Brokkoli APOLENA F1

Brassica oleracea convar. botrytis var. cymosa - Apolena F1

A brokkoli gazdag rostokban, béta-karotinban, C- és E-vitaminban, folsavban, ásványi anyagokban és flavonoidokban. Alacsony cukor- és zsírtartalma miatt nemcsak rendkívül egészséges, hanem diétás élelmiszer is. A Földközi-tenger vidékéről, az Appenini-félsziget területéről származik. Egyetlen növény akár többszöri termést is adhat! A brokkoli védi az emberi szervezetet a szabad gyökök, toxinok és rákkeltő anyagok ellen.

Az értékes tápanyagok megőrzése érdekében a brokkolit jobb párában hőkezelni, mint főzéssel. Nyersen is fogyasztható. Pároljuk, főzzük, süthetjük, vagy főzés után salátákhoz adhatjuk, és gyakran fagyasztott zöldségkeverékek részét is képezi. A brokkoli levelei ehetők, és hasonlóan elkészíthetők, mint a káposzta!

Hogyan termesszük a brokkolit

• A növények elviselnek magasabb hőmérsékletet nyáron és alacsonyabbat ősszel. A brokkoli mély, agyagos-homokos, humuszos, kalciumtartalmú és elegendő szerves anyagot tartalmazó talajt igényel. A nyári hőség idő előtti virágbimbó-fejlődést okoz, és a növény gyorsan virágzásnak indul, ezért ajánlott a világos félárnyék hűvösebb légáramlattal. Elviseli a -6 °C-ig terjedő fagyot. A rózsák kialakulásának időszakában korlátozzuk a felülről való öntözést, hogy ne rontsuk el a fogyasztásra alkalmas részt. Soha ne hagyjuk teljesen kiszáradni a talajt, ahol brokkolit termesztünk. A környező talajt gyommentesen és felásan tartjuk.

• A tavaszi kultúrákat januárban vagy februárban vetjük. Áprilisban vagy májusban ültetjük ki az ágyásba 45×45 cm tőtávolságra.

  A nyári kultúrákat márciustól májusig vetjük. Június júniusban ültetjük ki az ágyásba 50×45 cm tőtávolságra.

  Az őszi kultúrákat júniusban vetjük. Az ágyásba ültetés júliusban történik 50×40 cm tőtávolságra.

  A magokat sterilizált szubsztrátba vetjük. A vetés nappali 15-18 °C-os hőmérsékletet igényel, éjszaka 12-16 °C között. Tavaszi vetéskor üvegházak vagy melegágyak ajánlottak. A brokkolit akkor ültetjük ki a helyszínre, amikor már legalább 5 levele van és erősebb szára. Ültetés után a brokkolit fatyolfóliával takartjuk le, amely egyenletes hőmérsékletet biztosít, és egyben védi a növényzetet a vízveszteségtől és a kártevők támadásától.

• Megfelelőek a nehezebb, áteresztő talajok elegendő talajnedvesség-aránnyal és 6-7,5 közötti optimális pH-val. A brokkoli magas kalciumigényű is, ezért a lúgos talajok nem megfelelőek.

• Az ültetési helyet jól meg kell trágyázni szerves trágyákkal. A növekedés támogatására többkomponensű, bór- és molibdéntartalmú trágyákat alkalmazunk, mivel a brokkoli érzékeny ezen nyomelemek hiányára. A nitrogénadagok ne haladják meg a 20 g/m2-t. Különben nitrogénfelhalmozódás és ezáltal veszélyes nitrátok lerakódása következne be a növényben, amely így fogyasztásra alkalmatlanná válik. Ősszel trágyát juttatunk a területre, dolomitmészkővel meszezzük, és 6,5 g/m2 P2O5 és 45 g/m2 kálium-szulfát adagot adunk a talajhoz. Kerüljük a klórtartalmú trágyákat.

• Savas talajban a brokkolit gyökérdaganat támadhatja meg. A brokkoli rózsák "kivakítása" molibdénhiány miatt fordulhat elő. Az ok lehet a növekedési csúcs károsodása is a káposztalepke által.

  A növényeket bolhák támadják meg. A fiatal vetéseket nedvesen tartjuk (a nedvesség nem kedvez a bolháknak) és fatyolfóliával lefedve.

A brokkolit megtámadja a káposztalepke és a repcebogár is. További kártevő a káposztalevéltetű. A megtámadott levelek csavarodottak, megsárgulnak vagy vörösebbé válnak. Káposztalevéltetű támadása esetén javasoljuk a betakarítás utáni maradványok azonnali megsemmisítését és a növényzet azonnali rovarölő szerekkel történő kezelését.

Ajánlott a védekezés lisztharmat és más gombaféle betegségek ellen gombaölő szerekkel is.

• A csúcsrózsát akkor szüreteljük, amikor már feszes és a bimbók még nincsenek kinyílva. Ne késlekedjünk a szürettel, nehogy a rózsánk kivirágozzon. A csúcsrózsa betakarítása után a legtöbb fajtánál oldalrózsák fejlődnek ki. Kisebbek, de ugyanolyan törékenyek és ízletesek, mint a fő rózsa.