Vertus fejeskáposzta - káposzta magvak

Brassica oleracea convar. capitata - Tulajdonságok

Kétéves növény, amely az első évben fejet képez, amelyet buborékoló, karéjos levelek vesznek körül sárgászöld vagy sötétzöld színben. Rövid torzson nő. A második évben a fejet átszúrja a virágzat négyszirmú virágokkal. A leghíresebb káposztafajták közé tartozik a fejes káposzta, a fodros káposzta és a kelkáposzta.

A káposzta gazdag C és K vitaminban, valamint ásványi anyagokban. Számos vitamint tartalmaz (pl. B1, B2, B3, B9, C és K). Gazdag ásványi anyagokban és nyomelemekben (magnézium, szelén, kálium, kalcium, foszfor vagy vas). A káposzta fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet, gyógyítja az ereket, támogatja az emésztést, az immunitást stb. Levesekhez, szószokhoz vagy zöldségsalátákhoz használják.

Hogyan termesszünk káposztát

• A fejes káposzta legjobban 15-20 Celsius fok közötti állandó hőmérsékleten nő. Ne ültessük túl közel egymáshoz. Ez negatívan befolyásolja a termést! A növények fagytűrőek. Problémamentesen bírják a -10 és -15 °C közötti hőmérsékletet. Világos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek. A nyár elején a növények nagy mennyiségű vizet igényelnek. A talajnak soha nem szabad kiszáradnia. A növények körüli területet rendszeresen kapáljuk és gyomláljuk. Rendszeresen meszeljünk és trágyázzunk is.

• Korai fajtákat februárban vetjük meleg üvegházba vagy melegágyba. Kiültetést áprilisban végezzük 40×50 cm tőtávolságban.

  Nyári és félkorai fajtákat április közepétől májusig közvetlenül a termőhelyre vetjük 50×40 cm tőtávolságban.

  Őszi fajtákat július végéig ültetjük közvetlenül a termőhelyre 40-50×60 cm tőtávolságban.

  Őszi fajtákat 40x40 cm tőtávolságban szeptember végéig ültetjük.

• A késői fajták közepesen nehéz talajt igényelnek megfelelő kalciumtartalommal. A szabadföldi termesztésre és hideghajtásra szánt fajták könnyebb, homokos agyagtalajt és felmelegedő talajt igényelnek. Az optimális pH érték 6-7.

• Ősszel célszerű a talajba 4-5 kg istállótrágyát/m2, 5g P2O5/m2, 10-14 g K2O/m2 bedolgozni. Ne felejtsük el a talajt meszezni. További 8-10 g nitrogén/m2 adagot a kiültetés előtt dolgozunk be. A vegetációs időszak alatt további 2-5 g nitrogén/m2-t adunk, amelyet egyenletesen osztunk el a 8-9 leveles fázisban és a fejképződés előtt történő kijuttatásra.

• A káposzta leggyakoribb kártevői a káposzta bolha, a káposzta-fehérlepke és a káposztamoly. A betegségek közül elsősorban a káposztarákok okoz károkat.

  A káposztamoly ellen célszerű szintetikus rovarirtókat vagy 'Bacillus thuringiensis' alapú készítményeket használni a hernyók tojásokból való kikelésének idején.

  A káposztarákok ellen célszerű a területek meszezése, nitrogéntartalmú mész használata, a fertőzött növények megsemmisítése és a talaj fertőtlenítése.

  A fehérlépkék ellen védhetjük a növényeket úgy, hogy például paradicsom közé ültetjük őket.

• Korai fajtákat májusban vagy júniusban takarítjuk be. A betakarításig tartó vegetációs idő 50-70 nap.

  Nyári és félkorai fajták vegetációs ideje kb. 120 nap. A betakarítást tehát augusztusban vagy szeptemberben végezzük.

  Őszi fajták vegetációs ideje 102-160 nap. A betakarítást augusztusban vagy szeptemberben végezzük.

  Téli fajták vegetációs ideje 240-250 nap. Akár januárig is szüretelhetjük őket.