Hogyan gyorsítsuk a növekedést - Termessz gyorsabban

A növények hajtatása olyan termesztési mód, amellyel lerövidül a magvetéstől a növény virágzásáig vagy betakarításáig eltelt idő. Leggyakrabban zöldségek termesztésére használják a szokásos vegetációs időszakon kívül (üvegházban, melegágyban vagy fóliaházban történő termesztés), de dísznövények virágzásának időzítésére is alkalmazzák. A leggyakrabban hajtatott virágok közé tartoznak a tulipánok, nárciszok, jácinok és más kertészeti szempontból attraktív hagymás növények.

Jó példa a fák hajtatására a cseresznyeágak vágása (úgynevezett borbála-ágak), amelyek vázában karácsonyra gyönyörűen kivirágoznak. A növények hajtatása nem bonyolult, de bizonyos fokú türelemre és gondosságra van szükség hozzá. A hajtatás elve elsősorban a magasabb hőmérsékleten alapul, amelyen a növényeket termesztik. Egyes fajok a hőmérséklet mellett a napsütés hosszára is érzékenyek, ezért az ilyen növények hajtatása bonyolultabb.

A virágzó tulipánok tavaszi hangulatot varázsolnak és elűzik a telet

A legjobb módja a tavaszi hangulat megteremtésének a virágzó cserepek. A hagymás növények hajtatása nem bonyolult dolog, de időben kell rá felkészülni. A hajtatásra számos hagymás növény alkalmas. Megfelelőek a hóvirágok, tőzikék, szillák, gumós krókuszok, jácinok, tulipánok és nárciszok is.

A hajtatásra szánt hagymákat már szeptemberben cserépbe ültetjük. Ültetéskor úgy helyezzük el őket, hogy a hegyük kilógjon. Könnyű talajra van szükség homok, tőzeg, esetleg perlit hozzáadásával. A hajtatásra kizárólag kerek hagymák alkalmasak, nagyobbak és szemmel láthatóan sértetlenek. Tulipoknál és nárciszoknál legalább 3 cm-es, jácintoknál 5 cm-es méret szükséges. Csak ezekben a nagyobb hagymákban lehet feltételezni, hogy elegendő tartalékanyag van bennük, és tavasszal szépen kivirágoznak. A hagymákat legjobb 3-5 darabos csoportokban ültetni, mert így néznek ki a legszebben virágzáskor. Csak a jácintokat ültetjük külön-külön.

Nagyon látványos módszer a virágládák több féle hagymás növénnyel történő egyidejű beültetése.

Az edényeket jó melegágyba vagy üvegházba helyezni (a földbe süllyesztve) és itt hagyni a hagymákat meggyökeresedni. Néhány hónap után kezdődik az áthelyezés magasabb hőmérsékletű helyiségekbe. Decemberben lehet elkezdeni áthelyezni az apró hagymás növényeket, mint a hóvirágok és tőzikék, januárban a jácintokat és szillákat, februárban a tulipánokat és március elején a nárciszokat.

Figyelem a termesztési hőmérsékletre

A növényekkel teli edényeket nem jó azonnal szobahőmérsékletnek kitenni, a növényeket először edződni kell. Először a növényeket fűtetlen helyiségbe vagy folyosóra helyezzük, ahol a hőmérséklet 10-12°C között mozog. Körülbelül két hét után áthelyezhetők 16-18°C-os hőmérsékletű helyiségekbe.

A növények virágzása 3-6 héttel az üvegházból való kivétel után következik be. Az idő a növény fajtájától és a konkrét környezeti feltételektől is függ. A kihajtó növényeknél ügyelni kell a megfelelő öntözésre. Virágzás után a hagymákat visszahelyezzük a földbe, de ebben az esetben is fontos az fokozatos edzésre ügyelni (azaz a hőmérséklet fokozatos csökkentése). Hajtatáshoz a hagymák újra felhasználhatók, de nem két egymást követő évben.

Saját zöldség könnyen és gyorsan

Hajtatásra főként olyan zöldségek alkalmasak, amelyek rövidebb vegetációs ciklussal rendelkeznek. A leggyakrabban így termesztett zöldség a fejes saláta, de alkalmasak a karalábék, paradicsomok, karfiol, paprikák, salátauborka vagy padlizsán is. Nagyon alkalmas és igénytelen növény a retek. Zöldséghajtatáshoz elsősorban speciálisan nemesített fajtákat használunk, amelyek manapság könnyen beszerezhetők gyakorlatilag minden kertészetben.

Ha rendelkezésünkre áll melegágy, akkor már március második felében nekikezdhetünk a kertészkedésnek. A magok ültetését legjobban ládikába vagy más alacsonyabb edénybe végezzük. A virágcserepek ebben a szakaszban nem túl alkalmasak, nehezebben lehet velük bánni és feleslegesen mélyek. A szubsztrátnak könnyűnek és levegősnek kell lennie. Elkészíthető érett, átrostált komposzt tőzeggel, esetleg perlittel való összekeverésével.

Megvásárolhatók speciális keverékek is "vetéshez" jelöléssel. A földet betesszük az edényekbe, enyhén lelapátoljuk és elegyengetjük. A magokat ezután vagy az egész felületre, vagy sorokba ültetjük. Ültetés előtt érdemes a vetőmagot vízbe áztatni, amivel duzzadását és ezáltal a csírázást támogatjuk. Azonban a szubsztrátba való ültetés előtt hagyjuk a vetőmagot megszáradni.

A szubsztrátba helyezés után állott vízzel öntözzük, legjobban permetezővel, amely nem okozza a magok összemosódását. Az öntözést többször megismételjük. Ezután enyhén befedjük földdel és letakarjuk. Továbbra is ügyelünk a rendszeres öntözésre. Ha a vetőmag kiszárad, nagy valószínűséggel már nem csírázik ki. A csírázás ideális hőmérséklete 18-25°C. Fontos továbbá a melegágy felső takarójának rendszeres eltávolítására ügyelni, amivel a hőmérsékletet és a légnedvességet szabályozzuk. Ezzel megelőzzük a penészek kialakulását.

Hajtatáskor az öntözéshez inkább permetezőt használjon. Kíméletesebb.

A következő fázis a pikírozás

A növények virágcserepekbe való pikírozását akkor végezzük, amikor már jól kifejlett szikleveleik vannak. Használható ugyanaz a szubsztrát, mint vetéskor, vagy kaphatók "vetés felneveléséhez" névvel jelölt keverékek.

A klasszikus virágcserepeken kívül érdemes tőzeg gyökereztető edényeket használni, vagy joghurtos poharak is megfelelnek, amelyek aljába lyukat készítünk a felesleges víz elvezetésére. A speciális tőzeg gyökereztető edények használata különösen azért előnyös, mert a későbbi talajba ültetéskor már nem sérül meg a növény gyökérrendszere, és a tartály magától lebomlik a földben. Az áthelyezés során érdemes a növényeknek kissé lerövidíteni a gyökeret, ami által a gyökérrendszer jobban fejlődik.

A fény különösen az elején fontos

A fiatal palántáknál ügyeljünk a megfelelő fényellátásra, azonban ne tegyük ki őket közvetlen napfénynek, mert megéghetnek. Fényhiány esetén túlzott megnyúlás következik be, és a növények törékenyebbek lesznek. A termesztés során fontos a megfelelő hőmérséklet fenntartása.

Konkrétan a saláta növekedéséhez legalább 14-18°C-os hőmérsékletre van szüksége nappal és 12-14°C-ra éjszaka. Egyes zöldségfajták azonban érzékenyebbek a hőmérsékletre (salátauborka, paradicsom). Ezek a fajták nappal legalább 20°C-ot, éjszaka pedig minimum 12°C-ot igényelnek. Az üvegházban vagy melegágyban a hőmérséklettel nem jó túlzásba esni - a 30°C feletti hőmérséklet gátolja a fotoszintézis intenzitását, és ezáltal a növény növekedése leáll. A nappali és éjszakai hőmérséklet közötti túlzott ingadozás sem jó, ez szintén gátolja a növények növekedését.

Mely növényeket hajtjuk leggyakrabban előre?

• Gyökérzöldségeket
• Paprikát
• Salátát
• Rózsát, gladiólust, liliomot