A levendula illata elragadja az érzékeket

A keskenylevelű levendula (latin neve: Lavandula angustifolia) az egyik legillatosabb gyógynövény és növény egyáltalán. Frissítően hat minden érzékszervünkre. A levendula aromája megnyugtat, enyhíti a depressziót és kellemes légkört teremt, különösen elalváskor. A levendula elterjedését rovarölő és riasztó tulajdonságainak is köszönheti. Számos rovar ellen alkalmazható. Elterjedtek a levendula népi elnevezései, mint Lavandula, vendelička, angol levendula, valódi levendula, gyógyászati levendula vagy dulenka. Csehországban csak egyszerű levendula néven ismert. Latin neve, a lavare fordításban mosakodni jelent. Másik faja a Gyógyászati levendula.

Őshazája a Földközi-tenger vidéke. A levendula Toszkána és Provence jellegzetes növénye. Levendulaligeteket találunk Bulgáriában, Horvátországban, Afrika északi részén, de Ausztráliában, Új-Zélandon és Indiában is. Ezeken a területeken gyönyörű kék-lila illatú levendulamezőket találhatunk, amelyek szinte összefüggő szőnyeget alkotnak. Hazánk éghajlatán a levendula csak véletlenszerűen található. Ezért magból termesztjük fűszerkertekben és díszágyásokban, de cserépben is. A levendula ízléses színes szegélyt alkothat járda, kerítés, sziklakert körül, vagy feldobhatja erkélyét, télikertjét.

A levendulát már az egyiptomiak is kedvelték

A görög Diszkuridész Kr. u. 77-ben írt művében találjuk az első említést a levendula nevű növényről. Nyugtató szerként emlegette fejfájás, torokfájás ellen, valamint nyílt bőrsebek kezelésére szolgáló gyógyszerként. A levendula illata az egyiptomiakat is elbűvölte. Az ókori egyiptomiak levendulát adtak szappanokhoz, parfümökhöz, és nyomai találhatók a halottaknál; valószínűleg balzsamozásukhoz használták.

Illatos levendulafürdőket már az ókorban készítettek a görögök és rómaiak, ágyaik illatosítására is használták. Ugyanakkor levegőt is tisztítottak vele abban a helyiségben, ahol betegek tartózkodtak. Az ágacskák égetésével lehet fertőtleníteni és egyben illatosítani a teret. Figyelemre méltó, mennyire jól működik ez a régi módszer!

Később Bingeni Hildegárd is megemlíti a Physik című művében, mint levendulát. Kiemelte a levendula erős illatát és ajánlotta használatát tetvek ellen. A középkori orvosok erős fájdalmak ellen is alkalmazták. Ode Magdunensis a levenduláról azt mondja, hogy "eltávolítja a csípő és szúró fájdalmakat a belső szervekben. Hideg vízzel ivva csillapítja a szívdobogást és ezen kívül visszatartja a hányást". A középkorban a "Szűz Mária növénye" jelzőt is kapta, amely állítólag elűzte a tisztátalan vágyakat. Az emberek hitték, hogy intenzív illatával képes elűzni a démonokat. A pestisjárvány idején pedig azt hitték, hogy a levendulaolaj hatásos ez ellen a betegség ellen. A 17-18. században minden igazi hölgy a fürdővízbe adta a gyógyító levendulát, amely szerintük pozitívan hatott az ifjúság és a frissesség megőrzésére.

Akármiben is hisz, a levendula számos fertőtlenítő és relaxáló hatását tudományosan is igazolták.

A levendula virágait vagy a teljes virágzó hajtást használjuk; legjobb a virágzás elején, amikor a növény a legtöbb aromás anyagot tartalmazza. Az összegyűjtött keveréket ezt követően árnyékban vagy szellős helyen szárítjuk, esetleg szárítóban maximum 35°C-on. Szárítás után a keveréket összetörjük és átszitáljuk. (megjegyzés: a szárított keverék csak az eredeti tömeg 20%-át teszi ki).

Levendula mint illatos élő sövény

A keskenylevelű levendula (lat. Lavandula augustifolia) egy évelő, örökzöld félcserje, amely 30-80 cm magasra nő. A árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozik. Szára "négyszögletes". A levendula növénynek hosszú, keskeny, szürkészöld és molyhos levelei vannak. Június-augusztusban virágzik, a szár végén elhelyezkedő ibolyakék virágokkal. Virágai kellemes illatúak és enyhén kesernyés ízűek. A levendula termése négy maggal rendelkező kopácsterm. A levendulát kényelmesen termeszthetjük magvakból, amelyeket legjobban február-március folyamán ültetünk el. A magvak körülbelül három-öt héten belül csíráznak, állandó 20°C-os hőmérsékleten. (melegágy)

A 10 cm-es fiatal levendula növényeket áteresztő, homokos-meszes összetételű talajba ültetjük. Napos helyre, egymástól 40 cm távolságra, leggyakrabban május folyamán. Célszerű a levendula kiültetése előtt a talaj drénezését elvégezni úgy, hogy a kiültetésre szánt helyet megszórjuk például perlittel, majd befedve földdel, így a talaj kiültetésre kész.

Tipp: Cserepesben történő termesztéshez ajánlott a növénynél 2x nagyobb cserepet választani.

Minél több napsütést kap a levendula, annál több illat lesz a kertben, valamint több pozitív energia. A levendula nem szereti az átázott talajt. Célszerű csak a talaj majdnem teljes kiszáradása után öntözni, a levendulának ez nem baj). Forró napokon öntözést igényel, egyébként nincs szükség további öntözésre.

A levendula számára rendkívül fontos a rendszeres nyírás, legalább évente 1-2 alkalommal. Ezáltal természetesen aromás ágacskákat is nyerünk. Az ideális időpont a nyírásra a virágzás után vagy kora tavasszal, legjobban már márciusban. Úgy nyírjuk, hogy a növény 2/3-át eltávolítjuk és 1/3-át a fiatal hajtásnak meghagyjuk, de vigyázat, ne vágjunk bele a növény fás részébe, mert ezzel károsíthatjuk! Abban az esetben, ha a növényt nem nyírjuk, feleslegesen szétterül és nem kompakt, szétesett benyomást fog kelteni.

A keskenylevelű levendula fagyálló gyógynövény, amely elviseli az enyhe fagyot is, de a sikeres átteleléshez fedjük le fenyőágakkal, vagy a cserépben lévő növényt a lakásban, egy fűtetlen helyiségben teleltessük át. A levendula dísz- és mézontó növény.

Mi illatozik úgy a levendulában...

A levendula virágai a virágzás csúcspontján illóolajat tartalmaznak (0,5-1%), 10% cseranyagot, linalil-acetátot (30-60%), bornil-acetátot, α-terpineolt, linalolt (25-45%) és egyéb anyagokat. Ezek az anyagok nyugtató és fertőtlenítő hatással rendelkeznek, vízhajtóként, gyomorszedatívumként és görcsoldóként hatnak. A levendula kedvezően befolyásolja a bőr vérkeringését, csökkenti a vérnyomást, enyhíti a migrént és szédülést, valamint a szívproblémákat. Nyugtatóan hat általános kimerültségnél és hisztériánál, rendezi az étvágytalanságot és oldja a különböző típusú görcsöket (vese-, epehólyag- stb.). Egyidejűleg csökkenti a félelem és pánik érzéseit. Alkalmas légúti megbetegedésekre.

A levendula kivonatok az egyik összetevői a különböző parfümöknek és aromás keverékeknek a parfümériában. A levendulából nyert illóolaj közvetlenül csodálatosan hat a fejfájásra, alkalmas összetevő minden bőrtípusra készült krémekhez, mivel nemcsak a sejtek regenerálódására hat, hanem a bőr általános fiatalítására is. A levendula összetevője az égési sérülések kezelésére szolgáló krémeknek, különböző típusú ekcémákra és dermatitisekre, valamint pikkelysömörre.

Figyelem: A levendula használata terhesség alatt és alkohollal együtt nem ajánlott.

A levendula bizonyítja, hogy sokoldalú felhasználással rendelkezik. Hasznos a kertben is; távol tartja a hangyákat, de a levéltetveket is, ezért minden növény a közelében védett ezekkel a kártevőkkel szemben. Néha ajánlják rózsák közé történő ültetését. A szárított levendulával töltött zsákocskákat elhelyezzük a gardróbokban és az élelmiszerek tárolására szolgáló szekrényekben a háztartási molyok elleni megelőzésként. Egy zsákocska 3 évig marad friss, folyamatosan rázogassuk és gyúrjuk át, ezt 200-300 alkalommal ismételhetjük!

A levendula jó tipp gyógynövényként a csecsemők és kisgyermekek anyukáinak is. Az elalvási problémáik esetén javasolt szárított levendula vagy levendulás zsákocska elhelyezése a baba kiságya közelében, és a várt hatásnak be kell állnia.

A levendula a provence-i fűszerkeverék része

A keskenylevelű levendula ízében hasonlítható a rozmaringhoz, kakukkfűhöz vagy a mentához. Levelei a provence-i fűszerkeverék részét képezik. Az ételekhez óvatosan adjuk hozzá, mivel nagyon aromás és enyhén keserű íze van. Jól illik sült húsokhoz, halakhoz vagy salátákhoz.

A levendulából virágecetet is készíthetünk. A levendulaecetet úgy készítjük, hogy meleg alma- vagy borecethez frissen aprított fűszernövényeket adunk, és az üveges palackot jól lezárjuk. A keveréket napos helyre tesszük, és minden nap összerázzuk a palackot. 2 hét után a keveréket leszűrjük, és a levendulaecet készen van. A levendulaecetet saláták, szószok és marinádok ízesítésére használjuk.

Továbbá készíthetünk belőle teát, forrázatot, tinktúrát, olajat vagy szirupot. A levendulatét úgy készítjük, hogy 1 teáskanál szárított keveréket leöntünk 250 ml forrásban lévő vízzel, és 10 percig hagyjuk ázni. Ezután a keveréket leszűrjük, és lehetőség szerint naponta 3 csészét szolgálunk fel, mindig friss italt. A levendulából készített olajat mint az egyik keveset, közvetlenül felvihetjük, hígítatlanul a bőr sérült részére.

Levendula összefoglalás...

A keskenylevelű levendula friss és üde illatú, aminek köszönhetően annyira népszerű gyógynövény. Jellegzetesek a kék-lila virágai, amelyekkel illatossá teszi az erkélyét vagy kertjét. Magból termesztjük, amelyet melegágyban előnevelünk, és a fiatal levendula palántákat május folyamán helyezzük ki az ágyásba, amikor már elmúltak a tavaszi fagyok is. Június-augusztus folyamán a levendula virágzik, és képes beillatolni a kertjét és a lakóterét is. Virágait gyűjtjük, ideálisan a virágzás kezdetén. A szárított levendula virágokat felhasználhatjuk szárított csokrok készítésére, vagy megtöltjük velük az ismert levendulás zsákokat, amelyeket a párna alá teszünk a nyugodt alvás elősegítésére. Kellemes dísz- és mézelő gyógynövényről van szó, amelyet mindenki könnyedén megtermelhet.