Talajreakció – pH

Röviden: A talajreakció (pH) 5,6 alatt savas, 6,6–7,1 között semleges, 7,2 felett lúgos. Az elsavanyodott talajt meszezéssel javíthatja – a savasság szerint 10 m²-re 1–3 kg őrölt mészkövet adjon, égetett mésznél a felét. A zöldségágyást minden negyedik évben meszezik, lehetőleg ősszel vagy télen.

Talajreakció – pH

Ha jó tápanyag-ellátást szeretnénk biztosítani a növényeknek, figyelni kell a talajreakciót. A talajreakciót a pH jelöli. A talajreakció lehet:

• savas (pH 5,6 alatt)
• semleges (pH 6,6–7,1)
• lúgos (pH 7,2 felett)

Optimális a kiegyensúlyozott talaj-pH, esetleg a talaj pH-jának beállítása a termesztett növényekhez. A talaj lúgos összetevőinek növekedésekor (túl sok kalcium, magnézium) a lúgos összetevők kerülnek túlsúlyba a talajban, és a talaj savas kémhatása csökken.

A savanyú talajokban egyes növények nehezebben veszik fel a tápanyagokat. A talaj savassága azon tényezők egyike, amelyek csökkentik a termést és a hozamot. A talaj lúgos kémhatása a növényeknél anyagcserezavarokat – klorózist – okoz.

A talaj túlzott elsavanyodása ellen a meszezés a legalkalmasabb. A meszezéssel semlegesítjük a savasságot okozó szabad hidrogénionokat.

Meszezés

A meszezés kalcium és magnézium juttatása a talajba különféle formákban. Meszezni lehet mészmárgával, krétával, mészkővel és oltott mésszel.

A talaj meszezése után a kalcium átjut a növényekbe. A növényekben a kalcium semlegesíti a felesleges szerves savakat, és fokozza az asszimilációt (az élő szervezet által az anyagok felvétele és átalakítása a teste felépítéséhez).

TIPP: Ha olyan zöldségeskertünk van, amelyben rendszeresen termesztünk zöldséget, akkor ajánlott minden negyedik évben meszezni. Lehetőleg ősszel vagy télen.

A meszezéssel egy időben ne trágyázzon istállótrágyával. Ezzel nagy veszteségek keletkeznek a szerves anyagban, főleg a nitrogénben. A talaj savassága szerint 10 m²-re 1–3 kg őrölt mészkövet adunk, ha égetett meszünk van, akkor a felét. Az őrölt mészkő kb. 50% kalcium-oxidot (CaO) tartalmaz. Az égetett mész ennél lényegesen többet.

Javasoljuk – meszezzen a káposztafélék és a hüvelyesek alá. A savanyúbb talajokban meszezünk a hagyma, cékla, sárgarépa és uborka mellé.

Meszes műtrágyák

Meszes műtrágyák – ahogy a nevük is jelzi, fő tápanyagként kalciumot tartalmaznak. A meszes műtrágyákkal javítjuk a savanyú talajok termékenységét. A meszezéssel a savanyú talajokban elősegítjük a mikrobiális tevékenységet, és ezzel a nehezebben oldódó ásványi anyagokból a tápanyagok felszabadulását. A meszes műtrágyák egyúttal fokozzák a foszfor és kálium műtrágyák hatékonyságát.

A meszes műtrágyákat kisebb adagokban és gyakrabban használja. A túlmeszezés felesleges, a növények nem tudják felhasználni a tápanyagokat.

Őrölt mészkő – kb. 35% kalciumot tartalmaz kalcium-karbonát formájában. Lassan ható műtrágya. Ezzel a műtrágyával tavasszal meszezünk, könnyebb és humuszos talajokat.

Égetett mész – kb. 65% kalciumot tartalmaz kalcium-oxid formájában. Gyorsabban hat. Nehezebb és savanyúbb talajok meszezésére használják. Ősszel meszezünk. Az égetett mészt hozzáadhatjuk a komposzthoz. A komposzthoz azért adják, mert gyorsan megköti a vizet, és elpusztítja a kórokozókat és az állati kártevőket. Az őrölt égetett mész szétszórható az ágyáson és beásható.

A többi meszes műtrágya hulladéktermékként keletkezik (cukorgyári mésziszap, szeszgyári mésziszap, vakolat, hulladék gipsz).

Termesztés vetésforgóban

Az első táblában termesztünk:

• káposztaféléket (fejes káposzta, kínai kel, kelkáposzta, karfiol és brokkoli). Az első táblába tartozik a karalábé (keresztesvirágúak) is. A karalábé rosszul viseli a friss istállótrágyával való trágyázást.
• termésükért termesztett zöldségeket (paradicsom, padlizsán, paprika, uborka, dinnye és tök)
• egyéb növényeket (korai burgonya, csemegekukorica, póréhagyma)

A zöldségeket , amelyeket az első táblában termesztünk, bőségesen trágyázhatjuk istállótrágyával (6–10 kg/m²). Trágyázhatunk komposzttal vagy zöldtrágyával is. A zöldtrágyák közül a herefélék a legalkalmasabbak. A herefélék jól tűrik a meszezést. Kiváló elővetemények a káposztafélék, a hüvelyesek, a korai burgonya és a zeller számára. Az első táblában vethetünk fejes salátát és tavaszi spenótot is, hogy az ágyás ne maradjon vetetlenül.

A második táblában termesztünk:

• gyökérzöldségeket (a zeller kivételével)
• hagymaféléket (a póréhagyma kivételével)
• leveles zöldségeket

A zöldségek a második táblában magas humusztartalmat igényelnek a talajban.

A harmadik táblában termesztünk:

• hüvelyeseket – borsó, bab, lóbab
• fűszernövényeket– majoránna, citromfű, kapor

Ebben a táblában kétéves szünet után, a friss istállótrágyával való trágyázásnak köszönhetően, a harmadik évben a harmadik táblába vethetünk – sárgarépát, fokhagymát, hagymát, salátát és spenótot.

Külön csoportot alkot a vetésnél: rebarbara, spárga, torma és lestyán. Ezek a növények az állandóan azonos termőhelyen érzik jól magukat, a termesztés minden évében rendszeres tápanyag-utánpótlásra van szükségük.

Tetszett Önnek ez a cikk? Ossza meg barátaival a Facebookon!

Szerző: Hana Michalíková