Hosszú sárgarépa R.St.O.Herz - sárgarépa magok

Daucus carota - R.St.O.Herz

Mindannyian ismerjük, mindannyiunknak ízlik, és a konyhában a leggyakrabban használt gyökérzöldségek közé tartozik. Igen, a sárgarépáról van szó. Dél-Ázsiából, a mai Afganisztán, Pakisztán és Irán területéről származik. A sárgarépa kétéves növény. Tollasan összetett levelei vannak. A virágzati szár akár 1,5 m magas is lehet, a virágzatot összetett ernyő alkotja, és fehéres virágocskái vannak.

A sárgarépát két alapvető típusra oszthatjuk - közönséges vadrépa (ez az eredeti nemesítetlen forma fehér gyökérrel) és közönséges kerti sárgarépa (ide tartoznak a ma termesztett összes sárgarépa fajták). A közönséges kerti sárgarépa erőteljesebb gyökérrel rendelkezik, amelynek színe lehet fehér, sárga, narancssárga, piros, lila, sőt többszínű is (kívülről más lehet, mint belülről).

A vetés időpontja szerint megkülönböztetünk - KORAI SÁRGARÉPÁT (finomabb korai sárgarépa, rövidebb és gömbölyded gyökérrel), BABY SÁRGARÉPÁT (fiatal korai sárgarépa, finom ízével és törékeny szerkezetével jellemzett) és KLASSZIKUS SÁRGARÉPÁT (késői típus, édes, sima, félhosszú alakú, hegyes végű gyökérrel rendelkezik).

De ez még nem minden. A népszerű sárgarépát a gyökér alakja szerint is osztályozhatjuk, amelyért termesztjük. Például a Berlikum típus nagyobb hengeres gyökerekkel rendelkezik tompa véggel. Az ilyen típusú sárgarépák alkalmasak közvetlen fogyasztásra, hosszú távú tárolásra, szárításra és további feldolgozásra. A Flakee nagyon hosszú, elkeskenyedő gyökerekkel jellemzett széles és lapos véggel. Alkalmas közvetlen fogyasztásra, hosszú távú tárolásra, szárításra és más feldolgozási módokra. A Parisian kis, retek alakú gyökerekkel rendelkezik. Ez a típus alkalmas közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra. A Nantes a klasszikus korai sárgarépa, amellyel a boltokban találkozunk. És végül a Chantenay típus rövidebb, inkább kúpos gyökerű sárgarépa. Alkalmas közvetlen fogyasztásra, szárításra és más feldolgozási módokra.

A sárgarépa magas ásványianyag-tartalommal rendelkezik. Magas a kálium-, magnézium-, foszfor-, de a klórtartalma is. Számos nyomelemet is tartalmaz - bór, vanádium, vas, jód, kobalt, réz, mangán, cink. Növeli a szervezet általános ellenálló képességét, ajánlott székrekedés, máj-, vese- és érbetegségek esetén. Mint ismeretes, a sárgarépa befolyásolja a látás minőségét! Az A-provitamin - béta-karotin - forrása. Tartalmaz még egy kis C-vitamint vagy B-vitamincsoport vitaminokat is.

A sárgarépa előnye az is, hogy nagyon igénytelen zöldség. Termesztheti edényekben is, akár a teraszon!

Hogyan termesszünk sárgarépát

• Napos helyet igényel. A kerti ágyásokat rendszeresen lazítsuk és öntözzük. Semmiképpen ne öntözzük túl, mert az az egész vetés pusztulását okozhatja. A sárgarépa hidegtűrő növény, a legjobban 16 °C körüli hőmérsékleten érzi magát. A gyökerek fejének zöldülését megakadályozhatjuk a földnek a növényekhez való felturásával.

• A frissen trágyázott talaj nem alkalmas a vetésre. A magokat az ágyásba vetjük, amikor elmúlnak a fagyok. A nappali hőmérsékletnek átlagosan legalább 7 °C-nak kell lennie (a sárgarépa ideális termesztése körülbelül 16 °C-os nappali hőmérséklet mellett történik). 1-2 cm mélyre vetjük körülbelül 15 cm távolságra. A kikelő palántákat körülbelül 5 cm távolságra kell gyéríteni. A késői sárgarépa fajtákat ugyanígy vetjük a tavasz végétől a nyár elejéig.

• A sárgarépa alaposan megmunkált talajt igényel elegendő tápanyaggal és nedvességgel. A talajnak könnyűnek és termékenyynek kell lennie. Az optimális pH semleges vagy enyhén lúgos. A talaj nem tartalmazhat rögöket és köveket.

• A talaj lazítása előtt érdemes a vetés helyét jól érlelt komposzttal gazdagítani. Vetés előtt a talajba 70g N-t, 30g P-t és 150g K-t dolgozunk be. A 3-5 leveles fázisban 20g N-t alkalmazunk oldatban. A vegetáció során NPK műtrágyával trágyázunk alacsonyabb nitrogéntartalommal és magasabb káliumtartalommal. Ne használjunk trágyát. A sárgarépa erre a trágyázási típusra repedezéssel reagál.

• A sárgarépa fekete rothadása a csírázó növényeken a gyökérnyak elsötétedésével, elvékonyodásával és rothadásával, valamint a levelek elszáradásával nyilvánul meg. A vegetáció során a gyökereken ez a betegség nem nyilvánul meg túl erősen. A fertőzött gyökereken sötét, száraz, beesett foltok keletkeznek. A védelmet Dithane DG Neotec készítménnyel végezzük.

  A sárgarépa leveleinek száraz foltossága a vegetáció során a növények között szél és eső segítségével terjed a fertőzött leveleken keletkező konídiumokkal. A legidősebb leveleken egy-két milliméter nagyságú sárgásbarna foltok keletkeznek világosabb szegéllyel. A foltok fokozatosan növekednek, összeolvadnak és elsötétednek. Későbbi szakaszban a levelek teljesen sötétek és elhaltok. A védelmet Ortiva készítménnyel végezzük.

  A sárgarépalégy a fiatalabb növényeken mutatkozik. Ezek megsárgulnak és elpusztulnak. A gyökér felszínén, főleg felső harmadában, kívülről láthatók a folyosószerű rágásnyomok légylárvákkal. A sérült növények tárolás közben elrothadnak. Jelenleg a védelem nem lehetséges. Korábban Dursban 10 G készítménnyel végezték.

  A sárgarépa lágy rothadását a gyökérzöldség helytelen tárolása okozza nedves környezetben. A sárgarépa pépes, bűzlő tömeggé változik. Tárolás előtt a sárgarépát vizsgáljuk meg és tisztítsuk meg a talaj maradványaitól.

  Az fonálférgek szívása következtében a sárgarépa gyökerei eltorzulnak és túlzott mennyiségű oldalgyökeret hoznak létre. Az afrikai körömvirág vetése jelentősen csökkentheti a fonálférgek előfordulását a talajban. Tartsuk be a vetésforgót is.

  A lisztharmat az összes föld feletti részen (levelek, levélnyél, szár, virágzat és magvak) fehéres lisztes bevonatok keletkeznek. A zellerfélék lisztharmat elleni védelmet Ortiva készítménnyel végezzük.

• A korai fajtákat az ültetés után a 8. héttől szüreteljük. A késői fajták néha akár 11 hétre is szükségük van. A szüretelést kézzel, kitépéssel végezzük, vagy óvatosan segíthetünk villával úgy, hogy ne sértsük meg a növények gyökerét.