Borsó Nebel.Evita

Pisum sativum - Evita

A borsót már az újkőkorban termesztették, jelenleg szinte az egész világon termesztik. Számos vitamint és hatóanyagot tartalmaz, amelyek segítenek a szervezet jobb ellenálló képességében. Fehérjék, valamint C- és B-vitaminok, kalcium, kálium, foszfor, magnézium stb. forrása. Az egynyári növények közé tartozik. Ez a hüvelyesféle a pillangósvirágúak családjába tartozik. Virágai fehérek, termése hüvely. A szemek világos- vagy sötétzöldek lehetnek.

A borsó három termesztési csoportra osztható. A magborsó, amelynek magjai fagyasztásra és friss konyhai feldolgozásra alkalmasak. A cukorborsó, amelynél a teljes hüvelyt a magokkal együtt fogyasztják. A kerekmagú borsó, amely magas keményítőtartalommal rendelkezik. Hőkezeléshez alkalmas, pl. levesekbe. A termesztés korasága szerint megkülönböztetünk nagyon korai, korai, középkorai, középkései és késői fajtákat.

Hogyan termesszük a borsót

• Világos helyet igényel, de nem közvetlen tűző napot. A borsó a hidegkedvelő növények közé tartozik. 13-18 °C-os hőmérsékleten érzi magát a legjobban. Ez nem azt jelenti, hogy elviseli a fagyot. Bőségesen öntözzük különösen a virágzás és a hüvelykötés időszakában. A talaj soha ne száradjon ki teljesen. A szárazság nem kedvez a borsónak. A borsó a kúszónövények közé tartozik, ezért támaszt kell biztosítani számára. Ha sorokban termesztjük a borsót - zsinórt feszítünk közéjük. A borsó bármilyen támasztékkal beéri - kerítés, pergola, faléc. A kiültetés környékét rendszeresen lazítjuk és gyomtalanítjuk.

• A vetést korán tavasszal végezzük, legjobb március végén vagy április elején. A magborsót április és június között vetjük. Előkészített területre vetjük 15-30 cm-es sortávolságra, a szemek 4-6 cm-re egymástól. A magokat 5-7 cm mélyre vetjük.

• A talajnak áteresztőnek, jól megmunkáltnak kell lennie, elegendő tápanyag-adaggal. Ne száradjon ki gyorsan, de ugyanakkor nem is maradhat hosszú ideig vízzel telített.

• Ültetés előtt érett komposzttal vagy érlelt trágyával trágyázzuk meg a talajt.

  Szükség szerint foszfor- és káliumtrágyákat alkalmazunk. Adagolás: 20 kg N, 50 kg P, 120 kg K hektáronként. Ha a talajt vetés előtt megfelelően megtrágyázták, a vegetációs időszak alatt nem szükséges utótrágyázás.

• Borsóormányos - lárvái lyukakat fúrnak a magokban. Minden szemben csak egy lárva tartózkodik. A lárvák károsítják a szemeket, csökkentik a hozamot, a minőséget és a borsó csírázóképességét. A kifejlett bogarak a pollent, a sziromlevelet vagy a borsó porzóit rágják. Kémiai védekezés: permetezés a virágzás idején, amikor az első két virág a száron elvirágzott és az első hüvely kezd kialakulni. Megelőzés: megfelelő korábbi borsóvetés.

  Csíkos borsólevélbolha - károsítja a leveleket. A levéllemezek szélei szabályosan kirágottak. Ennek a bogárnak a lárvái szintén károsítják a növényeket, gumószerű daganatokban élnek a gyökereken és tönkreteszik azokat. Megfelelő védekezés: permetezés Karate vagy Sumithion készítményekkel és arzéntartalmú készítményekkel.

  Drótférgek - a cincérbogarak lárvái. A növények sorokban vagy gócpontokban hervadnak. A kivetett vetőmag egyáltalán nem kel ki. A gyökerek károsodottak, láthatóak a járatok. A lárvák hengeresek és kemények, fényesek, sárgásbarnák és körülbelül három centiméter nagyok. A kémiai védekezés nem túl célszerű. Ha drótférgek jelentkeznek, rendszeresen és mélyebben kapáljuk a talajt, és a betakarítás után se hagyjuk nyugalomban. Segít a nitrogéntartalmú mésszel való trágyázás is.

  A borsó másik ellensége a madarak, különösen a szajkók, galambok. Ebben az esetben riasztókat, csapdákat vagy hálókat alkalmazunk.

• A betakarítás körülbelül június közepétől július közepéig tart a kivetett fajták koraságától függően.

  A korai fajtákat már a kiültetés után a 12. héttől betakarítjuk.

  A cukorborsót akkor takarítjuk be, amikor a hüvelyekben édes nagy borsószemek vannak. Célszerű egyszerűen kipróbálni egy hüvelyt, hogy vajon elég érett-e.