Meddig csíraképesek a magok? Csírázási teszt

Bár a magok kinézetre mindig ugyanúgy nézhetnek ki, egy idő után már nem fogsz csírát látni belőlük. Az idő múlásával a magok csírázóképessége fokozatosan csökken. A magok csírázóképessége általában különböző növényfajoknál eltérő, de függ a mag érettségétől a betakarítás idején és a tárolás módjától is. A teljesen beérett mag, amelyet száraz és hűvös helyen tárolnak, a leghosszabb ideig megőrzi csírázóképességét.

A csírázóképesség megőrzésének bajnoka: Dinnyék és tökfélék

Ha otthon találsz tavalyelőtti dinnyemagokat, tökmagokat, cukkinimagokat vagy uborkámagokat, nem kell félned idén felhasználni őket. Ha nem valamilyen nedves pincében tárolod őket, finom terméssel hálálják meg akár 6 év pihenő után is. A retekmagok, borsómagok, keresztesvirágúak, paradicsom vagy cékla magjai is gyakran teljes erőben vannak még 4-5 év után is. A sárgarépa, zeller, saláta, spenót vagy bab körülbelül 3-4 évig megőrzi csírázóképességét. A petrezselyemnél a magokat 2-3 éven belül fel kell használni a betakarítástól számítva. A snidlingnél, hagymánál vagy póréhagymánál még jobban sietned kell, és a magokat rögtön a következő szezonban kell felhasználnod, vagy legkésőbb jövőre.

Csírázási teszt + kis matek ismétlés :-)

A teszt elvégzéséhez a magokon kívül szükséged lesz egy tálra (egy mély tányér is megfelel), finom homokra (esetleg vattára vagy papírtörlőre), vízre és ételfóliára. Ugyanakkor gyakorolhatod is a százalékszámítást, ami minden életkorban hasznos.

A vetőmagból válassz ki egy tesztmintát (pl. 10, 20, 50 vagy 100 magot), és jegyezd fel a számukat. Nagyobb magoknál kisebb tesztmintát használunk, aprószemű fajoknál a minta méretét növeld. Minél több magot használsz, annál pontosabb lesz az eredmény. A tál vagy tányér aljára terítsd szét a benedvesített homokot, amelybe a nagyobb magokat úgy vesd el, hogy enyhén homokkal legyenek befedjek. A kisebb magokat elég csak a felszínre szórni, vagy még jobb, ha először elrendezed őket egy papír konyhai törlőre, amit csak ezután teszel a nedves homokra. Kisebb magoknál a homok teljesen elhagyható, és helyette használhatsz egy réteg vattát. A kisebb magok nedves papírtörlővel felülről is lefedhetők. A tálat ezután takard le lyuggatott fóliával, és ne feledd a magokat nedvesen tartani. A környezeti hőmérsékletnek 18 és 20 °C között kell lennie.

A magoknak most körülbelül 10-14 napjuk van arra, hogy megmutassák, mire képesek. A rendben lévő vetőmagnál legalább 75% mag kicsírázik. Ha csak a fele csírázik ki, még felhasználhatod őket, de sűrűbb vetést kell végezned. 50%-nál lényegesen alacsonyabb csírázóképesség esetén új magok beszerzését javasoljuk. A legegyszerűbb kiértékelést a 100 magos minta teszi lehetővé, ahol a kicsírázott magok száma egyben a csírázóképesség százalékos kifejezése is. Más létszámú mintáknál a százalékos adatot át kell számítani.

A magok helyes tárolása az eredményes csírázás alapja

Nem érdemes túl sok magot készletre vásárolni. Már a vásárláskor érdemes figyelni a magos zacskón feltüntetett felhasználhatósági időre. Az eredeti csomagolást ezért semmiképp ne dobd ki a magok felhasználása előtt. A saját termésből származó magoknál pedig ne felejtsd el a légmentes tárolást és a fajta pontos megjelölését (legjobb esetben a fajtát is) és a betakarítás évét. A magok jobban érzik magukat hűvös helyen. A jól szárított vetőmagot légmentesen csomagolva hűtőszekrényben vagy akár fagyasztóban is lehet tárolni. Ideális páratartalom mellett és -18 °C hőmérsékleten tárolva egyes magok akár 20 évnél is tovább megőrzik csírázóképességüket.