Kerti csombor

Röviden: A kerti csombor (satureja, borsikafű) egynyári, kb. 30 cm magas fűszernövény a Földközi-tenger vidékéről. Napos helyet és laza, humuszos, agyagos-homokos talajt kér, tavasszal 15 cm-es sortávolságú sorokba vetjük. Július és szeptember között virágzik, a hajtást a virágzás kezdetén vágjuk le és szellős helyen szárítjuk. Mértékkel fűszerezzen vele, mert erősen csípős.

Kerti borsfű

A kerti borsfű (lat. Satureia) körülbelül 30 cm magas növény az árvacsalánfélék családjából. Ez a fűszernövény a Földközi-tenger vidékéről származik. Ez az egynyári fűszernövény hatékony gyógynövény és fűszer, és nem hiányozhat egyetlen gyógynövénykertből sem. Megjelenése azonban rendezetlen, szinte gondozatlan. Bozontos, vadon növő, apró friss zöld levelekkel. A borsfű kellemes, átható aromás illatot áraszt. A növény szára fás jellegűen elágazó. A levelek keskenyek, vonalasan lándzsásak, hegyesek, bőséges mirigyszőrökkel. A borsfű virágai apróak, fehérek, halványrózsaszínűek vagy lilás árnyalatúak, a levélhónaljból nőnek ki. A borsfű júliustól szeptemberig virágzik.

A borsfű termesztése

A borsfűt fűszernövénykertekben, sziklakert szélén, a konyhában az ablakpárkányon vagy az ablakon kívüli balkonládában termesztjük. Ez egy meglehetősen ellenálló növény. Fűszerként és gyógynövényként is termesztjük. A borsfű számára a napos helyszín a legmegfelelőbb. Legjobban tápanyagokban gazdag, humuszos, agyagos-homokos talajban érzi magát. A talajnak lazának és melegnek kell lennie. A borsfűt természetesen bármilyen talajban termeszthető. A túl nehéz talajok csökkentik a növény fűszerességét. A borsfűt trágyázhatja érett istállótrágyával, de ipari foszfort és káliumot tartalmazó trágyákkal is. Trágyázáskor ügyeljen arra, hogy a trágyával ne öntözze le a növény leveleit.

A borsfű egynyári növény, és minden évben vetni kell. Tavasszal vetjük, közvetlenül a számára kijelölt ágyásba. A magokat egymástól 15 cm távolságra lévő sorokba vetjük. A vetett magokat nem takarjuk be újabb földréteggel. Csak enyhén behinthetjük. Ha szeretnénk a növényeket melegágyban előnevelni, már áprilisban elvetjük, majd a növényeket átültetjük.

A borsfű önerősödéssel szaporodik. Azon a helyen, ahová egyszer elülteti, évről évre megjelenik.

A borsfűnél a hajtást takarítjuk be. Nyáron a hajtást friss állapotban használjuk. A borsfűt akkor vágjuk le, amikor a növények kezdenek virágozni. Az így levágott szárakat csomókba kötjük és szellős helyen, legjobban felfüggesztve szárítjuk. A megszárított borsfűt papírzacskókban tároljuk.

A borsfű használata a konyhában

A borsfűvet a konyhában, illetve receptekben fűszerként használjuk szószokhoz. Hüvelyesekhez is, ahol egyidejűleg puffadás ellen is hat. Az erősen fűszeres hajtásokat virágokkal együtt használjuk. Kiválóan alkalmas vad előkészítéséhez és pácolásához. Uborka befőzéshez is használhatjuk. Nélkülözhetetlen füstölt húsáruk és házi kolbászok készítésénél. Darált húsokhoz, tojásos ételekhez és párolt zöldségekhez adjuk. Halak és tengeri gyümölcsök elkészítéséhez is használhatjuk. A fűszerrel azonban óvatosan bánjunk, a borsfű olyan fűszernövény, amellyel mértékletesen kell bánni. Ha többet adunk belőle, erősen csípős íze van, amivel túlfűszerezzük az ételt. A borsfűvet ízesített olajok és ecetek készítéséhez is használhatjuk. A borsfűvet leggyakrabban a balkáni konyhában használják. Íze hasonló az oregánóhoz, gyakran találkozhatunk vele az úgynevezett provence-i fűszerkeverékben.

Az orvoslásban a hajtást főzet készítésére használják vízhajtásra. Fürdőkhöz is hozzáadják. A borsfű főzetből frissítő arcvizet is készíthetünk. A főzetet érdemes emésztési problémák esetén inni. Az ókori Rómában afrodiziákumnak tartották.

Szerző: Hana Michalíková