Kaktuszok - tüskés szépség, amely nem hervad

A kaktuszok olyan növények, amelyek szélsőséges körülmények között élnek túl. Tökéletesen gazdálkodnak a vízzel, ellenállóak a nagy hőmérséklet-ingadozásokkal és a napsugárzás hatásával szemben. A kaktusz teste más növényekhez képest képes magában vizet tárolni, majd azt gazdaságosan felhasználni szárazság idején. Ezért a kaktuszok alkalmasak kezdő termesztők vagy utazók számára is, akik nem szeretik a szabadság után elszáradt növényeket kidobni.

A kaktuszoknak más növényekhez képest a felszínükön érdes bőrük van, kevés légnyílással. Testük bordákból áll, amelyek tüskékkel vannak tele. Ezek lehetővé teszik, hogy a hosszabb ideig szárazságnak kitett növény fokozatosan összezsugorodjon, és ezáltal csökkentse a felületet, amelyen a nap süt. A kaktuszok tüskéi védelmi funkciót látnak el. Megvédik a növényt a növényevő állatoktól, amelyek a száraz földön bármilyen vízforrást keresnek. A test mellett a kaktuszok a gyökérszerkezetükben is vizet tárolnak. Sok kaktuszfajnak a gyökérrésze (az ún. karógyökér) nagyobb, mint maga a kaktusz teste, amelyet a gyökerek táplálnak. A kaktuszok sokféle növények, a trópusi területeken fákon nőnek, magányosan, az alapon vagy a növény tetején hajtásokat képezve. A faszerűek 1 cm-től több méterig terjedhetnek.

A kaktuszok főleg Amerikában találhatók

A kaktuszok hazája Amerika, ahol a fajok és nemzetségek különböző variációit találjuk. Nemcsak a tengerparton nőnek, hanem magasan a hegyekben is - egyes fajok probléma nélkül akár 4000 m tengerszint feletti magasságban is.

Ismert kaktusznemzetségeket Észak-Amerika mellett főleg Mexikóban, Argentínában, Chilében, Peruban és Bolíviában találunk. Európában a kaktuszok csak a 20. század elején találtak második otthonra, főként mint egzotikus díszek a leggazdagabb lakosok otthonában. Az igazi kaktusztermesztés csak akkor kezdődött el, amikor az első kaktuszgyűjtők képesek voltak magokból növényeket nevelni, és nem kellett azokat eredeti előfordulási helyükről behozni.

Miben termesztjük a kaktuszokat

• Szubsztrát

Alapként a kaktuszok termesztéséhez általánosan elérhető kerti szubsztrát használható, megfelelőbb azonban a közvetlenül kaktuszoknak szánt szubsztrát (kaktuszoknak megfelelő szubsztrát). A szubsztrátot saját magunk is elkeverhetjük. Keverjünk össze kerti szubsztrátot (40%), tőzeget (25%), egy kis vermikolitot (20%), homokot (10%) és apró kavicsot (5%). Azon kaktuszok számára, amelyek fejlődésükhöz tápanyagban gazdagabb talajt igényelnek, úgy módosítjuk a szubsztrátot, hogy kevesebb homokot és kavicsot, több födet tartalmazzon.

• Edények

A kaktuszok termesztéséhez használt edények különböző anyagokból készülhetnek. Leggyakrabban azonban műanyag edényeket használnak elegendő számú vízelvezető nyílással és tálcával a felesleges víz összegyűjtésére (megfelelő cserepek). A jó drénázs (drénázs) a kaktusoknál igazán fontos. A cserép alakja lehet kerek vagy négyzet alakú. Néhány kaktusztermesztő előnyben részesíti a szögletes cserepeket a kerekekkel szemben, mivel a növény szögletes cserépbe történő ültetésével maximálisan kihasználható a hely a termőhelyen (üvegház, melegágy és ablakpárkány). A legtöbb esetben tehát négyzet alakú cserepeket használnak 4x4 cm, 5x5 cm, 6x6 cm méretektől 20x20 cm-es méretig. A kaktuszok termesztéséhez megfelelő cserépméret kiválasztásának alapvető szabálya, hogy körülbelül 1 cm-rel nagyobb legyen, mint a növényke átmérője. Ekkor a kaktusz a szubsztrát nagy részét lefedi, amely így nem szárad ki gyorsan. A kaktusz is gyorsabban és jobban gyökerezik, ami nagyon jelentős és fontos a kaktusz későbbi növekedéséhez.

Kaktuszok és termesztési feltételeik - hőmérséklet, fény, víz

A kaktuszok növekedésének optimális hőmérséklete 18 - 35 °C. Termesztésük során fontos elkerülni a nagy hőmérséklet-ingadozásokat, főleg a nappali és éjszakai különbséget. Növekedésük első kritikus időszaka a "három fagy". Néhány kaktuszfajnál éppen ez a nappali és éjszakai hőmérséklet-ingadozás egyfajta impulzus az új életre való felébredéshez. A kaktuszok növekedési időszaka tavasszal március-április hónapban kezdődik, folytatódik nyáron és az ősz folyamán ér véget. Az év legszebb időszaka a kaktuszok számára a május és június hónapok. Ezután a növények hőigénye csökken egészen a fagypontig (csak néhány fajnál).

A kaktuszpalánták egészséges fejlődéséhez fontos a fény, amely mindegyikük életminőségét meghatározza. Áttelelésre ajánlatos a kaktuszokat sötét helyre áthelyezni, tavasszal viszont világosra. A kis palántákat tavasszal védeni kell a napsugárzás nagy erejétől. Egyes kaktuszfajokra jellemző a zöld színük, másokra a vörösesbarna, barnáslila, esetleg vörös. Ez a normális színük, amelynek intenzitása megsokszorozódik a kaktuszpalánt napon való tartózkodásával. A lakásban termesztett kaktuszokat rendszeresen forgatni kell úgy, hogy minden oldal közel azonos ideig legyen kitéve a napnak. Ellenkező esetben a kaktusz egyik oldalra dőlhet, vagy a vegetációs csúcs deformálódhat.

A kaktuszok számára is fontos a víz. A növekedésben lévő kaktuszoknak szabálytalan időközönként öntözésre van szükségük, főleg júniusban, júliusban és augusztusban (ez jól jöhet azoknak, akik ilyenkor a tengerpartra utaznak).

Idővel minden kaktusztermesztő rájön, milyen öntözési ritmus megfelelő a palántái számára. Az öntözéshez használt víznek mindig tisztának, leülepedettnek kell lennie, bármilyen tápanyag vagy vegyi anyag nélkül. A csapvizet ki kell gőzölögtetni, mert a kaktuszok nem szeretik a klórt. Az első öntözéshez ne adjunk hozzá sem trágyát, sem kártevők elleni szereket, mert előfordulhat, hogy ez az anyag hosszú ideig nem bomlik le a testben, és esetleges enyhe kiszáradás után a vegyszer annyira koncentrálódik, hogy megégeti a növény legfinomabb részeit, főleg a növekedési csúcsot. A további öntözések már tartalmazhatnak trágyaoldatot is, akár a gyártó által javasolt koncentráció felében.

Kaktusztermesztés

A kaktusztermesztés sikeressége a magvak minőségétől is függ. A kaktuszmagokat télen vagy kora tavasszal vetjük el az előre elkészített steril szubsztrátba. Vetés után a magokat megöntözzük, és az egész edényt lefedjük, hogy elérjük a növények számára optimális 30 °C-ot. A kaktuszmagokat tartalmazó edényt az ablak déli vagy keleti párkányára helyezzük.

A kaktusztermesztő számára fontos az elvetett magok mindennapi ellenőrzése, hogy van-e elegendő víz az edény alatti tálcában, van-e elég melegük, és nem emelkedik-e a hőmérséklet 30 °C fölé, nem képződik-e penész a szubsztráton stb. A magvetést követő egy hónappal növekedésük stagnálása következik be, ezért ekkor trágyázhatjuk meg először őket.

A kaktuszokat akkor kezdjük el átültetni, amikor a csírázástól körülbelül 3-4 hónap telt el (ez fajtától függően változhat). Ekkor már biztosak lehetünk abban, hogy az új kaktusznövényünk nem csak egy hártyával bevont vízcsepp, hanem egy kis növény, amely tartalékanyagokat is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik számára, hogy túlélje azt az időszakot, amíg újra gyökeret ver. Az átültetés első lépése a palánták alacsonyabb páratartalomhoz szoktatása. A vetőedény fedele alá tegyünk egy gyufát 1-2 napra, hogy a vetőhely kiszellőzzön. Ezután 3-4 napra emeljük fel a fedelet legalább egy centiméterre, és így folytatjuk, amíg el nem érjük a körülbelül 5 cm magasságot.

Ezután a palánták életpróbán esnek át, hagyjuk a palántákat 10-14 napig víz nélkül, hogy megállítsák növekedésüket és kezdjenek el széltében is növekedni. Általában telítettebb zöld színűre változnak, enyhén hervadnak, és testük megkeményedik.

A palántákat csipesszel szedjük ki a cserépből. Egyenként húzzuk ki őket a száraz szubsztrátból, és közvetlenül ültessük át az előkészített friss száraz szubsztrátba!!! (megfelelő szubsztrát). A kis kaktuszpalántákat sorba ültessük úgy, hogy közöttük egy fiktív palánta helye maradjon. Az elültetett kaktusznövényeket helyezzük enyhe árnyékba, egyelőre nem szabad őket erős napfénynek kitenni, hogy még nem működő gyökereik miatt ki ne száradjanak. 7-14 nap után először öntözzük meg a növényeket. Néhány nap múlva a kaktusz junioroknak életre kellene kelniük úgy, hogy szem előtt kezdenek el növekedni. Néha a palánták növekedése annyira intenzív, hogy egy évben még további átültetésre van szükség.

Kaktuszkártevők

Ha magból neveljük fel a kaktusznövényeket, lényegesen kisebb a valószínűsége annak, hogy betegségekben szenvednek, vagy kártevők támadják meg őket. Ráadásul valódi örömöt fog okozni a saját növényeink. A leggyakoribb kártevők, amelyek megtámadhatják a kaktuszokat: gyapjastetű, pajzstetű, gyökérfonálférgek, atkák stb. - lásd kártevők. Számos hatékony készítmény létezik ellenük, esetleg érdemes érdeklődni a "természetes" kiirtásuk iránt. Egyes esetekben a megtámadott növényt izolálni kell a többi növénytől.

Kaktuszok kezdőknek

A kezdő kaktuszgyűjtőnek olyan kaktuszfajtákra kellene koncentrálnia, amelyek biztosan kibírják, az első évek során nem foglalnak sok helyet, és főleg nem igényelnek gondos ápolást. Kezdésnek a legmegfelelőbb egy földrajzi területre összpontosítani, hogy az általunk termesztett kaktusznövények hasonló méretűek legyenek és körülbelül azonos termesztési igényekkel rendelkezzenek. A legháládasabb növények kezdőknek a következő fajok:

• az Astrophytum nemzetségből

• Thelocactus nemzetségből

• Echinocereus nemzetségből

• Rebutia nemzetségből - hosszú ideig kompaktak maradnak, nem nőnek túl a 6 cm átmérőjű cserepet. Fehér, sárga vagy piros virágokkal virágoznak a növény tövénél az egész vegetációs időszak alatt. Ellenállóak a termesztési hibákkal szemben.

• Mammillaria nemzetségből - léteznek apró fajták is, amelyek hosszú ideig nem terjednek el. Kisebb szalmasárga, sárgától bíborvörösig terjedő virágokkal virágoznak koszorú formájában a növény csúcsa körül. Érett terméseik általában pirosak és akár fél évig is megmaradnak a növényen.

• Frailea nemzetségből - a felnőtt növények akkora méretűek, mint egy nagyobb dió, átmérőjük kb. 3 cm. Termesztésükhöz magasabb hőmérsékletet igényelnek, már a második évben képesek virágozni sárga, önbeporzó virágokkal.

• Gymnocalycium nemzetségből - könnyen termeszthetők, de nagyobb méretűre nőnek

• Lobivia nemzetségből - ismételten gyönyörű virágokkal virágoznak, azonban a virág csak 1 napig virít. A növények nagyobb méretűre nőnek.

Próbálja ki az igénytelen karácsonyi kaktuszt is, a gondozása nagyon egyszerű ;)