Hagyma és termesztése

A hagyma és termesztése

A hagyma (lat. allium cepa) minden konyha alapja. Már Kr.e. 4000-ben ismerték, az ókori egyiptomiak, sumérok, görögök és rómaiak is használták. Feltételezések szerint a hagyma Közép-Ázsiából származik. Vitaminok kimeríthetetlen forrása és nélkülözhetetlen a konyhában. Gyógyhatásai miatt rendkívül népszerű a "népi" tanácsokban és minden formában gyógyító.

A hagyma ültetésénél alaposan kell dolgoznunk, hogy ízletes és kemény hagymákat takaríthassunk be, amelyek jól tárolhatók.

A hagyma fajtái

• sárga - a legelterjedtebb, tovább osztható tavaszi és őszi fajtákra, alkalmas meleg és hideg konyhába egyaránt
• vörös - salátákhoz alkalmas, színével minden salátát feldob
• fehér - főleg a mexikói konyhában használatos, nagyon ízletes
• sarjhagyma - magasabb cukortartalmú, közvetlen fogyasztásra alkalmas
• metélőhagyma
• gyöngyhagyma - átmenetet képez a hagyma és a póréhagyma között. Homokos talajokat kedvel. Nem alkalmas tárolásra, csak közvetlen fogyasztásra. 20x5 cm-es távolságba ültetjük. A gyöngyhagymát nem kell hámozni.
• ínyenc, tavaszi - zöld hajtásokat takarítunk, gyakorlatilag minden hagymaféléből

Hagyma termesztése

Nagyon ajánljuk a hagyma termesztését magból. A palánták minőségesebbek, már szilárdan meggyökerezettek azáltal, hogy a mag beleágyazódik a talajba, egyenesebbek és nem mennek korán virágba.

A hagyma napos helyet igényel, nem közvetlen fényt. A talajnak jól megmunkáltnak, átlevegőzöttnek és tápanyagdúsnak kell lennie. Figyelem, ne trágyázzunk friss komposzttal! Inkább használjunk talajelőkészítő trágyát, amely közvetlenül a hagyma utótrágyázására alkalmas. Előkészítjük az ágyást.

A talajt még kavicsokkal is átkeverhetjük és finoman beledolgozhatjuk, hogy a talaj valóban könnyű és jól áteresztő legyen.

A hagymát barázdákba ültetjük, amelyek 25-30 cm távolságra vannak egymástól, egy vagy két sorban, soronként 10 cm-re egymástól. A vetés márciusban történik 2,5 cm mélységbe, az optimális körülbelül 35-40 mag egy méter hosszú sorban. A márciusi vetésnél jobb megvárni, amíg elmúlnak az erős fagyok, amelyek károsíthatnák a kicsírázott hagymát. Szaporítás után 30 palánta marad egy méter hosszú sorban. A hagymát körülbelül 4-5 cm-es távolságra ritkítjuk. A fiatal hagymákat ne dobjuk ki, csemegének valók.

Az őszi fajtákat augusztus közepén vetjük 1 cm-rel mélyebbre. Jobb betartani az augusztus/szeptember időpontot (a korai vetés virágzást okoz, a késői pedig nem hagy elegendő időt a növény fejlődésére). Télre a növényeknek 5 cm vastagságúra kell fejlődniük.

Különösen a csírázás idején szükséges elegendő öntözés. A locsolás július közepéig ajánlott. A hagyma nem igényel sok locsolást. Rövid vegetációs időszaka miatt a hagymát már nem trágyázzuk utólag, elegendőek számára a jól előkészített talaj tápanyagai.

A hagyma betakarítása júliustól novemberig történik.

A hagymát szárítjuk jól szellőző és száraz helyiségben. 10-15 darabos kötegekben kötjük össze.

Mint minden zöldséget, a hagymát is különböző betegségek és kártevők támadják meg, például nyakkorhadás, hagymaperonoszpóra, hagymabogár.

A hagymának először az ágyásban meg kell fonnyasodni, majd alávágjuk, vagyis megszakítjuk a gyökérrendszerét. Az alámetszés után a nyak kezd összehúzódni és körülbelül két hét múlva a hagyma kiszárad. Érdemes betartani ezt az eljárást, hogy a hagyma tárolás során is ízletes és egészséges maradjon.

A hagymában található vitaminok külön fejezetet érdemelnének.

Vitaminok

A hagyma A, B1, B2, B3, C vitaminokat, ásványi anyagokat, ként, foszfort, kalciumot, vasat, magnéziumot, jódot, nátriumot, káliumot tartalmaz. Serkenti és kiegyensúlyozza a mirigyek működését. Segít a zsírok lebontásában. Gazdag antioxidánsokban, amelyek megvédik a sejteket az öregedéstől. Fontos a körmök és a haj megfelelő növekedéséhez. Afrodiziákumként is ismert. A hagymában található elemek segítenek fenntartani a szervezet szöveteinek optimális pH-ját.

A hagyma allicin nevű, antibiotikus hatású anyagot tartalmaz, amelynek köszönhetően alkalmas megfázás, légúti fájdalmak, köhögés, hangszalaggyulladás kezelésére. Ajánlott a felkockázott hagymát cukorral összekeverni, egy éjszakán át állni hagyni és az így keletkezett egészséges szirupot használni. A hagymát vízben is főzhetjük, az így dúsított vizet hörghurut esetén borogatásra használhatjuk.

Érdekesség, hogy hagymával például tojást, textilt, gyapjút festhetünk. Hagymával régi képkereteket lehet kezelni. Eltávolíthatunk foltokat a ruházatról, és még sok mást.

Hagyma a konyhában

A hagyma az a zöldség, amelyből személyenként a legtöbbet fogyasztunk. Íze az édeskéstől a csípősig terjed. Nem egy háziasszonyt sírásra késztet a hámozása során, ez annak köszönhető, hogy a hagyma kevéssé stabil propén-szulfénisavat szabadít fel. Hagyma nélkül talán egyetlen ételt sem tudunk elképzelni, finom kenyérre kenve, pácolásban, húshoz, gulyáshoz, szószokhoz, törtburgonyához, káposztához. A hagyományos cseh konyha, disznótorok, levesek fontos összetevője.

A hagymát imádják vagy utálják. Ön melyik táborhoz tartozik?

Szerző: Hana Michalíková