Sárgarépa Rote Riesen 2 - sárgarépamag

Daucus carota - Rote Riesen 2

Mindenki ismeri, mindenkinek ízlik, és a konyhában a leggyakrabban használt gyökérzöldségek közé tartozik. Igen, a sárgarépáról van szó. Dél-Ázsiából, a mai Afganisztán, Pakisztán és Irán területéről származik. A sárgarépa kétéves növény. Tollszerű levelei vannak. A virágszár akár 1,5 m magas is lehet, a virágzat összetett ernyőt alkot, fehéres virágokkal.

A sárgarépát két alapvető típusra oszthatjuk - közönséges valódi sárgarépa (ez az eredeti, nemesítetlen forma fehér gyökérrel) és közönséges vetett sárgarépa (ide tartoznak a ma termesztett összes sárgarépafajta). A közönséges vetett sárgarépa nagyobb gyökérrel rendelkezik, amelynek színe lehet fehér, sárga, narancssárga, vörös, lila vagy többszínű is (kívülről más lehet, mint belül).

A vetési időpont szerint megkülönböztetünk - KORAI RÉPÁT (finomabb korai sárgarépa, rövidebb és kerekdedebb gyökérrel), BABY KORAI RÉPÁT (fiatal korai répa, finom ízzel és törékeny szerkezettel rendelkezik) és KLASSZIKUS SÁRGARÉPA (késői típus, édes ízű sima, félhosszú alakú gyökérrel, hegyes véggel).

De ez még nem minden. A népszerű sárgarépát feloszthatjuk a gyökér alakja szerint is, amelyért termesztjük. Például a Berlikum típus nagyobb hengeres gyökerekkel rendelkezik tompa véggel. Ez a típus alkalmas közvetlen fogyasztásra, hosszú távú tárolásra, szárításra és további feldolgozásra. A Flakee jellegzetessége a nagyon hosszú, keskenyedő gyökerek széles és lapos véggel. Közvetlen fogyasztásra, hosszú távú tárolásra, szárításra és más feldolgozási módokra alkalmas. A Parisian kis, retek alakú gyökerekkel rendelkezik. A típus alkalmas közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra. A Nantes a klasszikus korai répa, amellyel az üzletekben találkozunk. Végül a Chantenay típus rövidebb, inkább kúpos alakú gyökerekkel rendelkező sárgarépa. Alkalmas közvetlen fogyasztásra, szárításra és más feldolgozási módokra.

A sárgarépa magas ásványianyag-tartalommal rendelkezik. Magas kálium-, magnézium-, foszfor-, de klórtartalma is van. Számos nyomelemet is tartalmaz - bórt, vanádiumot, vasat, jódot, kobaltot, rezet, mangánt, cinket. Növeli a szervezet általános ellenálló képességét, ajánlott székrekedés, máj-, vese- és érbetegségek esetén. Mint ismeretes, a sárgarépa hatással van a látás minőségére! Az A-provitamin - béta-karotin forrása. Kis mennyiségben C-vitamin vagy B-csoport vitaminok is találhatók benne.

A sárgarépa előnye az is, hogy a nagyon igénytelen zöldségek közé tartozik. Termesztheti edényekben is, például a teraszon!

Hogyan termesszünk sárgarépát

• Napos helyet igényel. Az ágyásokat rendszeresen lazítjuk és öntözzük. Semmiképpen ne öntsük túl, mert ezzel az egész vetést tönkretehetjük. A sárgarépa a hidegkedvelő növények közé tartozik, legjobban 16 °C körüli hőmérsékleten fejlődik. A gyökerek fejének kizöldülését megakadályozhatjuk a földnek a növényekhez való feltolásolásával.

• A frissen trágyázott talaj nem alkalmas ültetésre. A magokat az ágyásba vetjük, amikor elmúlnak a fagyok. A nappali hőmérsékletnek átlagosan legalább 7 °C-nak kell lennie (az ideális sárgarépa-termesztés nappali hőmérséklete körülbelül 16 °C). 1-2 cm mélységbe, körülbelül 15 cm távolságra vetjük. A kelő növényeket körülbelül 5 cm távolságra kell ritkítani. A késői sárgarépafajtákat ugyanilyen módon vetjük a tavasz végétől a nyár elejéig.

• A sárgarépa alaposan megmunkált, elegendő tápanyagot és nedvességet tartalmazó talajt igényel. A talajnak könnyűnek és termőnek kell lennie. Az optimális pH semleges vagy enyhén lúgos. A talaj ne tartalmazzon rögöket és köveket.

• A talaj lazítása előtt érdemes a vetőhelyet jól érlelt komposzttal dúsítani. Vetés előtt 70g N, 30g P és 150g K tápanyagot dolgozunk a talajba. A 3-5 leveles fázisban 20g N-t alkalmazunk sorban. A vegetációs időszak alatt NPK műtrágyával trágyázunk alacsonyabb nitrogén- és magasabb káliumtartalommal. Ne használjunk trágyát. A sárgarépa erre a trágyázási típusra repedezéssel reagál.

• A sárgarépa fekete rothadása a csírázó növényeken sötétedésként, elvékonyodásként és a gyökérnyak rothadásaként, valamint a levelek kiszáradásaként nyilvánul meg. A vegetáció során ez a betegség a gyökereken nem igazán mutatkozik meg. A megtámadott gyökereken sötét, száraz, benyomott foltok keletkeznek. A védelmet Dithane DG Neotec készítménnyel végezzük.

  A sárgarépa levelének száraz foltossága a vegetáció során a növények között szél és eső segítségével terjed konídiumok által, amelyek a megtámadott leveleken keletkeznek. A legöregebb leveleken egy-két milliméter nagyságú sárgásbarna foltok keletkeznek világosabb szegéllyel. A foltok fokozatosan nagyobbodnak, összefolynak és sötétednek. Későbbi szakaszban a levelek teljesen sötétek és elhaltak. A védelmet Ortiva készítménnyel végezzük.

  A sárgarépalégy a fiatalabb növényeken mutatkozik. Ezek megsárgulnak és elpusztulnak. A gyökér felületén, elsősorban a felső harmadában, kívülről jól láthatók a légylárvákkal járatos rágásnyomok. A károsított növények tárolás közben elrothadnak. Jelenleg védelem nem lehetséges. Korábban Dursban 10 G készítménnyel végezték.

  A sárgarépa lágy rothadását a gyökérzöldség helytelen tárolása okozza nedves környezetben. A sárgarépa kásás, bűzös tömegre változik. Tárolás előtt átvizsgáljuk és megtisztítjuk a sárgarépát a talajmaradványoktól.

  A fonálférgek szívása miatt a sárgarépa gyökerei eltorzulnak és túlzott mennyiségű oldalgyökeret képeznek. Az afrikai körömvirág vetése jelentősen csökkentheti a fonálférgek előfordulását a talajban. Betartjuk a vetésforgót is.

  A lisztharmat minden föld feletti részen (leveleken, levélnyeleken, szárakon, virágzatokon és magokon) fehéres, lisztes bevonatok formájában jelenik meg. A zellerfélék lisztharmatja elleni védelmet Ortiva készítménnyel végezzük.

• A korai fajtákat az ültetés utáni 8. héttől betakarítjuk. A késői fajták néha akár 11 hetet is igényelnek. A betakarítást kézzel, kitépéssel végezzük, vagy óvatosan segíthetünk magunknak villával úgy, hogy ne sérüljön meg a növények gyökere.