Fenyő mint elegáns bonsai

A fenyő az öröknézöld fenyőfélék családjába tartozó fa, amelyet leggyakrabban bonsaiként termesztenek Kínában és Japánban, ahol nagy tisztelet és szeretet övezi. A bonsai nevelése olyan filozófia, amely a természet és önmagunk megértésére tanít. A fenyő rendkívül jellegzetes tűlevelű a tálban vagy cserépben történő neveléshez. A fenyő sikeres bonsai neveléséhez fontos biztosítani a megfelelő szubsztrátot, öntözést és visszavágást.

Bonsai türelmes termesztők számára

A bonsaiok többnyire edényekben nevelt fás növények. Eredetileg a kínaiak termesztették őket. Kr.u. a 6. században a bonsai nevelés elterjedt Japánban, onnan pedig a világ más tájain is. A japánok magasabb szintre emelték a bonsai nevelést és művészi síkra helyezték át. A 20. században a bonsai nevelés művészete Európába is elterjedt, ahol máig nagy népszerűségnek örvend.

A bonsaiokat a következőképpen osztályozzuk:

nagy bonsaiok - magasság 130 cm-ig - például fekete fenyő, platán

közepes bonsaiok - magasság 30-60 cm - például nyír, mogyoró

kis bonsaiok - magasság 5-15 cm - például boróka, rododendron

A bonsaiok ideális méretét formálásuk elején határozzák meg, és ez szorosan összefügg leveleik vagy tűleveleik méretével is. A bonsainak el kell érnie egy bizonyos minimális magasságot, és meg kell tartani az arányosságot a levelek mérete és a bonsai mérete között!

A bonsaiok miniatűr méretű növénykék, amelyek apró szépségükkel élénkítik az erkélyeket, teraszokat, kerteket vagy lakótereket. A bonsaiként nevelt fenyők rengeteg időt, türelmet, képzelőerőt és ügyességet igényelnek a formálás és az általános gondozás során.

A fenyő mint a legnépszerűbb bonsai

A fenyő (lat. Pinus) egy öröknézöld fa, amely igénytelen a talajt és a nedvességet illetően. A fenyőfélék családjába tartozik. A fenyő alakja néha tojásdad, leggyakrabban kúpos, koronája lazább megjelenésű. A fenyő hosszú tűlevelekkel rendelkezik, amelyek 2-es, 3-as vagy 5-ös csomókban nőnek. A fenyő nagyon ellenálló és romantikus növény, és főleg térigénytelen, ezért alkalmas kisebb kertekben, sziklákon, terraszokon, cserépben az erkélyeken, lépcsőházakban és külső pavilonok díszítéseként való termesztésre is.

Bonsai nevelésére leggyakrabban a hegyi fenyőt és a törpe fenyőt használják.

Hegyi fenyő

A hegyi fenyő (lat. Pinus mugo) az európai középhegységek és magas hegyek képviselője, számos fajtával rendelkezik. Fényes zöld vagy ibolyásbarna kérge van a fiatal törzsön, és jellegzetes gyantás rügyei vannak. A hegyi fenyő 2-5 cm hosszú, páronként növő tűlevelekkel rendelkezik, amelyek sötétzöld színűek és enyhén ívesek. Tobozai nyeletlen és az ibolyaszínű virágzatokból fejlődnek, amelyek nagy számban jelennek meg az új hajtásokon.

A bonsai formában nevelt törpefenyő napfényes helyet kedvel, amely szélnek is kitehető. Abban az esetben, ha a fenyő ágai nem kapnak elegendő fényt, elhalnak. A magot vagy kis növényt jól áteresztő, durva szemcsés szubsztrátba helyezzük, amelynek folyamatosan nedvesnek kell lennie. Csapvízzel öntözzük. A törpefenyő fagytűrő növény, de ennek ellenére jó télen a tálból közvetlenül az ágyásba áthelyezni, és elegendő nedvességet biztosítani számára.

A törpefenyőt drótózással és visszavágással formázzuk.

Drótózás

Ez a fenyőfajta alkalmas kaszkád stílusban való formázásra, a seprű stílus nem jellemző rá. Alakításához drótózást használhatunk, még idősebb ágakon is. Amikor az ágakon már vastag a kéreg, jobb inkább feszíteni, vagy drótózás előtt megerősíteni vastag háncsréteggel. A törpefenyő télen és a vegetációs időszak alatt is drótózható. A télen vagy tavasszal felcsavart drótok nyárra már túl szorosak lehetnek, és ha nem távolítjuk el őket, őszre már benőnek.

Visszavágás

Az egészséges és nem frissen kiásott törpefenyő fákat az első formázásnál a régi fáig visszavághatjuk, feltéve, hogy az ágak maradékán még vannak zöld tűk. 4 hét elteltével új rügyek fakadnak nem csak a vágás helyén, hanem az egész ágon is. (válassza ki a megfelelő ollót)

Júliusban a formázott fáknál teljesen eltávolítjuk az idei kifejlett hajtásokat. Abban az esetben, ha a tavaszi növekedés gyenge volt, minden hajtásból csak a csúcsrügyet távolítjuk el. 4 hét múlva a vágás helyén új rügyek képződnek. A fenyő rendszeres és jó tápanyag-ellátása mellett még ugyanabban az évben kisebb és rövidebb tűk fakadnak. A vastag ágakat télen kell eltávolítani.

A fejlődő törpefenyő palántáit áprilistól augusztusig trágyázzuk pl. repcedarából készült golyókkal vagy más szerves trágyákkal. Ásványi trágyákat az egész év során alkalmazok a palántákra.

Japán fehérfenyő

A japán fehérfenyő (lat. Pinus parviflora) eredetileg Ázsiából származik, és a legszebb tűkkel rendelkező fenyők közé tartozik. A természetben nem nő nagy magasra. Törzse szürke vagy fekete, idősebb korban repedezett. A japán fehérfenyő virágai fiatal hajtásokon nőnek, a lilás hím virágzat a fiatal tűk alól nő ki, a nőstény pedig a hajtásokon.

A bonsai formában nevelt japán fehérfenyő szereti a közvetlen napfényben lévő helyet. Jól tűri az erős szelet is. A fenyő palántát durva szemcsés szubsztrátba helyezzük, amely biztosítja a felesleges víz elvezetését. A szubsztrátot 2-3 évente cseréljük.

A fenyő jó növekedéséhez és fejlődéséhez fontos a gombákkal való szimbiózis. Ha a talaj túl nedves a növény alatt, a gombák elpusztulnak és a fa csak túlél. Csapvízzel öntözzük. A kisvirágú fenyőt repcedarából készült golyócskákkal vagy más szerves trágyával trágyázzuk, például közvetlenül tűlevelűekre magasabb nitrogéntartalommal a szép tűkért.

A kisvirágú fenyő formázására minden stílus alkalmas, kivéve a seprű stílust. A növény nem túl fagytűrő. (Milyen formázási típusok vannak?) Télre a kisvirágú fenyőt áthelyezzük a tálból közvetlenül az ágyásba, vagy az erkélyről átrakjuk egy ládába tőzeg és homok keverékével.

A kisvirágú fenyő termesztése során fontos, hogy a talaj egyenletesen nedves legyen, de ne legyen hosszabb ideig vízzel telítve. A növény legérzékenyebb része a gyökérrendszere. Kevesebbet trágyázzuk, mint a lombos fákat.

Drótozás

Ha meg akarjuk tartani a kisvirágú fenyő meghatározott formáját, akkor elengedhetetlen a téli drótozás. A fa összes ágát dróttal tekerjük körbe egészen a csúcsig, és egyidejűleg letépjük a tűket. Csak a csúcsi hajtásokat hagyjuk meg. A maradó tűk mennyisége befolyásolja a tavaszi növekedés mértékét a megfelelő rügyekből. Egy ág oldalsó ágacskáinak csúcsait úgy formázzuk, hogy lehetőség szerint felfelé irányuló kompakt párnácskákat alkossanak. Ha lefelé irányulnának, elpusztulhatnának.

Visszavágás

A metszést a kisvirágú fenyő alapvető formázásakor végezzük. Ezt követően csökkentjük a következő tavasszal kibomló új csúcsi hajtásokat. Ha egy ág egyetlen csúcsán kettőnél több csúcsi hajtás hajt ki, a hosszabbakat eltávolítjuk. Mielőtt a tű kikerülne a tokjából, a vastagabbat lerövidítjük a legrövidebb hosszára. Kevésbé elágazó vagy erősen trágyázott kisvirágú fenyő fák esetében a csúcsi hajtások túl vastagok lehetnek. Ilyen esetben mindegyiket 1-2 cm hosszúra rövidítjük. Ha csak virágok maradnak az egész ágon, az ág elpusztul.

A kisvirágú fenyőt tipikus és kedvelt bonsaiként már évszázadok óta termesztik Japánban. Ezt a növényt egész évben kint kell tartani.