Illatos kapor jellegzetes illattal

A kapros (Anethum graveolens) a zellerfélék családjába tartozik. Az Anethum nemzetség egyetlen képviselője. A kapros egynyári növény, amely 40-120 cm magasságot ér el. A szára felálló, függőlegesen barázdált és üreges, szürkészöld színű. A levelek tollasak és erősen illatoznak. A virágok apróak, sárgák, összetett ernyőt alkotnak. A magok ovális alakúak, sötétszürkék vagy barnák. A kapros eredeti hazája Perzsia és Kelet-India. Ma a kaprostermesztés elterjedt Európában, Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában, Iránban és Indiában. A görögök és rómaiak "Anethon" névre keresztelték. A görög "ana" szóból indultak ki, ami felfelét jelent, és a "thum" szóból, amely a kapros gyors növekedési képességét hangsúlyozza. Ez az elnevezés lett az "Anethum" latin név alapja, amelyet a kapros a mai napig visel. Az ókori egyiptomi feliratokban a kapros "ammisl" néven ismert. A népi elnevezésekben a kaprossal találkozhatunk császári gyökérként vagy kapros néven is. Nagy Károly is tisztában volt a kapros kulináris és gyógyászati jelentőségével, ezért birtokokon termesztette. Nem csak Nagy Károly volt azonban az, aki felismerte a kapros erejét. A kaprost már a görögök is használták szemészeti betegségek kezelésére és a fájdalmas vizelés enyhítésére. A római harcosok gladiátorviadalok előtt dörzsölték a bőrükbe. Az orvosok régi időkben kaprost használtak asztma, gyomorpanaszok, veseköveknél. Ismert volt a libidó csökkentésére való használata is. A legendák a kaprost az úgynevezett Szent János-i füvek közé sorolják.

A kapros fajtái

A kapros az Anethum nemzetség egyetlen képviselője, nemesítéssel azonban különböző fajtákat tenyésztettek ki. Hazánk viszonyai között leggyakrabban a Hanák kapros, Moravan kapros és Oliver kapros fajtákat termesztik.

• A Moravan aromás fajta, amely elsősorban szántóföldi termesztésre alkalmas. Levelei sötét kékeszöld színűek, a lombozat nagyon sűrű. A növény magassága 80 cm körül mozog. Kifejezetten ellenállóbb a virágzásra való hajlammal szemben, ami meghosszabbítja a betakarítási időt. A zöldtömeg hozama akár 60%-kal is magasabb, mint a Hanák fajtánál. A vegetációs időszak körülbelül 70-80 nap.

• A Hanák fajta alkalmas hajtatásra és szántóföldi termesztésre is. Termékeny fajtáról van szó, finom fűszeres ízzel és gazdag zöld tömeggel. A növény körülbelül 80-100 cm magasságot ér el, közepesen lombos, élénkzöld levelekkel. A fogyasztható részek a levelek, amelyeket az egész fiatal növénnyel együtt vágnak le 15-20 cm magasság elérésekor. A learatott zöldtömeget közvetlenül fogyaszthatjuk, száríthatjuk vagy fagyaszthatjuk. Zöldségek (uborka) befőzéséhez a növényeket csak virágzás és érés idején takarítják be. A vegetációs időszak 65-75 nap körül van. Hajtatáskor ez az idő körülbelül 40-50 napra rövidül.

• Az Oliver fajta félkorai, magas hozamú fajta, amely alkalmas mind a korai hajtásra, mind a szabadföldi termesztésre. Sűrű, középzöld színű lombozatot képez. Lassan túlnő. A vegetációs időszak korai hajtásnál kb. 42-50 nap, szabadföldi termesztésnél 68-78 nap.

A kapor termesztése

A kapor teljesen igénytelen növény a termesztés szempontjából, gyakran önvetéssel is szaporodik. Az agyagos, áteresztő és könnyebb talajok megfelelnek számára, amelyek elegendő tápanyagkészlettel rendelkeznek. Ezzel szemben a nehéz és vízállásos talajokban nem fejlődik jól. Nem tűri a túl száraz termőhelyeket és a köves talajokat sem. A növények érzékenyek a klórtartalmú műtrágyákra. A kaprot gyakran köztes növényként vetik a többi zöldség közé. Termeszthető azonban önálló ágyásban vagy ablakpárkányon lévő virágcserépben is. Az egész szezonon át tartó betakarítás érdekében a kaprot célszerű fokozatosan vetni. Az első vetést áprilisban közvetlenül a végleges termőhelyre végezzük. Az őszi betakarításhoz augusztusi vetés javasolt. A magvakat egymástól kb. 20-25 cm távolságra lévő sorokba vetjük. A dús növekedést és az erős aromát a bőséges napsütés és a rendszeres öntözés támogatja. A kapor egyes fajtái akár 1 m feletti magasságot is elérnek, ezért inkább szélvédett helyre ültessük őket, vagy támasztékot szúrjunk melléjük. A szár meglehetősen törékeny, és a szél hatására eltörhet. A kaporból betakarítjuk a fiatal leveleket pl. kapros mártásba, a virágokat egy darab szárral együtt savanyításhoz (savanyú uborka), valamint az érett magvakat fűszerként. A magok betakarításához levágjuk az egész ernyőket, amikor érnek. Hagyjuk őket levegős helyen lefelé fordított fejjel megszáradni. A felakasztott növények alá helyezzünk el alátétet vagy papírzacskót, amelybe a száraz magok lehullanak. Abban az esetben is termesztheti a kaprot, ha nem rendelkezik ágyásokkal. Elég bevetni a magvakat egy cserépbe a teraszon vagy az ablakpárkányon, és megfelelő kezelés mellett hamarosan élvezheti a finoman illatos fiatal kaporlevelek termését. Figyelem, a kapor könnyen kereszteződik az édeskömény-gyökérrel, és így gyenge minőségű utódok (magok) keletkeznek, ezért ne termessze őket egymás közelében.

Hol használható a kapor?

Jellegzetes íze és friss levelének illata miatt a kapor rendkívül népszerű a konyhában. A hagyományos kaporleves és kapormártás alapja. Felhasználható halak, tojásételek vagy krumpli elkészítéséhez, salátákhoz vagy csirkéhez. Az ételekhez csak a hőkezelés végén adják hozzá, hogy ne veszítse el ízét, illatát és hasznos anyagait. A szárított kapor soha nem éri el a friss minőségét, ezért jobb megőrzési mód a fagyasztás vagy ecetbe tett tárolás. A kapor érett magvait uborka befőzéséhez adják a lében, de hozzáadhatók rozskenyérhez is, vagy gyógyteát készíthetünk belőlük. A magok rágása frissíti a leheletet. A kapormagokból készült főzet erősíti a hajat és a körmöket. Elkészítéséhez öntsön le egy evőkanál enyhén összetört kapormag egy csésze forró vízzel. Hagyja a főzetet néhány percig ázni, majd szűrje le. A kész főzetben áztassa a kezét vagy az ujjai végét, vagy öblítse át a haját. A kapor ízletesen finom és számos kedvező gyógyhatással is rendelkezik. A kapormag C-vitamint és A-provitamint tartalmaz. A kaporban illóolaj található, amely karvolt, limonént és pheladrint tartalmaz. A magokban ennek az illóolajnak a mennyisége körülbelül 2-4%, a zöld részekben csak 0,5-1,5%. Továbbá a kapor fehérjéket, aminokat, szerves savakat, flavonoidokat, karotint, vasat és egyéb ásványi anyagokat tartalmaz. A kaprot a népi gyógyászatban hagyományosan szív- és keringési panaszokra is használták, a szívbetegségek azonban mindig orvosi ellátást igényelnek.

Kedvező hatásait bizonyítja puffadás esetén is, csillapítja a hasi görcsös fájdalmakat, javítja az emésztést és elősegíti az anyatej termelését. A gyógyhatású anyagok átjutnak az anyatejbe, ezért a szoptatott csecsemők nem szenvednek hasfájástól és általában nyugodtabbak. A kapor vizelethajtó hatású és fertőtlenít a húgyutakban. A kapor fogyasztásakor nem tapasztaltak semmilyen nemkívánatos hatást vagy ellenjavallatot, a személyes intolerancián (allergia) kívül. A kaprot gyakran adják gyógynövény keverékekhez. Lelki felzaklatottság és nyugtalanság esetén elkészíthet egy főzetet két rész kapormagból, két rész ánizsmag és egy rész orvosi kamilla keverékéből. Panaszok esetén igyon egy mézzel édesített pohár főzetet reggel és egyet este. Általános erősítéshez alkalmas a kapormagos főzet egy kávéskanál összetört kapormagból, amelyet leöntünk egy csésze forró vízzel. A felnőttek a jobb elalváshoz készíthetnek kaporbort. Egy pohár jó minőségű fehérbort forraljon fel, öntsön le vele egy teáskanál durvára tört szárított kapormag. Hagyja a bort körülbelül 10 percig ázni fedő alatt, majd szűrje le és kortyolva igya meg még melegen. Kiváló a kapormártás vagy a kaporos mártogatós is.

Végső tanács

A kapor fő hatóanyaga az illóolaj, amely az összetört magvakból gyorsan elpárolog, ezért a magvakat mindig közvetlenül felhasználás előtt törje össze.