Zöldségek tavaszi vetése

Röviden: Az ellenálló zöldségfajtákat – sárgarépát, petrezselymet, paszternákot, céklát vagy spenótot – március közepén vetjük a szabadföldbe, magasabban fekvő helyeken március végén. Az ágyást tavasszal kb. 25 cm mélyen lazítsa fel, az ágyás optimális szélessége 120 cm, a sorokat egymástól 20 cm-re húzza. Borult időben vessen.

Tavaszi zöldségvetés

Kora tavasszal a kevésbé érzékeny zöldségfajtákat vetjük – főként a gyökérzöldségeket és a spenótot. Ha ezeknek a zöldségeknek a vetését tervezi, javasoljuk, hogy az ágyásokat már ősszel készítse elő. Az ágyásokat jól ássa fel és lazítsa fel. Tavasszal aztán az ágyásokat csak könnyedén lazítsa fel kb. 25 cm mélyen, és gereblyével egyengesse el. A tavaszi vetést március közepén végezzük, magasabban fekvő helyeken március végén.

1.Zöldségek tavaszi vetése – az ellenállóbb növényeket vetjük, mint például: sárgarépa, petrezselyem, paszternák, cékla, feketegyökér, kapor, retek és mások. A tavaszi vetések nem igényelnek sok vizet, ezért nem kell őket öntözni.

Ha sárgarépátvet, tartsa szem előtt, hogy a sárgarépa hosszabb ideig csírázik. A sárgarépa sorai közé vethetők az ún. „jelzőnövények”. Jelzőnövény a retek, a spenót, a saláta, a kapor és a hagyma, amelyből dughagymát nevel.

2.Vetés május közepén – az érzékenyebb zöldségeket vetjük: bab, dinnye, uborka, paradicsom, zeller, tök és mások.

3.Júliusban és augusztusban (nyáron) – közvetlenül az ágyásba vetjük a korai zöldségfajták betakarítása után: kínai kel, bab és kohlrabi, karfiol, fodros kel. Ezek a késői vetések rendszeres öntözést igényelnek. Ugyanígy akkor is, ha áttelelő hagymát és póréhagymátvet. A késői vetésekhez a káposztafélék alkalmasak. A káposztafélék jó gyökérrendszerrel rendelkeznek, amely a mélyebb talajrétegekből is felveszi a nedvességet.

A vetés módjai

Az ágyás optimális szélessége 120 cm. A zöldségek egyes sorai ideálisan 20 cm-re vannak egymástól. A vetés mélysége általában a magok méretétől függ – a nagyobb magokat mélyebben vetjük. És a talaj típusától is –  nehéz talajokba a magokat sekélyebben vetjük.

A vetés módjai:

• szórvavetés – szórva a zöldségeket vetjük, amelyeknek rövid a tenyészideje. Így vetjük a retket, a kaprot, a spenótot és a hagymát). A szórvavetés (egyenletesen az egész ágyásban) hátránya, hogy a gyomot gondosan kell irtani a kikelt zöldségnövények között.
• fészkes vetés – így vetjük az uborkát és a kukoricát. A magokat szabályos, egymástól egyenlő távolságra lévő metszéspontokba vetjük.
• csoportos vetés – csoportosan vetjük a babot. A magcsoportok – a kikelt növénykék – az ágyáson a vetés hosszanti és keresztirányú soraiban fedik egymást.

Mikor vessünk:

A zöldségeket borult időben vessük. A tűző napon végzett vetés nem tesz jót a magoknak. Túl szeles időben sem ajánlott vetni. Alkalmas a vetés rövid, bőséges eső után, amint a talaj kissé megszárad. Ebben az esetben az elvetett magokat és palántákat csak kevéssé öntözzük. A talajt kellően nedvesen tartjuk, amíg a növénykék meg nem eredenek.

Meleg, napos időben a zöldségeket késő délután vetjük. Az éjszakai és reggeli hőmérséklet-csökkenéskor az átültetett növények gyorsan magukhoz térnek, és jobban elviselik a nappali napsütést. Napos időben az öntözés is késő délután a legalkalmasabb.

Mivel ültetünk:

A melegágyból az ágyásba átültetett palántákat ültetőfával, a vetőcserepekből átültetett növénykéket lapáttal vagy kapával ültetjük. A gyökereknek a kiásott gödörben mindig elegendő helyük legyen. Átültetéskor igyekezzen nem megsérteni a gyökérrendszert. A földet finoman nyomkodja a gyökerekhez, hogy a növény stabilan álljon. 

TIPP: A paradicsomnál és az uborkánál érdemes a szárat (különösen a megnyúlt növényeknél) ferdén fektetni, hogy a gödörben a növény kb. 1/3-a maradjon. Ezt takarja be földdel.

Mélyebbre ültesse a káposztát és a póréhagymát. Az átültetésre érzékenyek – a zeller és a saláta. Náluk különösen óvatosan járjon el. Nem tűrik a mély gödörbe való átültetést. Ennek oka, hogy a „megfulladt” gyökerek a salátánál az alsó levelek rothadását okozzák, és a fej nem fejlődik jól. A zeller túl mély átültetés esetén apró gumókat fejleszt sok gyökérrel.

A zöldségfajtától függően az ültetés módja:

• sorokba – dughagyma, fokhagyma, póréhagyma
• fészkekbe – paradicsom, paprika
• háromszög alakú kötésben – saláta, kohlrabi, karfiol

Tavaszi vetés és rendszeres öntözés

Szinte minden zöldségfajtának fejlődése egy bizonyos szakaszában elegendő és rendszeres öntözésre van szüksége. A legtöbb vizet a termés- és levélzöldségek igénylik. Ezeknek a növényeknek az öntözés különösen fontos addig, amíg a gyökérrendszerük annyira meg nem erősödik, hogy a mélyebb talajrétegekből is fel tudják venni a nedvességet.

A nem eléggé begyökeresedett növényeket ezért kisebb adag vízzel és gyakrabban öntözzük!

A szabadföldi ágyások öntözésének legjobb ideje a délutáni és esti óra. A fóliasátrakban és melegágyakban érdemes délelőtt öntözni, hogy estére a víz leszáradjon a növényekről. A paradicsomot a gyökerekhez öntözze (ha a leveleket és a termést öntözi, elterjedhet a burgonyavész).

Egyes zöldségfajták a fejlődésük során egyáltalán nem igényelnek öntözést. Ilyen a fokhagyma, a mogyoróhagyma, a dughagyma és a cékla.

Gyökérzöldségeket termeszt? Ossza meg tapasztalatait barátaival a Facebookon!

Szerző: Hana Michalíková, 

Ez is érdekelheti: Azon gondolkodik, mit ültessen tavasszal?