Szőlő az erkélyre vagy a lugasra

Szőlő az erkélyre vagy a lugashoz

A Vitis Amurensis - amuri szőlő a szőlő (lat. Vitis) olyan képviselője, amely alkalmas erkélyen vagy lugas körül történő termesztésre. A szőlő fás, egyivarú vagy kétivarú növény indákkal. A szőlő a szőlőfélék családjába tartozik. Termése bogyó. Gazdaságilag a legjelentősebb a nemes szőlő (lat. Vitis vinifera). Ez egy ősi fajta, amelyet a mai napig termesztenek világszerte, a legkülönfélébb éghajlati viszonyok között. A szőlő egyes fajtái csupán díszítő kúszónövények, amelyek termésének nincs haszna.

Az amuri szőlő rendkívül ellenálló, fagyálló növény. Magasabb tengerszint feletti magasságban is termeszthető. A növény indás, 6-8 m magas, évente kb. 2 m-rel nő. Gyönyörű hosszú levelei vannak, akár 30 cm-esek, amelyek ősszel vörösre, majd bíborvörösre színeződnek. Ezért alkalmas téglafal, kerti kerítések, szemre nem tetsző, elhanyagolt telekhatáron lévő falak benövényesítésére. Termései apróbbak, kékek, kerekek.

A kúszónövényeknek gyönyörű szerepük van a kertben, mégpedig az, hogy a legkisebb helyen szép zugot hozzanak létre, így gazdagítva a kihasználatlan vagy szemre nem tetsző teret. A teret optikailag megnöveljük, átvilágosítjuk, zöldítjük. A zöld felületre kellemes ránézni. Ha a szőlőt fal mentén ültetjük, léckeretet ajánlunk kb. 0,5 m-enként. A növény elhelyezése szintén kb. 0,5 m-re a faltól, azért, hogy a növény ne legyen túlságosan takarásban és ki ne száradjon, vagy ne csöpögjön rá a falról.

A szőlő palántáit tavasszal melegágyba ültetjük. A vetés könnyen csírázik és hamar apró növényeink vannak, amelyeket kiszúrunk, később cserepezünk. A legtöbb fajta könnyen meggyökerezik dugványból, amelyeket egy szemre már a tél kezdetén elkészítünk. A szőlőt napos helyre, esetleg félárnyékba ajánljuk ültetni. Nem igényes a talaj kiválasztásában, azonban előnyben részesíti a köves vagy kavicsos talajt.

Nemes szőlő - a szőlőtermesztés az emberiség történetének mélyére nyúlik vissza. Az évszázadokon át iránta megnyilvánuló nagy érdeklődésnek köszönhetően ma számos nemesített minőségi fajtából válogathat. A nemes szőlő fajtáinak termesztéséhez kavicsos vagy köves talajok alkalmasak, amelyek könnyen felmelegednek és hőt halmoznak fel. A nemes szőlő számára fontos az időjárás. A hosszú meleg és napos ősz befolyásolja a termés minőségét. Jól hat a szőlőültetvény köves környezete, amely szintén jól felhalmozza a hőt, vagy a vízfelületek közelsége, amelyek jól tükrözik a fényt. Ha csapadékhiány van, öntözés bevezetését ajánljuk.

A szőlő metszése

A szőlőt elsősorban metszéssel ápoljuk. A metszés befolyásolja a szőlő termőképességét, mindig lelkiismeretesen végezzük. A metszés célja, hogy a szőlő ugyan kevesebb fürtöt hozzon, de nagyobbakat és fejlettebbeket. A metszéssel a cserjéket is megfelelő formában tartjuk. Éghajlatunkon a leggyakrabban alkalmazott a fejes metszés, amelyből aztán kinő a fa, amelyen a fürtöket termesztjük. Szőlő az üvegházban vagy támfalon - a csúcsról egy hajtásnak kell nőnie, amelyet két levélig rövidítsünk. A felfelé növekvő hajtást 2 m-ig csipkedjük vissza, majd válasszunk ki egy másik erős hajtást, amelyet szintén felfelé vezetünk és ugyanúgy csipkezzük vissza. A többi oldalsó hajtást szeptember közepéig csipkedjük vissza. Támfalaknál három főhajtást is hagyhatunk - spalírba vezetve.

Általában igaz, hogy a szőlő az idei hajtásokon terem, amelyek a tavalyi vesszőből nőnek ki. Ha úgy érzi, mintha egy filmben lenne, tegnap, ma és holnap, ne aggódjon, ez nem is akkora komédia. Ha nem sikerül március végéig megmetszeni a szőlőt, áprilisban már ne tegye meg. Ha kemény szőlőtörzseket szeretne, mint a szőlőültetvényen, ajánlott három éven keresztül fokozatosan a harmadik rügy mögött fejre metszeni a szőlőt, hogy kialakuljon a térd, amelyből a kinőtt vesszőket fogjuk fenntartani úgy, hogy 2-3 főhajtást hagyunk, amelyekből tovább fog fejlődni a szőlő, és a többin, amelyeken már teremni fog. Jó a szőlőt támasz mellett termeszteni. Az év során a szőlőről kitörjük a pászmákat, azaz a hajtásokat, amelyek a levelek hónaljából nőnek ki.

A nyár végén a szőlőt utólagosan tápláljuk. A kifejezetten szőlőre készült trágyát a szőlő környékére öntözzük, nem pedig a törzsére vagy a leveleire.

A fürtök érése alatt a szőlőt a seregélyektől védelmezzük, használhatunk védőhálókat. Ügyeljen a biztonságra is, ha a fürtök pergola közelében vannak, mivel mind a virágokra, mind az édes gyümölcsökre szúrós rovarok gyűlhetnek össze.

Szőlő - felhasználás

A szőlőt leggyakrabban pergolák és kültéri ülőhelyek árnyékolására használjuk. Kellemes növény szép színű, fényes dekoratív levelekkel, amelyek olyan érzést keltenek, mintha a tengerparti nyaralás teraszán ülnénk. A szőlő a kellemes Dél-Morvaország otthonának érzését is megidézi sok pincével és szívélyes emberekkel. Valószínűleg nem fogjuk otthon borrá vagy mustá feldolgozni a szőlőt, de gyümölcseit felhasználjuk felfrissülésre a nyári vagy meleg őszi napokon.

A szőlő már az ókori Egyiptomból ismert volt. Nemcsak az egyiptomiak hittek a szőlő gyógyító képességeiben. A szőlő magas vastartalommal rendelkezik, a mazsola nagyon hasznos a vérszegénységben, anaemiában szenvedő emberek számára. Azt mondják, egy szem mazsola egy csepp vér. A mai napig használják gyógyászatban, főzve borogatásokhoz, fejfájás, emésztőrendszeri panaszok ellen, borogatásokhoz. A bor az alkohol hatása miatt degeneratív hatással van a sejtekre, és akár a személyiség széteséshez is vezethet. A szőlő azonban a mediterrán lakosság étrendjének nélkülözhetetlen részét képezi, ahol pozitív hatással van a hosszú élettartamra. A szőlőnél tehát beigazolódik az ismert szabály: mindenből mértékkel. A borra számtalan közmondás és szólásmondás vonatkozik. Ízlik nekünk és gazdagítja életünket. Próbálja meg tehát megtermelni, és örvendjen gyümölcseinek, ősszel pedig gyönyörű színeinek.