Szerves trágyák

Röviden: A szerves trágyák – istállótrágya, trágyalé, fahamu, tőzeg, zöldtrágya és komposzt – tápanyagot, szerves anyagot és mikroorganizmusokat juttatnak a talajba, és növelik a humuszképződést. Az istállótrágya kb. 75 % vizet, 15 % szerves anyagot és 0,5 % nitrogént tartalmaz. A komposzt 35–40 °C-on érik a legjobban, és legalább évente egyszer át kell forgatni.

Szerves trágyák

A szerves trágyák fontos szerepet játszanak a zöldségtermesztésben. A szerves trágyák az ún. gazdasági/szervestrágyák. Nagy mennyiségű ásványi tápanyagot, szerves anyagot és mikroorganizmust juttatnak a talajba. Növelik a talaj humusztartalmát, serkentik a mikrobiális tevékenységet, és növelik a talaj termékenységét.

A szerves trágyák közé tartozik:

Istállótrágya – a kertben termesztett zöldségfélék többségének alaptrágyája. A közvetlen istállótrágyázás nem felel meg minden növénynek. Az istállótrágya olyan trágya, amely a talajba juttatva lassan bomlik le, és a növények tápanyagot meríthetnek belőle akár több éven át.

Az istállótrágya 75 % vizet, 15 % szerves anyagot, 0,5 % nitrogént, 0,1–0,2 foszfort és 0,3–0,6 káliumot tartalmaz.

Az istállótrágya kedvezően befolyásolja a talaj alapvető fizikai tulajdonságait. A könnyű talajokat összeköti, növeli összetartásukat és vízmegtartó képességüket. A nehezebb, tömörödött talajokat levegőzteti, és növeli áteresztő képességüket.

A trágyák fajtái:

• lótrágya – a legjobbak közé tartozik. A friss trágya meleg melegágyak készítésére alkalmas. Az érett, kiállt lótrágya minden talajtípushoz megfelel, a talajt levegőzteti és felmelegíti.
• birkatrágya – tápanyagtartalma gazdagabb a lótrágyáénál. Szintén alkalmas melegágyak készítésére, de hamarabb elveszíti a hőt
• marhatrágya – hűvösebb, vizesebb. Gyakran keverik lótrágyával. Őszi trágyázásra alkalmas. A kevert ló- és marhatrágya itt.
• sertéstrágya – hideg. Felhasználás előtt érdemes komposztálni.
• nyúltrágya és baromfitrágya – nagy mennyiségű alapvető tápanyagot tartalmaz. A legtöbb tápanyagot a galambürülék tartalmazza. A nyúltrágyát érdemes előre komposztálni. A baromfitrágyát a legjobb 2–3 hétig erjedni hagyni, és hígítva tápláló öntözővízként használni.

További trágyaként használhatjuk:

Fahamu – fa elégetéséből keletkezik. 5–15 % foszforsavat, 8–10 % káliumot, 25–40 % kalciumot, valamint kis mennyiségű magnéziumot és kénvegyületet tartalmaz. A fahamut kb. 2 kg/10 m² mennyiségben adagoljuk. Hamuval ősszel vagy télen trágyázunk, legkésőbb több héttel a vetés előtt. A fahamu nem tartalmaz nitrogént, ezért hamuzás esetén nitrogéntartalmú trágyát is pótolni kell.

Trágyalé – nitrogén-kálium trágyaként használják. Olyan serkentő anyagokat tartalmaz, amelyek kedvezően hatnak a növények növekedésére. Trágyalével ősszel és télen trágyázunk. A talaj ne legyen fagyott és ne álljon benne a víz. Ha a növények vegetációs időszakában is trágyalével szeretnénk trágyázni, legalább 3-szorosan hígítsuk.

Tőzeg – kedvezően befolyásolja a nehéz és homokos talajok tulajdonságait. A tőzeg a talaj felmelegedését is elősegíti. A homokos talajokban megtartja a vizet és a tápanyagokat. A nehéz talajokat levegőzteti. Fő felhasználása tápláló talajjavítóként:

• javítja a talajt a melegágyakban
• alkalmas a növények előnevelésére

Zöldtrágyázás – az istállótrágya megfelelő pótléka. Zöldtrágyának a pillangósvirágú növények (hüvelyesek és lóheréfélék) alkalmasak. Ezeknek a növényeknek gazdag gyökérrendszerük van, amely a talajban humusszal dúsított csatornákat hagy maga után. Ezeken a csatornákon könnyen jut a talajba levegő és víz. A növényekben tárolt tápanyagok az alászántás után a talaj felső rétegében a következő zöldségnövények rendelkezésére állnak.

Komposztot készítünk

A komposzt egyetlen kertből sem hiányozhat. A komposzttal helyettesítjük az istállótrágyázást vagy a tőzeget. A komposzttal nemcsak tápanyagot juttatunk a talajba, hanem talajmikroorganizmusokat és végül a legfontosabb anyagot is – a humuszt.

A komposztot a kert árnyékos és száraz helyén készítjük. Az optimális méretek: szélesség legfeljebb 2 m, magasság legfeljebb 1 m, hossza tetszőleges.

A komposzt elkészítéséhez különféle növényi maradványokra és hulladékanyagokra van szükség, amelyeket 5:1 arányban termőfölddel rétegezünk. Ezt a folyamatot nevezzük humifikációnak (a termőföld sok mikroorganizmust tartalmaz, amelyek elősegítik a lebomlást).

A komposztáláshoz szükséges alapanyagot fokozatosan gyűjtjük a növények vegetációs időszaka alatt. Hozzáadunk zöldségmaradványokat, növényi maradványokat, lenyírt füvet, nem virágzó gyomokat, összegereblyézett lombot. A komposztba semmiképp sem való – gyomnövények, beteg növények, penészes növények, túlérett növények és olyan zöldségek, amelyek már magot hoztak. AA komposztba való az istállótrágya, a tőzeg (a komposztban megtartja a nedvességet).

Ha őrölt mészkövet adunk a komposzthoz, korlátozzuk a kórokozók fejlődését. 1 m³ komposzthoz kb. 10 kg őrölt mészkövet adunk.

A komposzt hőmérséklete az érés során ne haladja meg a 65 °C-ot. Ha a hőmérséklet emelkedik, a komposztot meg kell locsolni vízzel. A komposzt érése közben az optimális hőmérséklet 35–40 °C. Ezen a hőmérsékleten képződik a legtöbb humusz. Száraz időben a komposztot vízzel vagy trágyalével locsoljuk. A komposzt felszínét folyamatosan lenyírt fűvel takarjuk, hogy a komposzt ne száradjon ki.

Legalább évente egyszer a komposztot át kell forgatni. Az átforgatás a komposzt levegőztetésére alkalmas. Az átforgatással a komposzt érését is gyorsítjuk.

A komposzthoz adhatunk komposztgyorsítót is. Érdemes tápanyaggal is ellátni ipari műtrágyák, például szuperfoszfátok formájában. A tápanyaggal nem spórolunk, a komposzthoz 5–8 kg-ot használunk fel.

Felkeltette az érdeklődését ez a cikk? Ossza meg barátaival a Facebookon!

Szerző: Hana Michalíková

Ez is érdekelheti: A trágyázószer kiválasztása