Benedikt gyógynövény - ismeritek?

Áldott bogáncs - ismeri?

Az áldott bogáncs (lat. Cnicus benedictus) egyéves, termetes, bogáncsszerű növény az aszterfélék családjából (lat. Asteraceae). Népies nevei: keserű bogáncs, nyúlfül. A növény Dél-Európából származik, és vadon is nő Szíriában, Perzsiában és a Kaukázuson túli területeken. Különösen Magyarországon és Türingiában termesztik széles körben gyógyászati célokra. Nálunk az áldott bogáncsot inkább gyógynövényként termesztik, mint fűszernövényt kulináris célokra. A vadon élő gyógynövény ritkán fordul elő.

Az áldott bogáncs 50-60 cm magasságra növő növény. A növény mirigyszőrökkel borított. A szár vöröses színű, ritkásan elágazó, felülete ragadós, mint a levelek. A levelek hosszúak, tüskések, váltakozva lándzsásak vagy tojásdadok, széles szárnyas levélnyéllel. A virágok a tojásdad ágacskák végein helyezkednek el. Kellemes sárga színűek, szélükön barnásvörös tüskékkel. Az oldalsó virágoknak nincs bibéjük vagy termőjük. A belső virágok nagyobbak és ötkaréjú koronával rendelkeznek. Júniusban és júliusban virágzanak. Az áldott bogáncs termései pelyhes félmagvak, édes ízűek.

Az áldott bogáncs termesztése

Az áldott bogáncsnak napos helyet biztosítunk, védve a széltől. Mély, tápanyagban gazdag talajban fejlődik jól, amely nedvesebb és mészben gazdag. Az istállótrágyát már ősszel beledolgozhatjuk a majdani ágyásba. Ha később is, a növény növekedése során mészben trágyázunk, növeljük a zöldtömeg termését.

Az áldott bogáncs magvait már áprilisban vetjük, egymástól 35 cm távolságra lévő sorokba. Felhasználhatjuk a kapásnövények utáni ágyást. Általában kb. 10 nap után csíráznak. A magvakat nyugodtan vethetjük sűrűbben is, amint megnőnek, ki kell ritkítanunk őket. Ha hagyjuk, hogy az ágyás benőjön, sarlóval kell lekaszálni a növényeket 10 cm magasságban a talaj felett. Ha ritkítottunk, és könnyebb az átvágás, késsel metszük át a növényeket. Szárításra az ifjú levelek értékesebbek, mint az egész zöldtömeg. A fiatal palántákat gyomláljuk ki. A nagyobb növények olyan sűrűn nőnek, hogy már egyetlen gyom sem tud átnőni rajtuk.

A levelekkel borított zöldtömeg betakarítása röviddel a virágzás előtt, június elején történik. Az áldott bogáncsot háromszor szüretelhetjük: először a zöldtömeget levelekkel, másodszor a virágokat, végül a magvakat. Az áldott bogáncsot árnyékban vagy sütőben 40°C hőmérsékleten szárítjuk. A magvakat közvetlenül a teljes érés előtt szüreteljük. Az egész fészkeket leszakítjuk és hagyjuk napon érni.

Gyógynövény

A benedekfüvet elsősorban a szagtalan, erősen keserű ízű centaurin nevű hatóanyag miatt termesztjük. Emellett illóolaj, csersav, nyálka és gyanta kivonására is használjuk. A népi gyógyászatban gyomor-, mell- és májfájdalmak esetén főzetként alkalmazzák. Édes, olajos magjait oldalszúrás esetén használják, hasonlóan például az aszalt szilvához. A benedekfű szárított hajtásai frissen kellemetlen szagúak és keserűek. Ne riadjon vissza ettől. A benedekfű használatának erős vírusellenes hatása van. Segít a szervezet tisztításában, antibakteriális hatású, továbbá az emésztőrendszeri műtétek utáni felépülésben és epehólyag-problémák esetén. A gyógynövény vírusellenes hatását az övsömör kezelésében is alkalmazzák. Külsőleg rosszul gyógyuló sebek, bőrgyulladások, lábszárfekélyek, pikkelysömör és ekcéma esetén használható. A belsőleg használt tinktúrát egy teáskanál szárított gyógynövényből és 1/4 liter vízből készítjük. Az így elkészített gyógyteát naponta 2-szer fogyasztjuk. Veseproblémák esetén ne használja a benedekfüvet, és ne alkalmazza túl hosszú ideig. A túladagolás hányást és veseingerülést okozhat. A benedekfű az állatorvoslásban is alkalmazható. A benedekfű keserű gyökerét egyes likőrökhöz vagy borokhoz adják.

Szerző: Hana Michalíková, www.rostliny-semena.cz