Friss spenót a kertből

A spenót leveles zöldség, tele vitaminokkal. Perzsiából származik, Európába a keresztes hadjáratok révén jutott el. Latin nevén spinacea oleracea. A spenót levelei élénkzöldek, nyelesek, ovális alakúak lekerekített csúccsal.

• a spenót egynyári és őszi leveles zöldség
• a spenótot kora tavasszal vagy ősszel vetjük sorokban, egymástól 30 cm távolságra
• a növényeket 5 cm magasságnál betakarítjuk, vagy a leveleket kb. 2,5 cm-re a talaj felett leszakítjuk, hogy a növények újra kinőhessenek
• a betakarítás fokozatos vetésekkel meghosszabbítható

A spenótot talán leginkább Popeye, a tengerész tette híressé. Paradox módon a spenót nem annyira az erő és a vas forrása, hanem más fontos vitaminok gazdag skáláját tartalmazza. Például A, C, E, K vitamint, amely befolyásolja a vér alvadását, antioxidánsokat, amelyek csökkentik a szívinfarktus kockázatát és megelőzik a rákot, folsavat, kolint, inozitolt, amelyek lassítják az erek meszesedését, kalciumot, foszfort és egyebeket.

Legtöbbünk csak a fagyasztott kockából ismeri a spenótot. A friss leveles spenótot számos receptben felhasználhatjuk, például lasagne-ba, sós palacsintába, húshoz párolva köretként, vajjal stb. Ne féljetek az elkészítésétől, még ha kezdő szakács is vagytok. Látni fogjátok, milyen kellemesen változatosítja a spenót az étrendeteteket.

Egészséges salátát készíthetünk leveles saláták és friss spenótlevelek keverékéből. A lédús íz kellemes meglepetés lesz. A spenótlevelek fűszeresebb ízűek, mint a leveles saláták.

A spenót 90%-ban vízből áll, ezért feleslegesen ne főzzük szét.

A spenót alkalmas fogyókúrás étrendhez.

Mikor kell kiültetni a spenótot?

A spenót agyagos, nedvesebb, semleges (6,5 - 7,5 pH), nem vízállásos talajt és napos helyet igényel. A palántákat előnevelhetjük melegágyban vagy üvegházban. A magot sorokban helyezzük el, amelyek egymástól 7 cm távolságra vannak, és sűrűbben a szokásosnál. A csírázás ideje alatt nedvesebb talajt tartunk fenn.

Használhatunk fehér védőtakarót is, amely visszaveri a napfényt és megakadályozza a víz elpárolgását az ágyásból.

Mindig tartsuk be a vetést a csomagoláson található utasítás szerint.

A klasszikus spenót kerek magvú. A magvak lehetnek tüskések vagy érdes felületűek.

A spenót gyors zöldség, ültetés után nagyon hamar virágzásba megy. Ezért kora tavasszal (március, április) vagy ősszel (augusztus vége) ültetjük. A levelek már 45 nappal az ültetés után szedhetők. A spenót 12-15°C-on érik a legjobban.

Egy év alatt tehát a spenót 3-szor vethető és takarítható be egymás után. A spenótot fokozatosan utánvethetjük. Ha a spenótnak már vannak virágai, a levelek keserűek lehetnek, ezért mindig virágzás előtt szüreteljük a leveleket.

A spenót körülményeink között fagytűrő. Az őszi fajtákat szeptember első vagy második hetében közvetlenül az ágyásba vetjük. Jobb egy napos napot választani, amikor a talaj még kissé felmelegedett.

Az ágyásban a spenótot 30x30 cm távolságra ültetjük. A spenót levelei gazdag bokrot, gyönyörű rozettát alkotnak, amelyet fokozatosan szakítunk le.

A leveles spenót gyökerei sekélyen a felszín alatt helyezkednek el, ezért óvatosan kapáljunk.

A spenótmagokat összekeverhetjük általánosan termesztett leveles salátafélék vetőmagjával. Így változatos keveréket kapunk mind a levelek formája, mind az ízvilág tekintetében egy ágyáson. A leveleket így egyszerre szedhetjük.

A spenótnál, akárcsak más leveles zöldségeknél, figyeljük a nitrátszintet, csak ajánlott trágyákkal vagy természetes csalánlével tápláljuk. A sorok között trágyázzunk.

Érdekes fajtája az eperspenót (Chenopodium foliosum), amely félig dísznövény, félig ehető. Apró, málnához hasonló termései vannak. Feldobja a kert minden üres sarkát.

Olyan leveles zöldség, amely nem megy virágba és jól nemesített, az új-zélandi leveles spenót (Tetragonia expansa), amely kiterjedt cserjéket alkot hegyes, nyílszerű levelekkel.

A spenót hálás növény, amely egész évben vitamint biztosít számunkra. A learatott leveleket fagyasztódobozban tárolhatjuk.