Mirtusz (Myrtus communis)

Röviden: A mirtusz cserepes örökzöldként nyáron 20-25 °C-on, világos helyen érzi jól magát, télen viszont 5-10 °C-os hűvös telelésre van szüksége – e nélkül nem virágzik és lehullatja leveleit. Öntözze lágy, mészmentes vízzel úgy, hogy a föld soha ne száradjon ki. Esküvőre szánt, kifejlett példányhoz 2-3 évvel előre kezdje a termesztést.

A közönséges mirtusz (lat. Myrtus communis) egy örökzöld cserje, amely a mirtuszfélék családjába (lat. Myrtaceae) tartozik. A mirtusz szinonim elnevezése a latin Myrtus boetica. Ennek a cserjének a hazája a Földközi-tenger vidéke, ahol széles körben termesztik dísznövényként. Vonzóak a virágai, gyümölcsei és tulajdonképpen az egész megjelenése ennek a cserjének, amely akár 3 méter magasságot is elérhet. Cserepes növényként maximum kb. 1,5 m magasra nő. A mirtusz nem fagytűrő, ami a fő oka annak, hogy hazánk éghajlati viszonyai között nem termesztik szabadföldön. Szabadföldön a Földközi-tenger vidékén kívül megtalálható az Azori-szigeteken és Madeirán is, ahová betelepítették. Elterjedt Nyugat-Ázsiában, Dél-Európában és Észak-Afrikában is. További fajtája a japán mirtusz vagy kínai mirtusz.

A közönséges mirtusz története egészen az ókorig nyúlik vissza. Akkoriban széles körű betegségek gyógyítására és kezelésére használták. Az ókori Görögországban a mirtusz ágacskáit kitüntetésnek és a becsület szimbólumának tekintették. A görög mitológiában a mirtusz a szépséggel és a szerelemmel kapcsolatos, ezért a szerelem és a házasság istennőjének, Vénusz Aphroditénak volt szentelve. A mirtusz ugyanakkor gyásznövény is volt. Az ókori Görögországból származik a mirtusz neve is. A neve a "myrtos" vagy "myron" szóból származik, ami illatos balzsamot jelent. Az elnevezés igaz, hiszen az egész növény gyönyörűen illatozik.

A közönséges mirtusz egy fél métertől kb. 3 méterig terjedő magasságú cserje, kedvező körülmények között akár 5 méter magasra is megnőhet. A levelek elliptikusak, fényesek, bőrszerűek, zöld színűek. Hosszuk kb. 2,5-5 cm. A virágok apróak, a levélhónaljból nőnek ki. Minden virágnak öt sziromlevele és sok hosszú és feltűnő porzója van. A virágok színe fehér. A közönséges mirtusz termése kb. 7-12 mm nagyságú bogyó, kocsányos, fekete vagy kékesfekete színű. A bogyók íze gyantásan keserű. Minden bogyó több magot tartalmaz.

Több mirtuszfajta létezik, amelyek a levelek alakjában és méretében különböznek egymástól. A közönséges mirtusz változatai közé tartozik például a myrtus communis "Tarentinia", amely egy kisebb cserje, és virágzás után fehér terméseket hoz. Az ágak rövidek, az évjárati hajtások és a levélnyerek sűrűn szőrösek. A levelek keskeny tojásdad alakúak. A myrtus communis "Variegata" tarka levelű kultivar, amelynek levelei sárga szélűek. A myrtus communis "Buxifolia" széles elliptikus levelekkel rendelkezik. A myrtus communis "Minima" törpe növekedésű kultivar kis levelekkel. Telt fehér virágai vannak a "Flore Pleno" mirtusz kultivarnak. Közép-Olaszországból származó kultivar a myrtus communis "Italica", amelynek ágai és hajtásai mereven felegyenesednek, levelei kerekded lándzsásak, kb. 3 cm hosszúak.

A közönséges mirtusz termesztése

A közönséges mirtusz szereti a napos helyet, de a félárnyékot is elviseli. A napos helyen való tartózkodás biztosítja a virágképződést, másrészt azonban a levelek összegöngyölődéséhez vezethet. Világos helyen, közvetlen napfénysugárzás nélkül a mirtusz szebb levelekkel rendelkezik, de nem fog virágozni. Tápanyagban gazdag talajban ugyan elvisel enyhe fagyot, de éghajlati viszonyaink között a fagyok gyakran erősebbek és hosszabb ideig tartanak, ami a növényt visszafordíthatatlanul károsíthatja vagy elpusztíthatja, ezért cserepes növényként termesztik. A mirtuszt humuszban gazdag, mészmentes talajba ültesse. A talajnak jól áteresztőnek kell lennie. A mirtusz érzékeny a kiszáradásra, ezért öntözze jól leülepedett vízzel (legjobb az esővíz) olyan időközönként, hogy a cserépben lévő talaj soha ne száradjon ki teljesen. A talaj teljes kiszáradása után gyorsan megszáradnának és lehullanak a levelek. A levelek lehullása túl magas hőmérsékleten való termesztés esetén is fenyeget. A legmegfelelőbb a termesztés normál szobahőmérsékleten, kb. 22 °C-on. Nyáron a mirtuszt kihelyezheti a szabadba, védett erkélyre vagy teraszra. Télen a mirtuszt célszerű világos helyen, körülbelül 7 °C-os hőmérsékleten tárolni. Ha télen hűvös helyen termeszti a mirtuszt, csökkentse az öntözést, de lehetőség szerint növelje a páratartalmat (pl. permetezéssel). Minden gondoskodás ellenére előfordulhat, hogy a mirtusz télen lehullatja leveleit, ez azonban nem baj, tavasszal újra kinő új levelekkel. Tavasszal a mirtusz örül, ha nagyobb cserépbe ülteti át. A fiatalabb növényeket évente ültesse át, az idősebbeknek elegendő az átültetés 2-3 évente. Átültetéskor ne felejtsen el a cserép aljára durva homok vagy kavics réteget tenni drénként, hogy a víz jól le tudjon folyni. A tavasszal végzett másik művelet a megnyúlt hajtások visszavágása. A növény ezáltal sűrűbbé válik. A mirtusz formázható törzsű fácskává vagy bonsaivá. A gyakran nyírt növények azonban kevésbé virágoznak. A mirtusz magokkal és csúcs- vagy szárdarabokkal szaporítható. A magokat legjobb tavasszal vetni, amikor a fény- és hőmérsékleti feltételek a legalkalmasabbak ehhez. A magokat áteresztő szubsztrátba vesse, ugyanolyan összetételűbe, mint a felnőtt növényekhez. Vetés előtt áztassa egy órára langyos vízbe, majd vesse ki legjobb esetben a szubsztrát felszínére, nagyon finoman be is nyomhatja. A vetéshez legalkalmasabb hőmérséklet 20-25 °C között van. Az első csírák 20-60 nap múlva jelennek meg. A teljes időszak alatt ügyeljen a szubsztrát megfelelő páratartalmára.

Kártevők a mirtuszon

A mirtuszt megtámadhatják a pajzstetű, cochineáltetű és pajzstetvek. A pajzstetű elleni megelőző intézkedés a megfelelő friss levegő biztosítása. A nyári tartózkodási helyen a mirtuszt időnként megtámadhatják a levéltetvek, amelyeket szappanos vízzel történő lelocsolással lehet eltávolítani, ha ez az intézkedés nem segít, használjon szívó és rágó rovarok elleni permetezőszert (rovarirtó permetezőszer). A leveleken megjelenhet gombás levélfoltosság és levéltetű is. A gombás levélfoltosságot gombaölő szerrel távolíthatja el, a levéltetveket vagy mechanikusan vagy szisztémás rovarirtó szerrel távolítják el. A legnagyobb kártevő azonban maga a termesztő lehet. Ha a mirtusz nem kap elegendő vizet, lehullanak a levelei, másrészt azonban soha nem maradhat a tálcában víz, mert akkor a mirtusz gyökerei elkezdenek elrothadni.

A mirtusz gyógyhatásai és felhasználása

A mirtuszból gyógyászati célokra a leveleket és gyümölcsöket használják. A mirtuszból illóolaj szabadul fel, a mirtol, amely kiváló eszköz a légúti utak tisztítására. A mirtusz kivonatából készült teát ajánlott fogyasztani fogínygyulladás, arcüreggyulladás és köhögés esetén. A mirtusz öblögetőszerként is használható. A mirtusz tinktúrát urológiai problémák és húgyúti gyulladások esetén használják, mivel erős fertőtlenítő hatással bír. Az összezúzott levelek gyógyítják a horzsolásokat, karcolásokat és sebeket. Néha pikkelysömör kezelésére is használják.

A kezelés mindig legfeljebb két hétig tartson, a hosszú távú használat nem ajánlott!!!

A mirtusz felhasználást talál a konyhában, ahol ágacskái és levelei fűszerként használhatók. Ízük hasonlít a boróka gyümölcsének ízéhez, de valamivel finomabb. A szárított levelek és virágok kellemes illatúak, ezért gyakran hozzáadják aromás illatkeverékekhez. A mirtusz olajat parfümökhöz, szappanokhoz, kenőcsökhöz és samponokhoz adják. Egyes fajtákból még bort és likőröket is készítenek.

A mirtusz és szerepe az esküvőn

Szinte mindenki tudja, hogy a mirtusz kedvelt esküvői díszítés, de hogyan is alakult ki ez a hagyomány? A mirtusz és az esküvő összekapcsolása már az ókori Görögország és Róma idejéből ismert. Már ebben az időben is mirtuszkoszorút viseltek az ifjú házasok a fejükön. Mirtusszal díszítették a vőlegény és a menyasszony házának bejáratát is. Nálunk a 19. században szinte minden háztartásban kezdték el termeszteni a mirtuszt, mint a szerelem és az odaadás jelképét. Az ifjú házasok az esküvő napján mirtuszhajtásokat ültettek, majd gondozták azokat, mivel úgy hitték, hogy ha a mirtusz megered, a házasság boldog lesz, ha elszárad, a házasság nem tart ki. Ma a mirtuszt gyakran a menyasszony viseli az esküvői csokrán, a ruháján, díszítik vele az esküvői autókat, az asztalokat és a templomi padokat is. Minden vendégnek egy kis mirtuszágat van a kabátján vagy a ruháján rögzítve. Így ma is mágikus növénynek tekintik a mirtuszt, amely boldogságot, szerelmet és termékenységet hoz az ifjú házasoknak.