Rizs a saját virágcserépből

Röviden: A rizs otthon cserépben vagy vödörben is termeszthető: a barna rizst vagy a vetőmagot 12–24 órán át áztatjuk, majd 2–3 cm mélyre vetjük. A növénynek legalább 20–25 °C, napi 6–8 óra napfény és állandóan nedves, akár vízzel borított talaj kell. A tenyészidő 3–6 hónap.

A rizs (lat. Oryza sativa) a perjefélék családjába (lat. Poaceae) tartozik. A rizs egyéves, egyszikű gabonafaj, amelyet szinte minden kontinensen termesztenek. Ázsia mellett, amely az eredeti hazája, Afrikában, Amerikában, Ausztráliában és Európában is termesztik. Az európai rizstermés több mint fele Olaszországból származik. Emellett Európában rizst termesztenek Spanyolország keleti partvidékén, Portugáliában, Franciaország déli részén, Görögországban, Bulgáriában és Romániában is. Ázsiában egyes területeken a rizs a növénytermesztés akár 90%-át is kiteszi. Ez azonban nem elég az első helyhez a gabonafélék között, a világ leggyakoribb gabonaféléje továbbra is a búza. A rizsnek van egy elsősége, mégpedig a szemtermés-előállításban az első hely. Egyes területeken ugyanis évente két-három betakarítást is végeznek. A legnagyobb rizsexportőrök Kína, India, Indonézia, Banglades és Vietnam. Ennek a termelésnek csak körülbelül 6%-a kerül kereskedelmi forgalomba. A legnagyobb exportőrök Thaiföld, Vietnam és az USA. A legnagyobb importőr viszont Indonézia.

Nem csak egyféle rizst termesztenek, a botanikusok több mint 20 rizsfajt különböztetnek meg, és több tízezer nemesített kultivár létezik. A leggyakrabban termesztett fajok a rizs (lat. Oryza sativa) és az afrikai rizs (lat. Oryza glaberrima). A rizs valószínűleg a vad rizsből (lat. Oryza fatua) fejlődött ki, amely leginkább a Gangesz folyó környékén elterjedt Indiában. Az afrikai rizst (lat. Oryza glaberrima) főleg az afrikai Niger folyó vízgyűjtőjén termesztik. A rizs az egyik legősibb kultúrnövény, termesztésének bizonyítékai már Kr. e. 5000 körülről származnak.

A rizst szinte mindenki ismeri, de ki tudja, hogyan néz ki a rizsnövény?

A rizs egyéves, sűrűn bokrosodó gabonafaj, amely körülbelül 100-150 cm magasra nő. Az üreges szárszálakon váltakozó elrendezésben körülbelül 60 cm hosszú és 2 cm széles levelek nőnek. A szárszál ízesült, és a levelekhez hasonlóan zöld színű, amely érés során sárgára változik. Maga a levél hüvelyből, nyelvecskéből, fülecskékből és levéllemezből áll. A hüvely először körülfogja a rizsszárat, majd egy bizonyos távolságban elválik tőle és kialakítja a levéllemezet. Az elválási helyen szőrös fülecskék találhatók. Ezek a fülecskék a későbbi fejlődési fázisokban lehullanak. Az elválási helyen található egy fehér, hártyás nyelvecske is, amely körülbelül 1-1,5 cm hosszú. A levél utolsó része a keskeny, hosszú levéllemez. A virágzat elágazó, körülbelül 20-30 cm hosszú bugát képez. A bugák egyes virágokból állnak. Minden virág egy termővel rendelkezik két bibével és hat porzóval, amiben különbözik a többi gabonaféléktől, mivel azoknak csak három porzójuk van. A termés pelyvával és toklásszal szorosan borított, oldalról lapított szemtermés - mag.

A rizs előnyei és felhasználása

Amellett, hogy a rizs az egyik leggyakrabban megjelenő élelmiszer az emberek tányérjain világszerte, gyógyászati felhasználással is rendelkezik. Különösen emésztési problémák kezelésére használják, enyhíti a közepes hasmenést és székrekedést. A vastagbélrák megelőzésére rizskli fogyasztása javasolt. A rizst különböző diétákban is fogyasztják, az ésszerű táplálkozás fő elemének tekintik. A rizsszemeket vagy hántolva, héjastul használják, vagy rizslisztet őrölnek belőlük. A rizsszemek kb. 8-12% fehérjéből, 2,4% zsírból, 68-72% szénhidrátból, 10% rostból és 4-5% ásványi anyagból állnak. A vitaminok közül a B-vitamin csoport (B1, B2 és B3) van jelen a legnagyobb mennyiségben.

Tudta? Talán már látott képet vagy filmet, amelyben buddhista szerzetesek körkörös mintázatot (mandalát) szórnak ki. Ezen mandalák készítéséhez leggyakrabban éppen rizst használnak...

Rizsterm esztés otthon, inspirálódjon...

A rizs különlegessége, hogy először száraz terepen nőtt, és csak mutáció révén vált félvízi növénnyé. Ma a vetett rizst túlnyomórészt öntözött földeken termesztik. Vízi termesztés esetén a rizsállományokat tartósan vagy a vegetációs időszak nagy részében meghatározott magasságig víz alatt tartják. A földeket erre a célra speciálisan készítik elő. Speciális öntözőcsatornákat és gátakat hoznak létre rajtuk. Egy ilyen speciális föld kialakítása nagyon költséges, ezért a rizst monokultúrában termesztik rajta (nem váltják más növényekkel). A rizs egy területen történő termesztése a gondos termesztési módszernek köszönhetően lehetséges. A talajt rendszeresen szerves trágyákkal trágyázzák, a gyomokat és beteg növényeket időben eltávolítják. Az előkészített földekre a rizst közvetlenül a talajba vetik, vagy fejlett palántákat ültetnek ki. Vietnamban elterjedtebb a palántaültetés, amelynek köszönhetően évente több betakarítást is el lehet érni. A palánták előnevelése ugyanis lerövidíti a vegetációs időszakot. A palántákat speciális ágyásokban nevelik, optimális méretűre 30-40 nap alatt nőnek. 1 hektár földre 300-400 ezer palántát kell kiültetni. A palántákat legalább három darabonként ültetik egy helyre. A palántákat a legtöbb országban kézzel ültetik, ültetőgépeket Japánban és Koreában használnak. A növényeket 3-5 cm mélyre ültetik, a növénynek legalább félig vízben kell lennie.

A rizs rendkívül igényes a víz mennyiségét illetően, minden hiány súlyos növekedési és fejlődési zavarokat okozhat az állományban. Akárcsak a rizst kézzel ültetik, a legtöbb területen kézzel is aratják az úgynevezett sárga (viaszos) érési szakaszban. A kézi betakarítás során minimálisra csökken a mechanikus sérülés és a kihullás veszélye. A levágott növényi szárakat kis kévékbe kötözik, amelyeket egyes területeken az elárasztott rizsföldeken hagynak, máshol pedig azonnal a partra viszik, hogy megszáradjanak. A cséplés szintén többnyire kézzel történik, néha helyhez kötött cséplőgépet is használnak. Cséplés után a rizsszemeket tárolási nedvességtartalomra szárítják. Vietnamban látható, hogy az utcák szélén is szárad a rizs. Érdekes, hogy az elárasztott rizsföldeket Vietnám egyes területein halak és vízi baromfi tenyésztésére is használják. Nagy leleményesség és átgondoltság tapasztalható itt - a halak vízi planktonnal és szúnyoglárvákkal táplálkoznak, tehát tulajdonképpen a malária hordozóit pusztítják, ráadásul oxigénnel dúsítják a vizet. A vízi baromfi pedig a vízfelszín fölötti tisztaságról gondoskodik - eltávolítja az állományból az algákat és apró gyomokat. A töltéseken egész szezonban elegendő víz van, így ez alkalmas hely banánfa, licsi vagy citrusfélék termesztésére.

Rizstermesztés hazai körülmények között

A rizs ugyan nem tartozik a legkönnyebben termeszthető növények közé, de meg lehet termeszteni, méghozzá elárasztott rizsföldi parcella nélkül is a kertben. A rizst vessük normál szobahőmérsékleten tőzeg alapanyagú szubsztrát felszínére, amelyet folyamatosan kellően nedvesen kell tartani. A magvaknak 14 napon belül ki kell csírázniuk. A fiatal palántákat öntözzük megfelelően. A második lehetőség a rizs vízi módon történő termesztése. A rizs álló vízben nő, szereti a teljes napfényt, a meleg levegőt és a meleg vizet. Ezen feltételek betartása a siker alapköve. A rizst ezen a módon vödörben vagy más alkalmas edényben termesszük. Az edény aljára öntsünk szubsztrátot és öntsük fel úgy, hogy a víz körülbelül 2 cm-rel a talaj szintje fölé érjen. Vegyük a magokat és öntsük bele a rizsföldünkbe, a szemek elsüllyednek, ezzel a szubsztrátba vetődnek. A magoknak hamarosan el kell kezdeniük csírázni. A fiatal palántákat folyamatosan vízben tartsuk.