Karalábé - ínycsiklandó káposztaféle zöldség

A karalábé (lat. Brassica oleracea conv. acephala, var. gongylodes) a keresztesvirágúak széles családjába (lat. Brassicaceae) tartozik a káposztával, kelkáposztával, leveleskel-káposztával, karfiollal és brokkolival együtt. Mindezeket a zöldségeket az eredeti káposzta növényből (lat. Brassica oleracea) nemesítették ki. Közös jellemzőjük a megvastagodott szár. A karalábé lehet zöld vagy lila gumóval. A zöld formák latin megjelölése var. alboviridis, a kék (lila) fajták pedig var. purpurenscens. A karalábé a Földközi-tenger vidékéről származik, ahonnan később az északibb területekre is elterjedt. A karalábé kétéves növény, de körülményeink között többnyire csak egyéves növényként termesztik a gumójáért, amely a szár megrövidüléséből és kifejezett másodlagos megvastagodásából jött létre.

Karalábé termesztése

A karalábé termesztésének ideális helyszíne agyagos vagy agyagos-homokos talaj elegendő humusztartalommal. A helyszínnek inkább nedvesnek kell lennie, a karalábénak a jó növekedéshez nincs szüksége túl magas hőmérsékletre. A termesztés egyszerű, azonban figyelembe kell venni, hogy milyen karalábéfajtáról van szó. A korai fajták rövidebb vegetációs idővel rendelkeznek (kb. 80 - 100 nap). Az előkészített vetőedényekbe a korai fajtákat februárban vetik. A nyári fajták vegetációs ideje kb. 100 - 140 nap, a vetést márciusban és áprilisban végzik. A késői karalábéfajták vegetációs ideje kb. 130 - 170 nap, április és május fordulóján vetik őket. A három-négy valódi levéllel rendelkező palánták kiültetését a korai fajták esetében áprilisban kell elvégezni, a nyári fajtákat májusban és júniusban ültetik az ágyásba, a késői fajtáknak legkésőbb július közepéig az ágyásba kell kerülniük. Az ágyásba a palántákat kb. 30 x 40 cm távolságban ültetik. Az ültetéskor ügyelni kell arra, hogy a palántákat ne ültessék túl mélyre, mert különben nem alakulnának ki a kívánt gumók. A korai karalábéfajtákat az ültetés után érdemes fátyolfóliával lefedni, hogy a fiatal növények védve legyenek az esetleges talajmenti fagyoktól. A karalábé másodosztályú növény, nem tűri a közvetlen istállótrágyázást. A nitrogén túlsúlya esetén nem alakulnak ki a gumók. Az ültetés előtt azonban érdemes a talajba 30 - 60 g/m2 ipari műtrágyát, pl. NPK-t bedolgozni. A műtrágyát két adagban kell a talajba juttatni - az elsőt az ültetéskor, a másodikat a vegetáció során. A késői fajták tápanyagigényesebbek. A vegetáció során a karalábés ágyásokat gyommentesen kell tartani és rendszeresen kapálni kell. Fontos a rendszeres és egyenletes öntözés. A fehér fajták érzékenyebbek, és a nem megfelelő öntözés következtében gyakran megrepedeznek. A karalábé növényeken leggyakrabban a káposztafehérke, a káposztamoly, a káposztalepke és a repcebogár károsít. A betegségek közül a karalábén a keresztesvirágúak lisztharmata és a káposztaagyag fordul elő.

A leggyakrabban termesztett karalábé fajták

• Korai karalábé Luna egy nagyon korai vagy közepesen korai fajta, amely finom hússal és magas terméshozammal rendelkezik. Előnevelt palántából történő termesztésre alkalmas. Ládákban is termeszthető, minden módon alkalmas hajtatásra. Ez a fajta igényes a nedvességre. Úgy nemesítették, hogy ellenálló legyen a kihajtással, a fásodással és a gumók repedésével szemben. Ideális hely ezen karalábétípusnak a napos kitettség. A termesztett karalábék nagyon szilárdak, jó ízűek.

• Korai karalábé Cabbage Vegetables fajtája egy nagyon korai hibrid fajta, amely minden módon alkalmas hajtatásra. Nagyon ellenálló a fásodással, repedéssel, valamint a gumók kihajtásával és túlnövésével szemben. Ennek a fajtának a gumója lapított gömb alakú, világoszöld színű.

• Korai karalábé Kartágo F1 egy fehér karalábé fajta finom hússal, nagyon ellenálló a fásodással és a gumók túlnövésével szemben. Alkalmas hajtatásra és nagyon korai szabadföldi termesztésre, nyári vetésekből történő termesztésre is használható őszi betakarításhoz.

• További fehér gumójú korai fajták például a korai karalábé Korfu 1 és a korai karalábé Moravia.

• Kék fajtájú korai karalábé a Blankyt. Ez a karalábé gyengén lombos, előnye a fásodással szembeni magas ellenállóság. A Blankyt fajtát a teljes vegetációs időszak alatt lehet termeszteni.

• Korai kék karalábé Ballot F1 fajtája egy hibrid fajta, amely tavaszi és őszi szabadföldi termesztésre alkalmas. Nagyon ellenálló a repedéssel, fásodással és virágba szökéssel szemben. Alkalmas termőhely ezen kék karalábétípus termesztéséhez a nehezebb, tápanyagokban gazdag talajú hely. Kedvező hatása van a terméshozamra a szezon alatti pótlólagos trágyázás is, de vigyázni kell a nitrogénnel.

• Késői karalábé Troja F1 egy félkorai fehér hibrid, ellenálló a fásodással és a gumók túlnövésével szemben. A gumó nagy, lapított gömb alakú. A hús nagyon finom. Ez a karalábé fajta tavaszi és nyári vetésekből is termeszthető. A termőhelyet inkább nedvesebbet érdemes választani, lehet enyhén árnyékolt is.

• Késői karalábé Gigant inkább takarmányozási célokra alkalmas, rendkívül buja növekedésű, nem fásodik és nem reped. A hús fehér színű, édes ízű. Ez a karalábétípus alkalmas közvetlen fogyasztásra és hosszú távú tárolásra is.

• Késői kék karalábé Violeta fajtája nagyon jól tárolható. A növények erőteljes növekedésűek, a karalábék akár 600 g-os méretre is megnőhetnek. A hús jó és finom ízű, ellenálló a repedéssel szemben.

A karalábé kedvező hatásai

A karalábé B-, C- és E-vitamin forrása. A karalábégumók kalciumot, káliumot, szelént, cinket és vasat tartalmaznak. A legtöbb kedvező anyag - kalcium, karotin és C-vitamin - a fiatal levelekben található, amelyek problémamentesen hozzáadhatók salátákhoz és levesekhez. A karalábé fogyasztása elősegíti az epetermelést, ami kedvezően befolyásolja az emésztést. A rosttartalmának köszönhetően a karalábé fogyasztása székrekedési problémák esetén is ajánlott. A karalábégumókban biotin is található, amely kedvező hatással van a bőrre és a hajra. A karalábé fogyasztása nem ajánlott gyomornyálkahártya-gyulladásban vagy fekélybetegségben szenvedő személyek számára, a gumókban található irritáló illóolajok tartalma miatt.