Zöldségek tápanyag-ellátása és trágyázása

Zöldségek tápanyag-ellátása és trágyázása

Minden növénynek szüksége van a sikeres növekedéshez tápanyagokra. A zöldségnek is szüksége van a fejlődéséhez nélkülözhetetlen életfeltételekre – fényre, melegre, levegőre, tápanyagokra és öntözésre. A mi éghajlati viszonyaink között a zöldségnek elegendő fény és meleg nap áll rendelkezésére a fejlődéshez. Tápanyagokat és öntözést kell neki biztosítani, főleg az igényesebb fajoknak.

A zöldségek sikeres termesztéséhez ezek a lépések vezetnek:

• a talaj megfelelő megmunkálása
• rendszeres trágyázás
• vetésforgó ugyanazon a helyen
• megfelelő öntözés

Ha betartjuk ezeket a feltételeket – mindig jó termést érünk el. A fáradt és kimerült, tápanyagok nélküli talaj, amelyben mindig ugyanazon növények maradványai vannak, nem elegendő a megfelelő fejlődéshez. Jó tápanyagkészletet a talajban lényegében minden zöldségfajigényel. A tápanyagok ásványi anyagok, amelyek a talajban oldott állapotban vannak. Vagy vizes oldat formájában, vagy a talaj szilárd részecskéiben.

A normális fejlődéshez a növényeknek tíz alapvető biogén elemre van szükségük. Ezek az oxigén, hidrogén, szén, nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium, kén és vas. Kis mennyiségben nyomelemekre van szükségük, ezek: cink, bór, réz, kobalt, molibdén, jód, mangán, nátrium, szilícium és mások.

A növények minden tápanyagot a gyökereikkel veszik fel a talajból. A talajban a fent említett elemek vegyületek formájában vannak oldva, pl. a nitrogént salétromsav vagy ammónia formájában veszik fel.

Szén, oxigén és hidrogén – alkotják minden szerves anyag alapvető összetevőjét, amely belőlük a fotoszintézis során keletkezik. Elégtelen szellőzés és nedvesség esetén a növények elhalnak. Azért, mert hiányzik nekik az oxigénellátás. A talaj fellazításával oxigénnel gazdagítjuk, amely kedvezően hat a gyökerekre és a talaj baktériumaira.

Nitrogén – a növények táplálásának egyik legfontosabb eleme. A növények a nitrogént veszik fel a legnagyobb mennyiségben az összes elem közül. A zöldségek közül főleg a leveles zöldségeknek van szükségük nitrogénre. A nitrogénhiány a levelekben a klorofill csökkenését okozza, a levelek sárgulnak és halványodnak.

Foszfor – a legnagyobb mennyiségben a termésekben és a magokbantalálható. A foszfor fontos a virágok fejlődéséhez és jó beporzásához. A foszforhiány kevesebb ízanyag tartalmát okozza. A növények keveset és későn virágoznak. A gyökérzöldségek (sárgarépa) színe fakó, jellegtelen. A foszfor túlzott mennyisége a termések gyors beérését és a növény idő előtti öregedését okozza. A foszfor feleslege nitrogén- és káliumtartalmú műtrágyák talajba juttatásával orvosolható.

Kálium – nélkülözhetetlen elem a cellulóz, zsírok, cukrok és keményítőkképződésénél. A káliumra a hüvelyesek igényesek. A káliumhiány a növények általános rossz állapotát okozza. A levelek szélétől kezdve kifehérednek és megsárgulnak. Vörösesbarna foltok jelenhetnek meg. A növények kevesebb termést hoznak. A termések kisebbek, aprók, elgörbültek és kevéssé eltarthatók lehetnek. A növények gyökérrendszere nem fejlődik, és ezért száraz és fagyos időben kevéssé ellenállók.

Kalcium – a talaj kémiai egyensúlyának szabályozója. Semlegesíti a növényekben lévő szerves savakat. Különösen az oxálsavat. A kalciumhiány a levelek sárgulását és halványodását okozza. A kalciumhiányban főleg a túlnedvesedett és savanyú talajokban növő növények szenvednek. A kalcium feleslege nem gyakori jelenség. Ha a talajt túlmeszezzük, korlátozzuk a növények vas-, magnézium- és foszforellátását.

Magnézium – a legnagyobb mennyiségben a növények magjaiban és virágaiban található. A leveles zöldségek kiemelkedő összetevője.

A magnéziumnak, kalciumnak és káliumnak harmonikus arányban kell lennie a talajban. Magnéziumhiány esetén a levelek halványodnak és sárgulnak, ugyanúgy, mint kalcium- és vashiány esetén.

A kén a fehérjék és sok növényi illóolaj része. A legtöbbként a hagymafélék, a káposztafélék és a hüvelyesek igénylik.

Vas – fontos a klorofill képződésénél (éppúgy, mint a mangán, a réz és a cink). Együtt érvényesülnek a növények további fejlődési folyamataiban. A zöldségek termesztésénél teljesen elegendő a talajban általában található vasmennyiség.

Nyomelemek – a talajban lévő szokásos készlet a növényeknek szintén elegendő. A növényeknek csekély mennyiségben van rájuk szükségük. Érdemes minden nyomelemet fokozatosan a talajba juttatni és pótolni!

Bór – az egyik legfontosabb nyomelem. Elősegíti a virág- és terméskötést. A hiány főleg a céklánál jelentkezik, amikor szívrothadást okoz. A fejes salátánál is, amikor a bórhiány a levelek feketedésének oka. A bórra igényes növények különösen a paradicsom, a korai burgonya, a karfiol stb.

Alumínium, szilícium, nátrium és klór – kedvezően hat a növények növekedésére. Az alumínium a kalciummal elősegíti a sejtfalak növekedését. A legtöbb talaj a klór feleslegétől szenved (ezt a káliumsók túlzott trágyázása okozza). A legtöbb klórra van szüksége a növekedéséhez a zellernek és a répának.

Réz – hasonló szerepe van a talaj tápanyag-ellátásában, mint a vasnak. Rézhiány esetén a növények levelei sárgulnak és lehullanak.

Molibdén – elősegíti a talaj baktériumainak működését. A növényeknek csak csekély mennyiségben van rá szükségük. A karfiolnál a molibdénhiány a rózsák elvakulását okozza.

Jód – inkább az emberi táplálkozásban van jelentősége, mint a növényeknél. A jódot egyes ipari műtrágyákhoz adják.

Felkeltette az érdeklődését ez a cikk? Ossza meg barátaival a Facebookon!

Szerző: Hana Michalíková

Ez is érdekelheti: A zöldségek jelentősége az ember életében