Korai velős borsó

Pisum sativum

A borsót már az újkőkorban is termesztették, jelenleg szinte az egész világon termesztik. Számos vitamint és hatóanyagot tartalmaz, amelyek segítenek az egész szervezet jobb védekezőképességében. Fehérjeforrás, valamint C- és B-vitamin, kalcium, kálium, foszfor, magnézium stb. forrása is. Az egynyári növények közé tartozik. Ez a hüvelyesféle a pillangósvirágúak családjába tartozik. A virágai fehérek, termése hüvely. A szemek világos- vagy sötétzöldek lehetnek.

A borsó három termesztési csoportba osztható. A zöldborsó, amelynek magvai fagyasztásra és friss felhasználásra alkalmasak a konyhában. A cukorborsó, amelynél az egész hüvelyt fogyasztjuk a magvakkal együtt. A kerekszemborsó, amely magas keményítőtartalommal rendelkezik. Hőkezeléshez alkalmas, például levesekbe. A termesztés koraisága szerint megkülönböztetünk nagyon korai, korai, közepesen korai, közepesen késői és késői fajtákat.

Hogyan termesszük a borsót

• Világos helyet igényel, de nem közvetlen hőséget. A borsó a hidegtűrő növények közé tartozik. A legjobban 13-18 °C hőmérsékleten érzi magát. Ez nem jelenti azt, hogy a fagyot is elviseli. Bőségesen öntözzük, különösen a virágzás és a hüvelykötés idején. A talaj soha ne száradjon ki teljesen. A szárazság nem kedvez a borsónak. A borsó kúszónövény, ezért támasztékot kell biztosítani számára. Ha a borsót sorokban termesztjük - feszítsünk közéjük zsinórt. A borsó bármilyen támasztékkal beéri - kerítés, pergola, faléc. A termesztés környékét rendszeresen lazítsuk és távolítsuk el a gyomokat.

• A vetést korán tavasszal végezzük, legjobb március végén vagy április elején. A zöldborsót áprilistól júniusig vetjük. A vetést előkészített területre, 15-30 cm távolságra lévő sorokba végezzük, szemek között 4-6 cm távolságra. A magokat 5-7 cm mélyre vetjük.

• A talajnak áteresztőnek, jól megmunkáltnak kell lennie, megfelelő tápanyagadaggal. Ne száradjon ki gyorsan, de hosszú ideig sem lehet vízállásos.

• Ültetés előtt trágyázzuk meg a talajt érett komposzttal vagy érlelt trágyával.

  Szükség szerint foszfor- és káliumtrágyákat alkalmazunk. Adag: 20 kg N, 50 kg P, 120 kg K hektáronként. Ha a talaj a vetés előtt megfelelően meg volt trágyázva, nem szükséges a vegetációs időszak alatt pótolni.

• Borsószú - lárvái lyukakat fúrnak a magvakba. Minden szemben csak egy lárva tartózkodik. A lárvák károsítják a szemeket, csökkentik a borsó termését, minőségét és csírázóképességét. A kifejlett bogarak a virágport, a sziromlevéleket vagy a porzókat rágják. A vegyi védelem a virágzás idején történő permetezés, amikor az első két virág a száron elvirágzik és az első hüvely kezd kialakulni. Megelőzésként ajánlott a korábbi vetés.

  Csíkos levélbogár - károsítja a leveleket. A levelek szélei szabályosan rágottak. Ennek a bogárnak a lárvái szintén károsítják a növényeket, gumós daganatokban élnek a gyökereken és tönkreteszik azokat. Megfelelő védelem a Karate vagy Sumithion készítményekkel és arzéntartalmú készítményekkel való permetezés.

  Drótférgek - kattintóbogarak lárvái. A növények sorokban vagy foltokban hervadnak. A kivetett vetőmag egyáltalán nem kel ki. A gyökerek károsodottak, láthatók a járatok. A lárvák hengeresek és kemények, fényesek, sárgásbarnák és körülbelül három centiméter nagyok. A vegyi védelem nem túl megfelelő. Ha drótférgek jelentkeznek, rendszeresen és mélyebben vágjuk át a talajt, és az aratás után se hagyjuk nyugalomban. Segít a nitrogéntartalmú mész trágyázása is.

  A borsó további ellenségei a madarak, különösen a szajkók és galambok. Ebben az esetben riasztókat, csapdákat vagy hálókat alkalmazunk.

• A betakarítás körülbelül június közepétől július közepéig tart a kivetett fajták koraiságától függően.

  A korai fajtákat már az ültetés után a 12. héttől betakarítjuk.

  A cukorborsót akkor szüreteljük, amikor a hüvelyekben édes, nagy borsószemek vannak. Érdemes egyszerűen kipróbálni egy hüvelyt, hogy elég érettek-e.