Sárgarépa Nantaise 2 Marktgärtner - sárgarépamag

Daucus carota - Nantaise 2 Marktgärtner

Mindenki ismeri, mindenkinek ízlik, és a konyhában a leggyakrabban használt gyökérzöldségek közé tartozik. Igen, a sárgarépáról van szó. Dél-Ázsiából, a mai Afganisztán, Pakisztán és Irán területéről származik. A sárgarépa kétéves növény. Tollasan összetett levelei vannak. A virágszár akár 1,5 m magas is lehet, a virágzat összetett ernyőt képez, fehéres virágokkal.

A sárgarépát két alapvető típusra oszthatjuk - vadrépa (ez az eredeti nemesítetlen forma fehér gyökérrel) és vetett sárgarépa (ide tartoznak az összes ma termesztett sárgarépafajta). A vetett sárgarépának erőteljesebb gyökere van, amelynek színe lehet fehér, sárga, narancssárga, vörös, lila, sőt többszínű is (kívülről más lehet, mint belülről).

A vetés időpontja szerint megkülönböztetünk - KORAI SÁRGARÉPÁT (finomabb korai sárgarépa, rövidebb és kerekdedebb gyökérrel), BABY SÁRGARÉPÁT (fiatal korai sárgarépa, finom ízzel és ropogós szerkezettel jellemezve) és KLASSZIKUS SÁRGARÉPA (késői típus, édes ízű sima, félhosszú alakú, hegyes végű gyökérrel rendelkezik).

De ez még nem minden. A népszerű sárgarépát a gyökér alakja szerint is osztályozhatjuk, amely miatt termesztjük. Például a Berlikum típusnak nagyobb, hengeres, tompa végű gyökerei vannak. Ez a típusú sárgarépa alkalmas közvetlen fogyasztásra, hosszú távú tárolásra, szárításra és további feldolgozásra. A Flakee nagyon hosszú, elkeskenyedő, széles és lapos végű gyökérrel jellemezhető. Alkalmas közvetlen fogyasztásra, hosszú távú tárolásra, szárításra és más feldolgozási módokra. A Parisian kis, retek alakú gyökerekkel rendelkezik. Ez a típus alkalmas közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra. A Nantes az a klasszikus korai sárgarépa, amellyel a boltokban találkozunk. Végül a Chantenay típus rövidebb, inkább kúpos alakú gyökerekkel rendelkező sárgarépa. Alkalmas közvetlen fogyasztásra, szárításra és egyéb feldolgozási módokra.

A sárgarépa magas ásványianyag-tartalommal rendelkezik. Magas a kálium-, magnézium-, foszfor-, de a klórtartalma is. Számos nyomelemet is tartalmaz - bórt, vanádiumot, vasat, jódot, kobaltot, rezet, mangánt, cinket. Növeli a szervezet általános ellenálló képességét, ajánlott székrekedés, a máj, vesék és az erek megbetegedései esetén. Mint ismeretes, a sárgarépa hatással van a látás minőségére! Az A-provitamin - béta-karotin forrása. Tartalmaz még egy kevés C-vitamint vagy B-csoport vitaminokat is.

A sárgarépa előnye az is, hogy nagyon igénytelen zöldség. Termesztheti edényekben is, akár a teraszon!

Hogyan termesszük a sárgarépát

• Napos helyet igényel. Az ágyásokat rendszeresen lazítjuk és öntözzük. Semmiképpen ne öntözzük túl, mert az egész vetés pusztulását okozhatjuk. A sárgarépa a hidegtűrő növények közé tartozik, a legjobban 16 °C körüli hőmérsékleten érzi magát. A gyökerek fejének zöldülését a föld növényekhez való felhantolásakor megakadályozzuk.

• A frissen trágyázott talaj nem alkalmas vetésre. A magokat az ágyásba vetjük, amikor a fagyok elmúlnak. A nappali hőmérsékletnek átlagosan legalább 7 °C-nak kell lennie (a sárgarépa ideális termesztése körülbelül 16 °C-os nappali hőmérsékleten történik). 1-2 cm mélységben, körülbelül 15 cm távolságra vetjük. A kelő növényeket körülbelül 5 cm távolságra ki kell ritkítani. A késői sárgarépafajtákat ugyanígy vetjük a tavasz végétől a nyár elejéig.

• A sárgarépa alaposan megmunkált, elegendő tápanyaggal és nedvességgel rendelkező talajt igényel. A talajnak könnyűnek és termőnek kell lennie. Az optimális pH semleges vagy gyengén lúgos. A talaj nem tartalmazhat rögöket és köveket.

• A talaj lazítása előtt célszerű a vetés helyét jól érlelt komposzttal dúsítani. Vetés előtt a talajba 70g N-t, 30g P-t és 150g K-t dolgozunk be. A 3-5 leveles fázisban 20g N-t alkalmazunk oldatban. A vegetáció során alacsonyabb nitrogén- és magasabb káliumtartalmú NPK műtrágyával trágyázunk. Ne használjunk trágyát. A sárgarépa erre az műtrágyázási típusra repedezéssel reagál.

• A sárgarépa fekete rothadása a csírázó növényeken elsötétedés, a gyökérnyak elvékonyodása és rothadása, valamint a levelek elszáradása formájában nyilvánul meg. A vegetáció során a gyökereken ez a betegség nem túl észrevehető. A megtámadott gyökereken sötét, száraz, beesett foltok keletkeznek. A védekezést Dithane DG Neotec készítménnyel végezzük.

  A sárgarépa száraz levélfoltossága a vegetáció során a növények között szél és eső segítségével terjed a megtámadott leveleken keletkező konídiumok révén. A legidősebb leveleken egy-két milliméter nagyságú sárgásbarna foltok keletkeznek világosabb szegéllyel. A foltok fokozatosan növekednek, összefolynak és elsötétednek. Későbbi fázisban a levelek teljesen sötétek és elhaltak. A védekezést Ortiva készítménnyel végezzük.

  A sárgarépalégy a fiatalabb növényeken mutatkozik meg. Ezek megsárgulnak és elpusztulnak. A gyökér felszínén, főként a felső harmadában, kívülről láthatóak a járatszerű rágásnyomok légylárvákkal. A károsított növények tárolás közben elrothadnak. Jelenleg a védekezés nem lehetséges. Korábban Dursban 10 G készítménnyel végezték.

  A sárgarépa lágy rothadását a gyökérzöldség helytelen, nedves környezetben történő tárolása okozza. A sárgarépa pépes, büdös tömmeggé változik. Tárolás előtt a sárgarépát átvizsgáljuk és megtisztítjuk a talajmaradványoktól.

  A fonálférgek szívása miatt a sárgarépa gyökerei eltorzulnak és túlzott mennyiségű oldalgyökeret képeznek. A büdöske vetése jelentősen csökkentheti a fonálférgek előfordulását a talajban. Be kell tartani a vetésforgót is.

  A lisztharmat minden föld feletti részen (leveleken, levélnyeleken, szárakon, virágzatokon és magvakon) fehéres lisztszerű bevonatok formájában jelenik meg. Az ernyősvirágzatúak lisztharmata elleni védekezést Ortiva készítménnyel végezzük.

• A korai fajtákat az ültetés utáni 8. héttől szüreteljük. A késői fajták néha akár 11 hetet is igényelnek. A betakarítást kézzel kitépéssel végezzük, vagy óvatosan segédeszközül használhatunk villát úgy, hogy ne sértsük meg a növények gyökerét.