A búzavirág díszíti a kertet is

A búzavirág (lat. Centaurea) az őszirózsafélék (lat. Asteraceae) családjába tartozik. A búzavirág elnevezés hallatán talán mindenkinek a kék virágok jutnak eszébe, amelyek a pipaccsal együtt szegélyezik a gabonatáblákat. A kertben azonban a klasszikus kék búzavirágon (lat. Centaurea cyanus) kívül lila, rózsaszín vagy fehér színben virágzó egyedeket is termeszthet.

A búzavirág fajtái

Különösen érdekes virágú a császári búzavirág (lat. Centaurea imperialis). Virágai erőteljesek, teltek, különböző színűek lehetnek – fehér, sárga, lila. A császári búzavirág akár 80 cm magasra is megnőhet. A szárak gyorsan növekednek, felállók és erősen elágazók. A levelek lándzsásak, keskenyek, színük szürkészöld. Ezeknek a búzavirágoknak a tarkabarka csoportja minden ágyásban kiválik. A császári búzavirág vágásra is alkalmas, vázában akár 10 napig is eláll. Mivel egynyári növényről van szó, minden évben vetni kell, legjobban közvetlenül az ágyásba. Az előnevelt növények ugyanis hajlamosak a megdőlésre.

Kissé más jellegű búzavirág a nagyfejű búzavirág (lat. Centaurea macrocephala), amely nagy sárga virágokkal virágzik, és a klasszikus búzavirágokkal ellentétben évelő növény. Még a kezdők is sikeresen termeszthetik, mivel teljesen igénytelen. Közvetlen napfényben, szárazabb, áteresztő agyagos-homokos kerti talajban érzi jól magát. Ideális esetben akár 120 cm magasra is megnőhet. A nagyfejű búzavirág már a termesztés első évében virágzik. Létezik még kék búzavirág, réti búzavirág, mezei búzavirág és kerti búzavirág is.

Másik évelő búzavirág a hegyi búzavirág (lat. Centaurea montana), amely vadon él a dombvidéki és hegyvidéki területeken, réteken és erdőszéleken. Alkalmanként azonban dísznövényként is termesztik a kertben. A hegyi búzavirág 30-60 cm magasra nő. A levelek hosszúkásak, alsó oldalukon pókhálószerűen szőrösek. A virágok szélső sugarai kék színűek, a belsők lilák. A hegyi búzavirág májustól szeptemberig virágzik. Ha a növényt közvetlenül virágzás után visszavágja, hamarosan újra virágzik. A hegyi búzavirág és mindkét alfaja védett, ezért a természetben ne pusztítsa, és kizárólag vásárolt magból termessze.

A búzavirág termesztése

A búzavirágok termesztése nagyon egyszerű, ezért akár egy kezdő is kiültetheti őket a kertjébe. Néhány búzavirág évelő, mások egynyáriak, de a termesztésük lényegében ugyanaz. Az évelő fajok sok évig kibírják, az egynyáriakat minden évben újra el kell vetni. A búzavirágok napos helyet igényelnek, de elviselnek enyhe árnyékolást is. A talajnak tápanyagban gazdagnak, jól áteresztőnek kell lennie, elegendő kalciumtartalommal. Forró nyári nap után a búzavirágok szívesen fogadnak néhány csepp vizet. Rendszeres trágyázás nem szükséges, de ha az öntözővízbe időnként egy kis trágyát ad hozzá, az nem árt a növényeknek. A búzavirágok gyakran vázák díszei, néhány fajta szárításra is alkalmas. A búzavirágot sötét, jól szellőző környezetben kell szárítani. Azokat a búzavirág virágokat, amelyeket nem téptek le vázába vagy szárításra, a lehető leghamarabb el kell távolítani virágzás után, hogy feleslegesen ne merítsék ki a növényt.

A búzavirágokat közvetlenül sorokba vetik, egymástól kb. 25-30 cm távolságra. A vetést márciusban vagy áprilisban végzik, amikor a hőmérséklet eléri a kb. 10 °C-ot. A nagyfejű búzavirágot előneveléssel is lehet termeszteni. A magok vetését ekkor márciusban és áprilisban vetőedényekbe végzik, maga a kiültetés az ágyásba kb. májusban vagy júliusban lehetséges. A nagyfejű búzavirág ideális ültetési távolsága kb. 50 x 50 cm.

A mezei búzavirág felhasználása

A szárított mezei búzavirág virágokból főzetet készítenek, amelyből borogatást készítenek fáradt szemekre. Szem kötőhártya-gyulladás esetén is használhatók. A búzavirág főzetnek fertőtlenítő hatása van, erős vizelethajtó hatással bír.

Érdekesség: A mezei búzavirág virágaiból nyert kék festék egykor a tinta alapanyaga volt.