Csemegekukorica savanyításhoz

Zea mays - befőzésre

Főve, sózva vagy akár sütve. A kukorica mindig kitűnő! A trópusi és szubtrópusi területekről származik Dél- és Közép-Amerikából. A növények 2,5 m-nél magasabbra nőnek. A gyökerek 1,5 - 3,0 m mélyre hatolnak. A szárak 8 - 10 ízből állnak. A levelek átellenes elrendezésűek. A hím virágzat a buga, amely a szár utolsó ízéből nő ki. A női virágzat a cső. A kukoricafajták elsősorban a növények magasságában, a csövek alakjában, a szemek színében, ízében és termesztési céljában különböznek.

A csemegekukorica (Zea mays L. var. Saccharata) a csemegezöldség jelentős fajtája. A magok sok cukrot, B-vitamint és rostot tartalmaznak. A mezőkön nagyban termesztik a szemeskukoricát (Zea mays indentata). A közönséges kukorica (Zea mays indurata) eltérő szemalakkal rendelkezik, amelyek rövidebbek, keményebbek és kerekdedebbek. Nálunk nem termesztik. A pattogtatni való kukoricát (Zea mays everta) főleg a pattogatott kukorica fogyasztásából ismerjük. A lisztes kukorica (Zea mays amylacea) lágy szemekkel rendelkezik. Különleges péksütemények - tortillák stb. - lisztjének előállításához használják. Az indián kukorica kisebb csövekkel és különböző színű szemekkel rendelkező fajta. Díszítő kukoricáról van szó, amelyet dekorációként használnak.

A kukoricaszemek magas B-vitamin-tartalommal rendelkeznek, különösen tiamin (B1), továbbá biotin (B3), pantoténsav (B5) és folsav (B9). Mindezek a vitaminok elengedhetetlenek szerveink megfelelő működéséhez és a szervezet metabolikus folyamataihoz. Az ásványi anyagok közül a kukoricában főleg vas, magnézium, cink, mangán és szelén található, szintén nélkülözhetetlen nyomelemek, pl. a vérképzéshez, a sejtek oxigénellátásához, a megfelelő hormonszinthez, a termékenységhez és potenciához, az egészséges bőrhöz és szép hajhoz.

Hogyan termesszünk kukoricát

• A különböző kukoricafajtákat soha ne ültessük közvetlen közelükbe, kölcsönös beporzás következhet be, és például a csemegekukorica szemei elveszítik kellemes édességüket! A növények meleg és nedves talajokat igényelnek. Napos helyszín. A szeles helyek nem megfelelőek.

• A magokat április közepétől május végéig közvetlenül a helyszínen vetjük el. A soroknak kb. 70 cm távolságra kell lenniük egymástól. Kicsírázás után 25 cm-re ritkítjuk. A vetési mélység 60 - 90 mm (a használt hibridtől és a talajtól függően).

• Felmelegedő, mély, homokos agyagtalajokat igényel. Mélyen megművelt talajokat igényel.

• A kukorica trágyázására általában szerves trágyákat használnak. Alkalmas az őszi kijuttatás, csak könnyű talajokon tolerálható a tavaszi trágyázás. Adagok: N 100 kg/ha, P 25 kg/ha P2O5 és K 90 kg/ha K2O.

  A csemegekukorica ősszel istállótrágyával vagy komposzttal trágyázott talajt igényel 30-60 kg/10m2 adagban. Tavasszal vetés előtt a talajt 300 g kálisóval és 300 g szuperfoszfáttal trágyázzuk meg 10m2-re.

  A csemegekukoricát júniusban 200 g salétrommal és 250 g szuperfoszfáttal trágyázzuk meg 10m2-re, esetleg kétszer 200 g NPK műtrágyával (júniusban és július elején). A lombtrágya is alkalmas.

• A gombabetegségek közül a kukoricán megjelenik a kukoricaüszög. A növényen kerek daganatokat okoz, amelyeket el kell távolítani és el kell égetni még mielőtt szétesnek. Alkalmanként rozsdák is előfordulhatnak, amikor köztigazdájuk a sóska. Célszerű a köztigazda likvidálása és vegyszeres védelem. A növényeket megelőzően fungicidekkel kezeljük és csávázzuk a vetőmagot.

  Az állati kártevők közül a növényeken előfordulhat pl. a kukoricamoly. Hernyói rágással károsítják a növényeket. Másik kártevő, amely júniusban és júliusban jelenik meg, a kukoricabogár. A növényeket speciális inszekticidekkel kezeljük a kártevők ellen.

  A kukoricán vírusfertőzések is megjelenhetnek - törpenövés, vörös levelek. Ebben az esetben a növényeket megsemmisítjük.

• A csemegekukorica a tejes és a viaszos érés közötti átmenetben alkalmas fogyasztásra. A szemek még puhák, de ha körmünkkel beléjük nyomunk, a tejes nedv már nem folyik ki. A pattogtatni való kukoricát akkor szüreteljük, amikor a magok felülete üveges és sima.