Tengeri algák – a tenger csemegéje

Röviden: A tengeri algák jód-, rost-, magnézium-, kalcium-, vas- és B-vitamin-forrásnak számítanak. Jódot nagy mennyiségben tartalmaznak, ezért az algákat érdemes rendszeresen, de kis mennyiségben fogyasztani. A konyhában leggyakrabban a nori, kombu, wakame, arame, hijiki, dulse és az agar használatos zselatin helyettesítésére.

A tengeri algákat ásványi anyag- és vitamintartalmuk miatt érdemes felvenni étrendünkbe, amely a legtáplálóbb élelmiszerek közé sorolja őket.

Legjelentősebb a magas jódtartalom. Ezzel azonban a fontos anyagok felsorolása korántsem ér véget, az algák rostot, magnéziumot, B-vitamint, cinket, klorofillt, kalciumot, nátriumot és sok mást is tartalmaznak. 

A tengeri algákat rendszeresen, de kis mennyiségben érdemes fogyasztani!

Néhány tengeri algafaj

• Agar

Zselésítőszerként használják pudingokba, aszpikokba és hasonlókba. Növényi eredetű, ezért a hagyományos zselatin helyett is használható.

Az agar kapható por, rúd, csík vagy pehely formájában. Tisztán természetes anyag, kalóriában nem gazdag.

Az agar sok jódot, kalciumot és vasat tartalmaz, emellett például magnéziumot és rostot is.

• Arame

Ezek az algák barna színűek, amely szárítás közben feketévé változik. A bennük lévő mannit adja édeskés ízüket. 

A mannit szénhidrát .

Az arame szintén főleg jódot, kalciumot és vasat tartalmaz.

Japánban az aramét a mindennapi főzésben használják.

Ha tengeri algákat szeretne kipróbálni a konyhában, érdemes éppen az aramét használni, mert nem árad belőle halszag, és nincs kifejezett íze. Mivel enyhe ízű, jól illik például hüvelyesekhez vagy gabonafélékhez. Hozzáadhatjuk levesbe (de 10 percnél tovább ne főzze), vagy salátákba, amelyeknek érdekes ízt ad.

Ha fűszerként szeretné használni ezt a növényt, szárítsa meg a sütőben. 

• Dulse

Egy másik „csoda” a Dulse nevű tengeri alga, vékony, legyező alakú levelei vannak. Magnéziumot, foszfort, jódot, vasat, mangánt és kalciumot tartalmaz.

Puhasága miatt közvetlenül is fogyasztható, ha azonban zavarja a sós íz, használja salátákban sópótlóként.

Pehely formájában is kapható, ízével gazdagíthat például leveseket, zöldség- vagy húskeverékeket, krémeket vagy mártásokat.

• Kombu (Kelp)

Kínában és Japánban évszázadok óta használják levesekhez és ízesítéshez . Nagy jódtartalmú, és alginsavat is tartalmaz, amely emészthetetlen.

A kombu szárítva és főzve is fogyasztható.

Ennek a növénykének a konyhai felhasználása meglehetősen széles, szárítva hozzáadhatjuk például salátákhoz, levesekhez, vagy mártások és hús ízesítésére. Főzve addig érdemes fogyasztani, amíg teljesen megpuhul, ami valamivel tovább tart, mint más algáknál (kb. 1 óra).

• Nori

A legismertebb tengeri alga, amely a legfehérjedúsabb források közé tartozik. A vitaminok közül a noriban például A-, B- és C-vitamin található.

Nálunk ez az alga pehely formájában kapható, amelyet elég hozzáadni az elkészült ételhez. Ázsiában előbb lángon megpirítják, közben megfigyelhetjük, ahogy a színe megváltozik. Utána leggyakrabban olajon készített ételekhez tálalják. Ha könnyíteni szeretné a munkát, létezik már megpirított sushi-nori is, ezt rögtön használhatja például sushi tekercsekhez.

• Hijiki

Japánban hagyományos összetevője a leveseknek és mártásoknak, és összességében az egyik legkedveltebb tengeri alga.

Megfőzött hijikit használhatja zöldségkeverékekbe, levesbe, krémekbe vagy hús mellé.

Kiváló vas- és kalciumforrás, emellett nem kevésbé fontos jódot, magnéziumot, nátriumot, rostot, cinket, fehérjét és vitaminokat is tartalmaz. 

• Wakame

A Kombu tengeri algával nagyon rokon, enyhe az aromája, ezért nagyon alkalmas összetevő zöldséglevesekbe és salátákba. Jelentős mennyiségű fehérjét, kalciumot, jódot, rostot, magnéziumot, vasat, B-vitamint és cinket tartalmaz. 

Használhatjuk ismét mártásokba, krémekbe, gabonafélékhez vagy hüvelyesekhez is.

Kipróbált már valamilyen receptet tengeri algákból? Ossza meg velünk egy hozzászólásban.

Ha tetszett a cikk, ossza meg barátaival a Facebookon :)

Érdekelhet még: Salátauborka