

Laskagomba termesztése szalmazsákokban

A laskagomba termesztése szalmazsákokban nagyon egyszerű, és még a kezdők is könnyen boldogulnak vele. Ezzel a módszerrel egész évben termesztheti a laskagombát.

1.) Először készítse elő a szalmát, amelyet forrásban lévő vízzel sterilizáljon, hogy mentesítse a baktériumoktól, penészgombáktól és egyéb gombáktól. Ezután hagyja kihűlni a szalmát, és ismételje meg még egyszer a sterilizálási folyamatot.

2.) Magát az oltást csak akkor kezdheti meg, amikor a szalma 30 °C alatti hőmérsékletre hűlt le. A szalma oltása úgy történik, hogy egy nagy, kb. 50 x 100 cm-es zsákba váltakozva rétegezi a szalmát és az apróra tördelt oltóanyagot. Egy csomag oltóanyag körülbelül 15 - 20 kg nedvesített szalmához elegendő. A megtöltött zsákot zárja le, legjobb ha leköti.

3.) Éles tárggyal vágjon a zsákba 3 - 5 cm-es bevágásokat, összesen körülbelül 10 bevágást egy zsákra. Alacsony légnedvességű környezetben készítsen kevesebb bevágást, hogy a szalma ne száradjon ki. A beoltott szalmával töltött zsákot helyezze félárnyékba, hogy ne süsse rá a nap.

4.) A laskagombák 15 - 25 °C-os hőmérsékleten fejlődnek a legjobban. Minél magasabb hőmérsékletet biztosít a laskagombáknak, annál gyorsabban nőnek, de ugyanakkor annál gyorsabban merülnek ki a tápanyagok a szalmából. Ha lassítani szeretné az új termőtestek növekedési sebességét, vigye a szalmával töltött zsákot hűvösebb helyre. Ilyen módon a laskagomba körülbelül 3 - 4 hónapig terem, majd kimerülnek a tápanyagok, és új kultúrát kell alapítani. Egy csomag oltóanyagból körülbelül 2 - 4 kg laskagombát termeszthet.

Laskagomba termesztése farönkön

A laskagomba termesztésének második módja a termesztés farönkökön. Ezen termesztési módszer alkalmazásakor csak évente 1x kap termést, de több egymást követő éven keresztül.

1.) Az első évben alapítja meg a laskagombát a rönkben, a következő években pedig már csak szedi a termőtesteket. Ahhoz, hogy a laskagombák jól nőjenek, megfelelő fát kell választani. Friss lombos fákat használunk, amelyeket a vegetációs nyugalmi időszakban kellene kivágni. A legalkalmasabb fajták a nyár, nyír, éger, tölgy, bükk, gyertyán vagy fűz. Használható gyümölcsfák fája is, alma és dió kivételével. A fa kivágásától ideális esetben nem kellene eltelnie több mint 1 - 2 hónapnak, hogy a fa megőrizze természetes nedvességtartalmát.

2.) A termesztéshez 15 cm átmérőjű, 30-40 cm hosszú törzseket és ágakat használunk. A laskagomba micéliummal való beoltást közvetlenül a farönkökre vágás után kell elvégezni. Egy farönkbe fúrjon 5-10 lyukat 1,5-2 cm szélességgel és 2-3 cm mélységgel. Ne fúrjon nagyobb lyukakat, mivel szükséges, hogy a micélium a lehető legszorosabb érintkezésbe kerüljön a fával, nehogy kiszáradjon, mielőtt elkezdene benőni. Ha több farönköt telepít, készítsen egy kb. 2 m mély és kb. 1 m széles gödröt.

3.) A gödör alját fedje le polietilén fóliával, és minden farönk alá terítsen vékony réteg oltóanyagot. Egymásra mindig 2-3 farönköt állítson. A felső farönkre szegezzen rá egy 1-2 cm vastag fakorongot. A farönkök elhelyezése után a gödröt fedje le deszkákkal és terítsen rá fóliát, amelyet még ágakkal és földdel is takarja be. Ezzel a módszerrel a laskagomba oltóanyaga stabil hőmérsékletet és kellő nedvességet kap. Forró nyári napokon a tetőt időnként locsolja meg vízzel.

4.) A termőtestek akkor jelennek meg, amikor az éjszakai hőmérséklet 10-12 °C alá csökken. Ebben az időszakban vágja le a füvet a farönkök körül, és óvatosan takarja le őket, szükség szerint öntözze. Gyerektenyérnyi méretű termőtesteket szüretelj, ügyelve arra, hogy ne sértse meg a farönkök kérgét. A termőképesség időtartama a fa keménységétől függ - a lágy fa 3 évig, a kemény fa 5 évig terem.

5.) Kisebb mennyiségű farönk pincében is elkészíthető. Alkalmasak a nedves pincék, stabil hőmérséklettel kb. 8-15 °C között. Egy vastag fóliából készült zsák aljára helyezzen egy téglát, öntsön bele 2-3 liter vizet, és a téglára állítson 2-3 farönköt, amelyeket oltóanyaggal rétegelt. A fólia megvédi a farönköket a kiszáradástól.

6.) A micélium körülbelül 4 hónap alatt benövi a farönköt. A helyesen benőtt farönkök micéliummal összenőttek, és felszínükön fehér, vattaszerű laskagomba micélium látható. Az így elkészített farönköket vigye ki nedvesebb, szélmentes helyre, legjobban fák alá. Ezen a helyen ásson 15-20 cm mély lyukakat, amelyek 40-50 cm távolságra vannak egymástól. Az elkészített lyukakba úgy helyezze el a farönköket, hogy körülbelül a fele kilógjon. Meleg és száraz időszakban a farönköt heti 1x öntözze. Ezután már csak várni kell, amíg megjelennek az első termőtestek.

A laskagomba gyógyhatásai

A laskagomba specifikus ß-d-glukánt (pleuran) tartalmaz, amely képes aktiválni a sejtes immunrendszert. A laskagomba glukánjai vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatásúak, hozzájárulnak a koleszterinszint csökkentéséhez. A laskagombában található aktív anyagok másik csoportja a terpének, amelyek antibiotikus és rákellenes aktivitással rendelkeznek.

A laskagomba termőtestében lovasztatin is található, amely jelentősen csökkenti a koleszterinszintet a vérben. A laskagomba hatékonyan véd a gyulladásos, vírusos, bakteriális és gombás megbetegedések ellen. Kedvezően befolyásolja az aranyér, visszér, lábszárfekély, égési sérülések, ekcéma és bőrallergiák kezelését.

Megelőző hatású rákos megbetegedések, valamint radioaktív és UV sugárzás ellen. A laskagomba fogyasztása szívbetegségek megelőzésére is ajánlott.Iktassa be étrendjébe a laskagombát, és készítsen belőle például levest.

A nemkívánatos hatások közé emésztési problémák tartozhatnak, amelyeket a laskagombában található kis mennyiségű arabitol okozhat. Teljesen kivételesen előfordulhat hasmenés.