Káposzta, fehér brunswijki - káposztamag

Brassica oleracea convar. capitata - Brunswijker

Kétéves növény, amely az első évben fejecskéket képez, amelyeket hólyagos, karéjos, sárgászöldtől sötétzöldig terjedő színű levelek borítanak. Rövid száron nő. A második évben a fejecskét átszövi egy virágzat négy tagú virágokkal. A legismertebb káposzta fajták közé tartozik a fejes káposzta, a fodros kel és a kelbimbó.

A káposzta gazdag C és K vitaminban, valamint ásványi anyagokban. Számos vitamint tartalmaz (pl. B1, B2, B3, B9, C és K). Gazdag ásványi anyagokban és nyomelemekben (magnézium, szelén, kálium, kalcium, foszfor és vas). A káposzta fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet, gyógyítja az ereket, támogatja az emésztést és az immunrendszert stb. Levesekhez, szószokhoz vagy zöldségsalátákhoz használható.

Hogyan termesszünk káposztát

• A fejes káposzta legjobban állandó, 15-20 Celsius fok közötti hőmérsékleten növekszik. Ne ültessük túl közel egymáshoz. Ez negatív hatással van a termésre! A növények fagytűrőek. Probléma nélkül tűrik a -10 és -15°C közötti hőmérsékletet. Világos vagy félig árnyékos helyet igényelnek. A nyár elején a növények nagy mennyiségű vizet igényelnek. A talaj soha ne száradjon ki. A növények környezetét rendszeresen kapáljuk és gyomlálmentsítsük. Rendszeresen meszezzünk és trágyázzunk.

• Korai fajtákat februárban meleg üvegházba vagy melegágyba vetjük. A kiültetést áprilisban végezzük 40×50 cm távolságban.

  Nyári és félkorai fajtákat április közepétől májusig közvetlenül a telephelyre vetjük 50×40 cm távolságban.

  Őszi fajtákat július végéig ültetjük ki közvetlenül a telephelyre 40-50×60 cm távolságban.

  Téli fajtákat szeptember végéig ültetjük ki 40×40 cm távolságban.

• A késői fajták közepesen nehéz talajokat igényelnek megfelelő kalciumtartalommal. A szabadföldi termesztésre és hideg hajtatásra szánt fajták könnyebb, homokos agyagos és felmelegedő talajt igényelnek. Az optimális pH érték 6-7.

• Ősszel célszerű a talajba 4-5 kg istállótrágyát/m2, 5g P2O5/m2, 10-14 g K2O/m2 bedolgozni. Ne felejtsük el a talaj meszezését. További 8-10 g nitrogén/m2 adagot dolgozunk be ültetés előtt. A vegetáció során még 2-5 g nitrogén/m2-t adunk, amelyet egyenletesen osztunk el a 8-9 leveles fázisban és a fejecskék képződése előtt.

• A káposzta leggyakoribb kártevői a káposzta bolha, a káposztafehér és a káposzta bagolylepke. A betegségek közül elsősorban a káposztakelés okoz károkat.

  A káposzta bagolylepke ellen célszerű szintetikus rovarirtókat vagy 'Bacillus thuringiensis' alapú készítményeket használni a hernyók petékből való kikelése idején.

  A káposztakelés ellen ajánlott a területek meszezése, nitrogéntartalmú mész használata, a fertőzött növények megsemmisítése és a talaj fertőtlenítése.

  A káposztafehér ellen úgy védhetjük a növényeket, hogy például paradicsom közé ültetjük őket.

• Korai fajtákat májusban vagy júniusban szüreteljük. A vegetációs időszak a szüretig 50-70 nap között mozog.

  Nyári és félkorai fajták vegetációs ideje körülbelül 120 nap. A betakarítást tehát augusztusban vagy szeptemberben végezzük.

  Őszi fajták vegetációs ideje 102-160 nap. A betakarítást augusztusban vagy szeptemberben végezzük.

  Téli fajták vegetációs ideje 240-250 nap. Akár januárig is szüretelhetjük őket.

  LEJÁRAT: 12. 2022