Orvosi rozmaring (lat. Rosmarinus officinalis) egy félcserje, amely nem igényes a termesztésben, és már ősidők óta ismerjük. Javítja a pszichikai és fizikai kondíciót, megnyugtatja az idegrendszert, támogatja az emésztést, puffadás ellenhat, de használjuk általános kimerültségnél és téli influenzás megbetegedéseknél is. Virágzás idején illatával méheket és lepkéket vonz, így a kert nagyon vonzó részévé válik. A konyhában is használjuk, például a provence-i fűszerkeverék részeként is.
Az emberek már ősidők óta ismerték a rozmaringot; helye volt az óegyiptomi és ógörög rituálékban. Görögországban Vénusz istennőnek szentelték, mint a szerelem és hűség szimbólumát. A rómaiak tengerharmatnak nevezték. Már az ókorban a szerelem, házasság, de a halál és örökkévalóság szimbólumának is tekintették. A hagyomány értelmében rozmaringot tettek a menyasszony menyasszonyi koszorújába színes szalagokkal együtt, hogy a szertartás alatt a partnerek életre szóló hűségét szimbolizálja.
A középkorban az emberek rozmaring ágacskát tettek a tömjénbe. Az első írásos említést a rozmaringról Nagy Károly császár rendeletében találjuk, aki elrendelte a termesztését királyi birtokain. Ismerjük a 15. századból származó Lipcsei gyógyszerkönyvből is, amely így ír: "A Rosmarinus, amelyet tengeri rózsának is neveznek, melegítő és szárító hatású. A tenger mellett és a hegyekben nő. Melegével képes megnyitni a verejtékmirigyek pórusait. Ájulás és szívgyengeség ellen használd a virágokat borral keverve." A rozmaringot gyakran ábrázolták népdalokban és versekben. Betegek szobájában rozmaringot égettek a levegő tisztítása érdekében. Ugyanakkor a bírósági helyiségekben rozmaring ágacskákat szórtak a földre, hogy a bíróságot megvédjék a "börtönlázstól". A spanyolok tisztelik a rozmaringot, mert szerintük Szűz Mária rejtekhelye volt Egyiptomba való menekülése során. A legenda szerint ráterjesztette köpenyét, és a rozmaring virágai attól fogva fehérről kékre változtatták színüket. A pestisidőszakban az utazók különböző országokon való átkelés során fizetett zsákocskába rozmaringot tettek, hogy elkerüljék a pestist. A Földközi-tengeren a ruhát rozmaring ágacskákon szárították, hogy felvegye az illatát és ezzel taszítsa a molyokat.
A múltban a rozmaring a cseh vidék hétköznapi növénye volt, és tiszteletbeli helye volt a háztartásban. A rozmaring azonban modern fűszernövény, és a mai háztartásokban is megtaláljuk friss ízesítőként, nagyon specifikus illattal.
A rozmaring szülőhazája Dél-Európa, ahol jelenleg vadon növő cserjéként találjuk. A melegebb területeken élő sövényt termesztenek belőle, különösen Olaszországban, Spanyolországban és Dél-Franciaországban. A mi viszonyaink között cserépben termesztjük beltérben vagy az erkélyen, lehet része virágos ágyásnak vagy fűszerkertnek is.
A rozmaring gyakran rozmarinként is ismert. Magyarul a teljes nevét használjuk: orvosi rozmaring. A rozmaring latin neve a ros (harmat) és marinus (tengeri) szavakból származik. A rozmaring tehát tengeri harmat, mivel eredeti hazájában a tengeri parton nő.
A rozmaring termesztése
Az orvosi rozmaring (lat. Rosmarinus officinalis) örökzöld, sűrűn elágazó évelő cserje, amely 1-2 m magasra nő. Nagyon igénytelen a termesztés szempontjából. Szára a második évtől fásodó, tehát évelő növény. A szár szárítás és meggyújtás után kellemes illatot áraszt. A rozmaring sötétzöld, nemezszerű levelekkel rendelkezik, amelyek fonákja fehér vagy szürke. Az egész növény nagyon aromás, jellegzetes illattal.
A rozmaringot magból termesztjük, amelyet a legjobban március-április folyamán vetünk palántaágyba. 1-2 héten belül kicsírázik. A rozmaring áteresztő, agyagos-homokos talajt kedvel, megfelelő kalciumtartalommal. Szereti a napos helyeket - közvetlen napfényt, esetleg félárnyékot, de a helynek szél ellen védettnek kell lennie. Különösen jól érzi magát házfalak mellett, mivel azok felhalmozzák a hőt, majd kisugározzák a közvetlen környezetbe. Beltérben nem tűri a huzatot. A fiatal palántákat május-június folyamán helyezzük ki az ágyásba, 50 cm távolságra egymástól. A kertben érdemes a rozmaringot mályva mellé ültetni.
Óvatosan az öntözéssel! Nem szereti a nagyon vizes talajt. A rozmaring kékeslila virágokat hoz júliusban. Terméseket képez. A rozmaring növény nem tűri a fagyot, ezért áttelelésre beltérbe visszük világos helyre, és 5-10 °C állandó hőmérsékletet tartunk. Ebben az időszakban vegetációs nyugalomban van, és nagyon keveset öntözzük.
Tipp: Virágzás után metsszük a rozmaringot (csak a nem fásodó részeket), hogy megőrizze friss és szabályos alakját.
A rozmaring növényről zöld, nem fásodó hajtásokat gyűjtünk, amelyeket frissen használunk vagy maximum 35 °C-on szárítunk. A betakarított rozmaring nagyon lassan szárad. A szárított részeket összetörhetjük és jól záródó, sötét edényekben tároljuk, amelyek védik a fénytől és a nedvességtől.
A rozmaring széles körben használható, különösen a konyhában. Enyhén keserű, kámforra emlékeztető íze van. A rozmaring keveréket a kész ételekhez a befejezés előtt adjuk hozzá, hogy illóolaja ne párologjon el. Hozzáadhatjuk levesekhez, zöldségekhez, salátákhoz, mártásokhoz és húsokhoz. Használjuk bárány-, birka-, nyúl-, szarvas- és őzhús elkészítéséhez, amelyeknek jellegzetes ízt ad, ha főzés közben meghintjük vele. Húsok grillezelésekor egy rozmaring ágacskát dobhatunk a tűzre, a hús felveszi a rozmaring aromáját.
A rozmaring távol tartja a kullancscot, a szúnyogokat és a csípős rovarokat!
Számos gyógynövényes vaj összetevője. A rozmaring ízét és illatát megsokszorozzuk, ha hagymával, fokhagymával vagy levendulával keverjük. A rozmaring az olasz és francia konyha jellegzetes fűszere.
Készíthetünk rozmaringbort is, amelyet úgy állítunk elő, hogy elsőként a leveleit apróra vágjuk. Az edény egynegyedébe rozmaringot teszünk, a maradékot pedig vörösbor ral töltjük fel. Az így elkészített bort 3 hétig állni hagyjuk, csak időnként felrázva az edényt, később leszűrjük.
Nagyon jellegzetes hatások
A rozmaring azon kevés növények egyike, amely emeli a vérnyomást. Nyugtató hatással van az idegrendszerre, javítja a vérkeringést (megszünteti a végtagok hidegérzetét), segít az epekiválasztásban, reuma, asztma és köhögés esetén, álmatlanságnál és migrén esetén. Ajánlott a rendszeres használata epehólyag-gyulladás kezelésénél, fájdalmas menstruáció, általános gyengeség és ödémák esetén.
Felhasználható fertőtlenító szájvízként és nátha esetén a bedugult orr felszabadítására is. Erős főzetet használhatunk borogatásokhoz különböző ekcémákra, arcbőr tisztítására és sebekezelésre. Felfrissíti és élénkíti a végtagokat szélütés után, ha néhány rozmaringlevet adunk a fürdővízbe. A rozmaringból készült tea vizelethajtó hatású és izzadást okoz. Naponta maximum 4-8 friss levelet fogyaszthatunk, általában reggel éhgyomorra vagy rozmaringbor formájában.
A rozmaringnövény terpéneket, borneolt, cineolt, cseranyagokat, keserűanyagokat, gyantát és szaponinokat tartalmaz.
A szárított rozmaringot a ruhásszekrényekbe is tesszük a ruhanemű közé, ezzel megelőzzük a nedvességet, penészedést és a molyok által okozott károsodást. Kivonata segít eltávolítani a helyiségből a cigarettafüst szagát, ugyanakkor elriasztja a legyeket. A rozmaringból nyert olaj rovarriasztó hatással rendelkezik. Illóolaja felhasználásra kerül szappanok, pomádák, parfümök és likőrök gyártásánál.
Az orvosi rozmaring nagyon aromás, örökzöld félcserje, amely alkalmas növény beltéri termesztésre, de illatosítja az erkélyét és kertjét is. Napfényes helyen, mészdús talajban neveljük magból. Az ágyásba a rozmaring előnevelt palántáit csak május-június folyamán ültetjük ki. A növény levelei illóolajokat, cseranyagokat, keserűanyagokat, flavonoidokat, triterpenoid savakat és alkaloidokat tartalmaznak. A rozmaring hajtáscsúcsait gyűjtjük, amelyeket később megszárítunk. Fűszerként és gyógynövényként használjuk. Rozmaring keverékkel ízesítjük a húst, főleg a vadat és bárányhúst.
Különböző fűszerkeverékek része. A rozmaringot gyógynövényként használják reumás megbetegedéseknél, emésztési panaszoknál, epe- és gyomorbetegségeknél, valamint a vérkeringés serkentésére. A természetes orvoslásban különösen az ún. női betegségek esetén használják. A friss rozmaring ágacskáit ma is használjuk a helyiségek levegőjének felfrissítésére.