Egészséges spenót az ágyásból

Nincs olyan ember, aki ne ismerné a spenótot legalább a tányérról vagy Popeye, a tengerész csodálatos ételéből, akinek a spenót elfogyasztása után csodálatos módon megnőttek az izmai. Nyilvánvaló tehát, hogy a spenót rendkívül egészséges. Sok embert azonban elriasztott a rosszul elkészített spenót az iskolai menzán, és többé nem tértek vissza hozzá. Ez azonban nagy kár, mert a jól elkészített spenót nemcsak kitűnően ízlik, hanem valóban egészséges is. Bár nem akkora vastartalékforrás, hogy utána megnőnének az izmaid, mint Popeye-nak, de a spenót fogyasztása mégis nagyon hasznos a szervezet számára. A legegészségesebb természetesen a saját kertből származó friss spenót. A termesztése nem bonyolult, így szinte bárki megnevelheti.

A spenót hazája

A spenót (lat. Spinacea oleracea) egyéves növény az amarántfélék családjából (lat. Amaranthaceae). Eredeti hazája valószínűleg Perzsia. Nemcsak itt, hanem az egész Közel-Keleten a spenót gyorsan nagy népszerűségre tett szert jellegzetes íze és tápértéke révén. A spenót termesztése tovább terjedt Szírián és Arábián keresztül Észak-Afrikába. Az európai terjesztésben a spanyolok érdemeltek ki elismerést, körülbelül a 14. században. Ez tehát sokkal később történt, mint a Közel-Keleten.

A spenót

A leveles spenót kétlaki növény, léteznek tehát hím növények, amelyek gyorsan kifejlesztik a virágszárat, és nőstény növények, amelyek sokkal később virágzanak. Kinemesítettek olyan egylaki fajtákat is, amelyek mindkét ivarúak és nőstény típusú növekedésűek, így később virágzanak, és tovább lehet a leveleket szedni róluk. A spenót vegetációs időszaka nagyon rövid, csupán 7-8 hét elegendő neki, ezért gyakran használják elővetemény vagy utóvetemény gyanánt.

A spenót népszerű fajtái

A spenót nagyon népszerű fajtái közé tartozik a Matador és a Carambole. A Matador a spenót félkései fajtája, amely tavaszi és őszi vetésre egyaránt alkalmas. Ennek a spenótfajtának a növényei közepes méretűek és széles rózsájúak. A levelek lapát alakúak, a felületük fényes és egyenletesen hólyagos. A Matador fajta spenót egyszeri betakarításra alkalmas. A Carambole a vetett spenót hibrid fajtája, amely szintén tavaszi és őszi vetésre egyaránt alkalmas. A levél színe a többi fajtához képest inkább sötét, a rozetta szélesre nyitott. Ennek a fajtának az előnye a magas fagyállóság és a penészekkel szembeni ellenállóság. A spenót BIO minőségben is termeszthető, amelyet például a Tarpy fajta kínál.

A spenót vetése és betakarítása

A leveles spenót hidegtűrő zöldségféle, így nem kedveli a magas hőmérsékletet és a hosszú nyári napokat. Magas hőmérsékleten a növények gyorsan virágzásba mennek. A virágzó növények levelei keménnyé válnak és elveszítik jellegzetes ízüket. A vetésre legalkalmasabb időszak tehát a tavasz és az ősz. Tavasszal a spenótot közvetlenül az ágyásba vessük sorokban, kb. 10-20 cm távolságra egymástól, kb. 4 cm mélyre. A legalkalmasabb időpont március és április. A spenót nagyon gyorsan megnő, a vetéstől számítva kb. 45-65 nap után betakarítható. Az őszi vetés kissé eltérő, mivel egyes fajtáknál számítunk a növények áttelelésére is. A spenót őszi kultúráját augusztus közepén vetjük. Célszerűbb árnyékos helyre vetni, mivel a talaj lassabban szárad ki, és az árnyékban a hőmérséklet sem olyan magas, mint a közvetlen napon. A túlzott párolgás és az erős napsugárzás elleni védekezésként nem szőtt textíliát használhatunk. Az augusztusban vetett leveles spenótot még ősszel be tudjuk takarítani. Az áttelelő fajtákat szeptember első felében vetjük, és kora tavasszal takarítjuk be. A spenót kellően fagytűrő, így az áttelelés hazai körülmények között sem okoz nagyobb gondot.

Tipp a vetéshez

A magok csírázási folyamatát gyorsabban beindíthatjuk, ha a vetés előtt 24 órával beáztatott magokat hűtőszekrényben tartjuk. A magok hűtőből való kivétele után azonnal a talajba kell helyezni őket, különben megszakítjuk a csírázási folyamatot, és a spenót nem kel ki.

A spenót termesztése

A leveles spenót termesztése nem bonyolult. Bőséges levéltermést úgy kapunk, ha a spenótot jól trágyázott agyagos-homokos talajban termesztjük, amely jól tartja a vizet. A talaj alapos trágyázása azért szükséges, mert a spenót rövid idő alatt nagy mennyiségű levelet hoz létre, amelynek növekedéséhez nagy mennyiségű tápanyagot fogyaszt. A levelek bőséges növekedéséhez a vegetációs időszak alatti pótlólagos trágyázás is hasznos. A felnőtt spenótnövények sorait rendszeresen gyomláljuk, hogy a gyomok feleslegesen ne vegyenek el vizet és tápanyagot a növényektől. A gyomlálást és kapálást nagyon óvatosan végezzük, mivel a leveles spenót gyökerei közvetlenül a talajfelszín alatt nőnek. A spenótnövényeket rendszeresen öntözzük.

A spenótban rejlő vitaminok és ásványi anyagok, avagy mire jó a leveles spenót..

A hagyomány szerint a spenótlevél hatalmas vastartalékkal rendelkezik, sajnos ezt az állítást megcáfolták azzal, hogy egy tizedesvessző elhelyezésének tévedéséről van szó, és a spenót körülbelül ugyanannyi vasat tartalmaz, mint a többi zöldségféle. Az átlagos vastartalma azonban semmit sem von le abból, hogy a spenót rendkívül tápláló és hasznos az emberi szervezet számára. 100 g spenót csupán 22 kcal-t tartalmaz, amit különösen értékelnek a diétázók. Ez a mennyiségű spenót azonban fedezi az A-vitamin napi adagjának kétharmadát, a folsav szinte teljes napi adagját, a C-vitamin napi adagjának felét, valamint például a magnézium vagy a vas napi adagjának csaknem negyedét. A spenótban található béta-karotin jelentős antioxidáns, amely megvédi a szervezetet a szabad gyököktől, megszabadítja a nehézfémektől. Megelőzésként hat a rák és más civilizációs betegségek ellen. Különösen a nők értékelik a béta-karotin tartalmát, mivel segít a ráncok elleni küzdelemben és hozzájárul a fiatalos megjelenés megőrzéséhez. A spenótban található A-vitamin hasznos az emberi látás egészségéhez, valamint a nyálkahártyák védelméhez. A B-vitamin csoportból a spenótban leginkább a B8-vitamin van jelen, amely fontos az egészséges haj, bőr és körmök számára. A B3-vitamin támogatja az egészséges alvást, a szívet és az érrendszert. Bőségesen képviselteti magát a folsav (B9-vitamin) is, amelyet különösen a terhes nőknek ajánlanak a magzat egészséges fejlődéséhez. Az ásványi anyagok közül a spenót káliumot, kalciumot tartalmaz, amelyek fontosak az egészséges fogak, csontok és idegek számára. A vas támogatja a vérképzést és a szövetek oxigénellátását. Továbbá magnéziumot, rezet és nátriumot is. A spenót tehát rendkívül hasznos az emberi szervezet számára. Annyi hasznos anyagot tartalmaz, hogy jobb kisebb adagokban és gyakrabban fogyasztani, mint alkalmanként nagy mennyiségben, mivel nem következne be minden hasznos anyag teljes felszívódása.

Spenót az ínyenc szájnak

A spenót felhasználása a konyhában rendkívül széles körű. Nyers állapotban salátákhoz és előételekhez adják. Hőkezelve köretként tálalják burgonyagombóchoz. Kiváló a spenótleves, spenóttal töltött omlett, spenótos tekercs, tésztával sütött spenót vagy spenótos pizza is. Spenótból akár kuglófot is készíthetünk. Salátákhoz kiváló a baby spenót.

Recept spenóttal és füstölt hússal töltött burgonyagombóchoz

Hozzávalók a tésztához

• 500 g főtt burgonya (legjobb, ha előző napiból)
• 200 g durva liszt
• 1 tojás
• só

Hozzávalók a spenótos töltelékhez

• 250 g spenót
• 200 g füstölt hús
• 1 fej vöröshagyma
• 1 kávéskanál zsír
• 3 gerezd fokhagyma
• só

Elkészítés menete

A burgonyát törjük össze vagy reszeljük apróra, adjuk hozzá a lisztet, a tojást és a sót. Dolgozzuk össze tésztává, ezt osszuk ketté, és mindkét félből sodorjunk rudat, amelyet vágjunk egyforma méretű korongokra. A spenótleveleket forraljuk le forrásban lévő vízzel és hagyjuk megszáradni, majd aprítsuk fel. A felkockázott vöröshagymát pirítsuk aranybarnára a zsíron, majd adjuk hozzá a spenótot, a füstölt húst, a reszelt fokhagymát és a sót. Keverjük jól össze. Ezzel a keverékkel töltsük meg az elkészített burgonyakorongokat, és formázzuk toboz vagy golyó alakúra. Tegyük őket forrásban lévő vízbe, és főzzük addig, amíg a gombócok a felszínre nem emelkednek.

Jó étvágyat! :)