Peganum harmala - A szíriai mákonyrózsa varázslatos világa

A sztyeppi harmala (lat. Peganum harmala) a rutafélék családjába (lat. Nitrariaceae) tartozó évelő növény. A peganum a Földközi-tengertől, a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig fordul elő. Keleti csücske eléri Mongóliát, Tibetet és Kína egyes tartományait. Dél-Franciaországban és Magyarországon is megtalálható. Sőt, Észak-Amerika nyugati részén is előfordul. Eredeti termőhelyein a sztyeppi harmala homokos és köves lejtőkön, sztyeppéken és sivatagokban nő. A peganum általában 400 és 3600 m közötti tengerszint feletti magasságban él. A harmala 30-tól 100 cm-es magasságot ér el. Ennek a növénynek a szárai földön futók, szétterülők, kis bokrokat alkotnak. A levelek váltakozó állásúak, szabálytalanul tagoltak, fiatalon fehéren molyhos pelyhesek. A halványsárga virágok egyenként nőnek ki a levélhónaljból. Az egyes virágok átmérője kb. 2 – 3 cm. A peganum termése háromrekeszes tok, amely sok apró sötétbarna magot tartalmaz.

A peganum magyar elnevezésében több alternatíva is létezik. A fent említett sztyeppi harmala név mellett az osztott levelű harmala (sztyeppi) elnevezéssel is találkozhatunk. A növény népi elnevezései a „szíriai ruta", „szíriai rózsa" vagy „haramala".

A gonosz Harmala legendája

A gonosz Harmala asszonyról szóló legenda Szíriából származik, ahol a bennszülött lakosok azt hiszik, hogy régen, amikor az állatok még tudtak beszélni, élt egy erényes lány, akit Hamdának hívtak. Hamda egy kis juhnyájat legeltetve tartotta el magát és családját. Az ételét a legelőn többnyire szegény árváknak osztotta szét, ő maga pedig a szőtt gyapjútekercsek elfogyasztásával csillapította éhségét. A gyapjú miatt azonban kidagadt a hasa, és gonosz sógornője, Harmala teherbesnek nyilvánította. Apaként egy ismeretlen pásztort jelölt meg. Így Hamda szégyent hozott az egész családra. Hamda bűnének egyetlen megoldásaként a vére ontását látta. Hamda bátyja nem volt hajlandó elhinni a kitalált történetet. Gonosz felesége azonban hajthatatlan volt, és újabb cselt eszelt ki. Ez a csel egy teszt volt, amelynek Hamda terhességét kellett bizonyítania. Szerinte a terhes nők nyugtalanok, és gyakran járkálnak a napról az árnyékba, majd vissza. A férj végül engedett, és úgy döntött, részt vesz a teszten. Délután a napra ült, és megkérte Hamdát, hogy szedje ki a bolhákat a hajából. Az lány hamarosan megkérte, hogy költözzenek át az árnyékba, majd egy pillanat múlva vissza a napra. Ez a különös viselkedés végül meggyőzte arról, hogy Hamda valóban terhes. A valóságban nem volt az, és furcsa viselkedését a méreg okozta, amit a sógornője tett az ételébe. Ezt a bátyja nem tudta, és a feleségével együtt kezdte el tervezni Hamda halálát. Reggel tehát fogta Hamdát, és elvitte egy kiszáradt kúthoz, amelyre titokban úgy terített rá egy takarót, hogy Hamda ne lássa. Aztán felszólította, hogy üljön le a takaróra, és folytassa a bolhák kiszedését a fejéből. Hamda gyanútlanul rálépett a takaróra, és beleesett a kútba. A bátyja még egy égő kiszáradt bokrot is utána dobott. Hamda azonban túlélte a kútba esést, és erényessége megvédte a tűztől. Sajnos egyedül nem tudott kimászni a kútból. Ezért megkérte a hollót, hogy vigye el a bátyjának a gyöngyökből készült nyakláncát. Ő rögtön megértette, hogy Hamda él, és ő igazságtalanul járt el. Amikor hazatért Hamdával, már ismerte felesége gonoszságát. Büntetésül kardjával levágta a fejét, és átokká változtatta egy olyan visszataszító bokorrá, hogy még a szamarak sem tudnak belőle egynél többet enni. Gonosz feleségéből egy bokor lett, amelyet az ő nevéről Harmalának neveztek el.

A Peganum harmala kábító hatásai

A harmala pszichotróp hatásai már nagyon régóta ismertek. Magjait a népi gyógyászatban szinte univerzális gyógyszerként használták. Kis mennyiségben a harmala serkentő és terápiás hatással lehet az agyra. Ezzel szemben nagy mennyiségben nagyon veszélyes lehet – depresszív hatással van a központi idegrendszerre, görcsöket vagy akár bénulást válthat ki, erős hallucinációkkal kísérve. Egyiptomban kapható a harmala magjaiból készült olaj, amelyet szerelmi italként használnak. Üzbegisztánban a száraz szárak általános részét képezik otthonaiknak, és főként a lakóhelyiségek kifüstölésére szolgálnak. A harmala ugyanis baktericid és inszekticid hatással rendelkezik.

A harmala bódító hatásait a harmin nevű hatóanyag okozza, amely már kis adagokban is képes hallucinációkat kiváltani. A harmin által kiváltott hallucinációk a bevitt mennyiségtől függően 4-24 óráig tartanak, a maximális hatás általában az adagtól függően körülbelül 3 órával a fogyasztás után jelentkezik. A felszabadultság és jókedv elmúlása után túladagolás esetén gyakran nagyon kellemetlen állapotok jelentkeznek, amelyek hányingerrel, szorongással, görcsökkel és hallucinációkkal járnak. A növény mérgező, fogyasztása veszélyes lehet, ezért csak dísznövényként termesztik.

Peganum harmala termesztése

A harmalát a mi éghajlati viszonyaink között is lehet termeszteni. Ez nem túl bonyolult, csak arra kell figyelni, hogy a harmala nem fagyálló, és megfelelően kell átteleltetni. Szabadföldön a harmalát jól áteresztő, homokos talajba ültetjük. Az elkészített palántákat akkor lehet kiültetni, amikor már nem fenyeget talajmenti fagy, és a szabadföldön az őszig vegetálnak, amikor a földfeletti rész elszárad. A földben répaszerű gyökerek maradnak, amelyeket ki kell szedni a talajból, és száraz homokban kell tárolni télre. Megfelelő telelőhely a hűvös helyiség vagy pince. Tavasszal a gyökereket ki kell venni a homokból, és vissza kell ültetni az ágyásba. A gyökerek kihajtanak, és problémamentesen folytatják a növekedést.

A harmalát magból termesztjük, amelyek csírázóképessége több évig megmarad. Az előkészített magokat jól áteresztő, nedvesített szubsztrátba vetjük, vetés után érdemes enyhén benyomni őket a talajba. A vetést világos helyre helyezzük, állandó nedvességet és meleget biztosítunk. A magok csírázóképessége nagyon jó, de a fiatal palánták nagyon érzékenyek, ezért nem ajánlott őket fiatalon pikírozni. Jobb, ha a magokat ritkábban vetjük, hogy ne kelljen a palántákat átültetni. A megnőtt palántákat nagyon óvatosan öntözzük. Semmi esetre sem szabad túlzott vízzel elárasztani. A növényeknek világos, a közvetlen déli naptól védett helyen kedvező a tartózkodás. Minél melegebb helyet biztosít a növényeknek, annál jobban fognak fejlődni.