A napraforgók virágzó mezeje gyönyörű látvány, engedje meg magának ezt a szépséget is. Próbálja meg kombinálni a sárga és színes virágú fajtákat.

A napraforgó (lat. Helianthus) az őszirózsafélék családjába tartozó növény (lat. Asteraceae). A napraforgók eredeti hazája Észak-Amerika, ahonnan a 16. században a spanyolok felfedező útjainak köszönhetően terjedt el Európa-szerte. A 18. században a napraforgót kezdték el felhasználni az élelmiszeriparban - magvaiból olajat kezdtek sajtolni, és az érett magvak keresett csemegévé váltak. A napraforgó is nemesítés tárgya lett. Napjainkban számos hibrid létezik, amelyek virágszínben, magasságban vagy pollenmennyiségben különböznek egymástól. A virágok színskálája igazán széles - a krémszíntől a sárgán, narancsszínen, sötétvörösen át a barnáig. A virágok lehetnek egyszerűek vagy teltek. A legtöbb napraforgó nagy mennyiségű pollent tartalmaz, ez azonban nem vonatkozik a speciálisan nemesített hibridekre, amelyeket megfosztottak a pollentől. A növények magassága szintén nagyon változatos, léteznek alig egy méter magasra növő fajták, és közel 4,5 méter magas fajták is. Csehországban öt botanikai napraforgófajjal találkozhatunk, a hibridek száma megszámlálhatatlan. A leggyakrabban termesztett képviselő az egynyári napraforgó (lat. Helianthus annuus).

Egynyári napraforgó (lat. Helianthus annuus)

Az egynyári napraforgó (lat. Helianthus annuus) az őszirózsafélék családjába tartozó egynyári növény. Ennek a napraforgófajnak a latin neve görög szavakból áll össze: "helois" jelentése nap, "anthos" jelentése virág és "annus" jelentése év. Az egynyári napraforgónak erős, szőrös szára van, nagy szálas levelekkel. Az alsó levelek váltakozóak, oválisak vagy szív alakúak, a felső levelek keskenyebbek, váltakozva növekednek. Az egynyári napraforgó szára jó körülmények között akár 3 méter magas is lehet. A napraforgó nem csak egy virággal virágzik, ahogy elsőre tűnhet, a virág valójában több, egymás mellé csoportosult virágból áll. Egy virágzat kétféle virágot tartalmaz - a feltűnő nyelvvirágok a virágfészek szélső részét szegélyezik. Ezek a virágok leggyakrabban sárga színűek, lehetnek narancssárgák vagy barnák is. Azonban csak sterilek, és fő funkciójuk a beporzók vonzása. A második, csöves virágok a virágfészek belső részében találhatók. A csöves virágokból a beporzás után a napraforgómagként ismert termések fejlődnek ki. Valójában nem magokról van szó, mivel azok a kemény, ehetetlen tokba vannak rejtve. Bizonyára észrevették a csöves virágok érdekes elrendezését, ahol minden virág a szomszédoshoz körülbelül ugyanabban a szögben (aranymetszés, kb. 137°) van elhelyezve. A virágok érdekes mintázatot alkotnak, amelyet balra és jobbra forgó spirálok formálnak. Egy virágzat általában körülbelül 34 spirált tartalmaz az egyik irányban és 55-öt a másik irányban. Az egyes virágfészkek átmérője 10-től körülbelül 40 cm-ig terjed.

Kínált fajták

A napraforgót (lat. Helianthus annuus) ültetheti hagyományos sárga színben, de az ágyásban a sötétebb változat is kiváló. Újdonság, amelyet különösen az allergiások értékelnek, a Pro Cut Bicolor napraforgó hibrid, amelynek virágai nem tartalmaznak pollent. Ez a hibrid ráadásul nagyon látványos, virágai feltűnő színűek (sárga-barna). A növény kb. 2 m magasra nő. Ez a hibrid helyet kap az ágyásban és a vázában is. A magokért termesztett fajta a "Snack" jelölésű napraforgó. Magjai nagyok és ropogósak, kiváló ízűek. Frissen vagy enyhén pirítva fogyasztják. Ez a napraforgó szintén 2 m körüli magasságot ér el. Az ágyás sztárja minden bizonnyal a King Kong fajtájú napraforgó lesz. Ennek a növénynek a növekedési ereje lenyűgöző, hatalmas szárakon óriási leveleket és virágokat hoz létre. Jó körülmények között ez a napraforgó akár 4,5 méter magasra is megnő. Egy ilyen magas napraforgót senki sem fog náluk figyelmen kívül hagyni.

Napraforgó termesztése

A napraforgó termesztése nem túl bonyolult, a sikeres növekedéshez legalább az alapvető szabályokat be kell tartani. A napraforgót mindig napos, déli vagy délnyugati tájolású helyre ültesse. Minél tápanyagdúsabb talajt biztosít a napraforgónak, annál jobban fog nőni, és annál nagyobbak lesznek a virágai. A napraforgónak a sikeres növekedéshez elegendő öntözésre van szüksége a növekedés során, nem tűri a tartós vízállást nehéz talajokban és a magas talajvízszintet. A napraforgót támogathatja növekedésében szabványos folyékony tápszer alkalmazásával. A napraforgók júliustól októberig virágoznak (az időjárás alakulásától függően). A virágzási időt meg lehet hosszabbítani az elvirágzott virágok eltávolításával, amikor a magok kezdenek érni. Az energia ekkor nem a termésekbe, hanem a további bimbókba kerül.

Tipp: ha meg szeretné óvni a napraforgó magjait a madaraktól, fedje le a virágzatot minél hamarabb a virágzás után egy régi függönnyel, vagy húzzon rá egy régi nejlonharisnyát.

Napraforgó magból

A napraforgó magokat közvetlenül az ágyásba vesse április végén vagy május elején. Ha van hely, előnevelhet palántákat, és az ágyásba már fejlett növényeket ültethet. A magokat kb. 2 - 2,5 cm mélyre ültesse. A magokat vesse sorokba vagy fészkekbe. Ne feledje a növények méretét, ezért ne ültesse túl közel egymáshoz. A kisebb fajták legalább 20 cm távolságra legyenek egymástól, a magas fajták esetében legalább 40 - 50 cm távolság szükséges. Vetés után fedje be a magokat földdel és öntözze meg alaposan. Ellenőrizze, hogy nem úsztak-e fel a felszínre, ahol a madarak elcsipegethetik őket. Ne felejtsen támasztékot adni a felnőtt napraforgókhoz, mivel a gyökérrendszerük meglehetősen sekély, és az erősebb szél könnyen kidöntené a napraforgókat.

A napraforgó felhasználása

Ki ne ismerné a fő terméket, amiért a napraforgót kereskedelmi céllal termesztik - a napraforgóolajat. Különösen a hidegen sajtolt olaj fontos része az étrendnek. Kóstolhatja a napraforgómagokat is, amelyeket péksüteményekbe és salátákba kevernek, kissé megpiríthatja vagy frissen fogyaszthatja őket. Kiválóak joghurtban bundázva. A méhészek értékelik a napraforgók jelenlétét a kaptárak közelében, a napraforgó virágai jelentős mézharmat és nektár forrásává válnak a méztermeléshez. A mezőgazdászok a napraforgó szárát takarmányként használják a jószágok etetésére. Nemcsak a jószágok táplálkoznak napraforgóval - a napraforgómagokat, mint kedvenceik táplálékának alapját, sok madár- és rágcsálótenyésztő ismeri. Napraforgóolajat adnak hozzá krémszerű készítményekhez, hogy védő és zsírosító hatást biztosítsanak. A napraforgóolaj a festészetben is megtalálta a helyét, ma a temperafestékek fontos adaléka.

A napraforgók a Nap után fordulnak

A napraforgókról köztudott, hogy a Nap után fordulnak. Ezt a jelenséget heliotropizmusnak nevezzük. Valójában csak a ki nem nyílt virágzatok bimbói fordulnak a Nap után. Napkeltekor az élet ezen szakaszában lévő összes napraforgó kelet felé fordul, és a nap során fokozatosan a Nap után fordul. Éjszaka a napraforgók visszafordulnak. Az egész rituálé addig ismétlődik, amíg a virágzatok ki nem nyílnak és a szár meg nem merevedik. A virág mozgását a virág alatti szárban elhelyezkedő motoros sejtek okozzák. A szár megmerevedése után a legtöbb napraforgó kelet felé néz. Nem csak a virágok fordulnak a Nap után, ez a jelenség a leveleken is megfigyelhető.

Napraforgó csírák

Nem kell megvárnia, amíg saját napraforgómagjai megnőnek, e-shopunkban vásárolhat csírázásra alkalmas magokat. A csíráztatott napraforgómagok rendkívül egészségesek, magas fehérjetartalmúak, mogyoró ízűek. A magokat ablakpárkányon is kicsírázthathatja, fogyasztásra körülbelül 3-7 nap után alkalmasak. Az ideális csírázási hőmérséklet körülbelül 21 °C. A magokat először alaposan öblítse le, majd egyenletesen terítse szét a csíráztató tálcában. Ne felejtse el naponta 2-3 alkalommal megnedvesíteni.

A sütik használatához szükségünk van a hozzájárulására, hogy többek között az érdeklődésének megfelelő információkat mutathassunk Önnek.