Zöldtrágya

Zöldtrágya

A zöldtrágya javítja a talaj minőségét és termékenységét. Ha a talaj fedetlen, az eső és szél hatására a termőréteg kimosódik és kiszárad. A zöldtrágya a talajvédelem fontos eszköze. Zöldtrágyázásra leggyakrabban rövid vegetációs periódusú egynyári növényeket vetünk. A sekély gyökerű növények beforgatás után humusszal gazdagítják a talajt. A mélyebb gyökerű fajok (bab, here) az ásónyél hosszánál mélyebbre lazítják a talajt. A bab olyan növény, amelynek gümőbaktériumai nitrogénnel gazdagítják a talajt. A zöldtrágyát átgondoltan vessük el, figyelembe véve, hogy a beforgatás után mit fogunk vetni az ágyásba. A mustárt és a repcét ne ültessük oda, ahol később keresztesvirágúakat fogunk termeszteni. Ha hüvelyeseket tervezünk termeszteni, ne vessünk eléjük bükkönyöt, babot vagy herét. A legsokoldalúbb zöldtrágya a facélia, ennek nincsenek rokonai a gyakran termesztett zöldségfajok között. A facélia ráadásul gyors növekedésű növény, 6 hét elegendő neki a növekedéshez, gazdag gyökérrendszerrel rendelkezik, amely lazítja a talajt, és jól tűri a szárazságot is. A zöldtrágya természetes módon szabályozza a talaj fizikai tulajdonságait. A nehéz talajokat levegőzteti, a száraz talajok vízellátását és tápanyag-utánpótlását javítja.

A zöldtrágyát azonnal elvetjük a zöldségek és más haszonnövények betakarítása után. Az ágyást ne hagyjuk úgy, hogy a talajerzió hatása elkezdődhessen. A zöldtrágyát az ágyásban folyamatosan lekaszálhatjuk, és mindig mulcsként hagyhatjuk. A zöldtrágyát virágzás idején kaszáljuk le, amikor a tartalma a legértékesebb. A növényeket hagyhatjuk minél tovább virágozni, éppen azért, mert így vonzzák a legtöbb rovart és méhet. Azonban nem szabad hagyni őket olyan sokáig virágozni, hogy a virágok magot érleljenek. A maggá érett zöldtrágyát nem forgatjuk be a talajba, hanem eltávolítjuk az ágyásból. Ha van fűnyírónk, a zöldtrágyát kaszálás közben összeapríthatjuk, így a talaj gazdagításának folyamata még gyorsabb. Az egynyári növények többnyire maguktól elrothadnak és elbomlanak az ágyásban.

A zöldtrágyát vetéskor különféleképpen keverhetjük. Vethetünk például együtt bársonyvirágot és körömvirágot, amely elnyomja a fonálférgeket, ehhez keverhetünk napraforgót és olajretket, amely lazítja a talajt, és hozzáadhatunk borsót, babot, bükkönyöt, paszulyt vagy herét, amely a szükséges nitrogénnel gazdagítja a talajt.

Melyik zöldtrágyát vetjük és mikor

Tavasszal - ami most aktuális - hidegtűrő növényeket vetünk, zabot, borsót, babot és tavaszi bükkönyöt. Ezeket a növényeket nagyon korán vetjük tavasszal, amint az utolsó hó elolvad. Zöldtrágyát vetünk azokra az ágyásokra, ahol később paprikát és paradicsomot fogunk termeszteni.

Nyáron - amint az ágyásokról betakarítjuk a korai zöldségeket és a burgonyát, az learatott területre napraforgót, facéliát, hajdinát, körömvirágot, mustárt, repcét és takarmányrepcét vetünk. Vagy ezeknek a hasznos növényeknek különböző kombinációit. A nyári zöldtrágyázásra alkalmas még a saláta, spenót, paszuly vagy a keresztesvirágúak is.

Ősszel - vethetünk télálló növényfajtákat, mint például a rozs vagy az öszibükköny. A növények beborítják a talajt és ezáltal ellenálló talajborítást hoznak létre. Ez a talajborítás megvédi a talajt az eróziótól. Ezeket a növényeket tavasszal beforgathatjuk a talajba, vagy takarmányozásra is felhasználhatjuk.

Hüvelyeseket vethetünk az ágyásra ott, ahol paradicsomot termesztünk. Ezek a növények egymás mellett teremhetnek, és például a bab elegendő nitrogént juttat a talajba a paradicsom számára a növekedés során.

Általánosan használt zöldtrágyák:

• Kertbe (borsó, bükköny, mustár, bársonyvirág, körömvirág, pohánka).
• Mezőgazdaságban (borsó, lóhere, bab, bükköny, mustár, repce, zab, rozs).

Miért fontos a zöldtrágya vetése

• A talaj védelme a kiszáradástól, az esővíz hatásától és az időjárási körülményektől.
• Univerzális trágya, amellyel akár 50%-ban helyettesíthetjük az istállótrágyát.
• Korlátozza a gyomok növekedését, és ezáltal az ágyások elgyomosodását.
• A talaj fellazítása, gyökereztetése, megélénkítése és szerkezetének javítása.
• Elősegíti a humusz képződését.
• Ártalmatlanítja a kártevőket és gombabetegségeket.
• A talajba forgatás után javítja annak tápanyaggazdagságát.
• A pillangósvirágú növények gazdagítják a talajt nitrogénnel.
• Az így beültetett és megélénkített ágyás számos hasznos rovart vonz.

A talaj minősége szempontjából nemcsak a zöldtrágya növények föld feletti része hasznos, hanem a gyökérrendszere is. A zöldtrágyázásra alkalmas növények gyökerei mikroszkopikus gyökérszálakkal rendelkeznek, amelyek fokozatosan növekednek és elhalnak. Az elhalt gyökérszálak a talajélőlények táplálékává válnak. Ezek a gyökérszálak és élőlények nagy mértékben hozzájárulnak a humusz képződéséhez és ezáltal a talaj termékenységéhez. Ezt a folyamatot "gyökérzés"-nek nevezik.

A zöldtrágya vetését évente többször is megismételheti. A burgonya learatása után például vethet az ágyásra mustárt, amikor eléri az 50 cm-es magasságot virágzáskor, beforgathatja a talajba és újra vethet. A zöldtrágyázásra alkalmas növények nem igényesek az öntözésre, ellenállóak a szárazsággal szemben és természetes módon virágoznak. A beforgatás után az ágyásokat öntözheti növényi levével, amely felgyorsítja a zöldtrágya lebontását (rothadását) és további tápanyagokat juttat a talajba.

Megfelelő növényválasztással zöldtrágyát vethet díszkertbe is. Leggyakrabban azonban ezeken az ágyásokon fakéreggel mulcsoznak.

Talán elriasztja az idő és a munka, amelyet az ágyás zöldtrágyával való bevetésére és annak későbbi beforgatására szán. Vegye azonban figyelembe a kertjében termesztett növényekre gyakorolt ökológiai hatást, azt, amit eszik, és mivel trágyázza a fogyasztásra szánt növényeket. A zöldtrágya ökológikus, táplálja a talajt, ráadásul megvédi annak felső termőrétegét a kimosódástól és az eróziótól.

Szerző: Hana Michalíková