Harmatfű - A természet rafinált csapdája
A harmatfű (Drosera) különleges ragadozó növény, amely lenyűgöző módon csapja be áldozatait. Levelein található "harmatcseppek" valójában ragacsos váladék, amely gondosan megtervezett csapda - nincs belőle menekülés.
Hogyan működik a harmatfű csapdája?
A harmatfű levelei apró, szőrszerű képletekkel (tentaculumokkal) vannak borítva, amelyek végén csillogó cseppek ülnek. Ezek a cseppek:
- Vonzzák a rovarokat fényükkel és illatukkal
- Rendkívül ragacsosak - az áldozat azonnal beragad
- Emésztőenzimeket tartalmaznak
- Lassan bezáródnak az áldozat körül
Miért választják a kertészek?
A harmatfű nemcsak hatékony rovarcsapda, hanem dekoratív növény is. Ideális választás:
- Beltéri és kültéri termesztéshez egyaránt
- Természetes kártevőirtáshoz
- Egyedi, egzotikus megjelenésű növénygyűjteményhez
- Kezdő és tapasztalt növénytartók számára
Ez a lenyűgöző ragadozó növény tökéletes példája a természet zsenialitásának és hatékonyságának.
A harmatfüvek nagyon érdekes ragadozó növények, amelyek sajátos fogószerkezettel rendelkeznek - ragadós nyálkával a leveleken.
Ennek a fogónyálkának köszönhetően a harmatfüvek úgy néznek ki, mintha leveleiket harmatcseppek borítanák.
Ne adja fel ezt a látványt előre, a harmatfüvek egyes fajtáit kevésbé tapasztalt termesztők is sikeresen gondozhatják. Csak tudni kell, hogy az Ön harmatfüve melyik csoportba tartozik, mivel ehhez kell igazítani a termesztést.
Ebben a cikkben megtalálja: alapvető információkat a harmatfüvekről, termesztés, törpe harmatfüvek, fényigényes harmatfüvek, fajták
Harmatfüvek
A harmatfüvek (lat. Drosera) a ragadozó növények egy újabb nemzetsége. A harmatfüvek a harmatfűfélék (lat. Droseraceae) családjába tartoznak az aldrovandával (lat. Aldrovanda) és a légyfogóval (Dionaea) együtt. A harmatfű nemzetség kb. 150 fajt, formát és varietást számlál.
A harmatfüveknek hosszú történelmük van, az első feljegyzések ezekről a növényekről már a 12. századból származnak. A harmatfű nemzetséget hivatalosan C. Linné írta le 1753-ban.
Ennek a ragadozó növénynemzetségnek a neve a görög "droseros" szóból származik, amely "harmattal borítottat" jelent. A harmatfüvek vadon minden kontinensen nőnek, különböző éghajlati övezetekben. A harmatfüvek egyes fajai trópusi területeken élnek, mások a mérsékelt vagy hűvös éghajlatot részesítik előnyben.
Léteznek olyan harmatfüvek is, amelyek a fagyos régiókban is túlélnek. A legtöbb harmatfű világos termőhelyeken nő, amelyek egész évben vagy legalább szezonálisan jelentősen nedvesek.
Ismerkedés a harmatfűvel
A harmatfüvek rózsákat képező évelő növények. A rozetta mérete a konkrét fajtától függ. Az ausztrál törpe harmatfüvek rozettája néhány milliméteres átmérőjű, ezzel szemben az ausztrál gumós harmatfüvek szára akár több méter magasra is megnőhet.
A levelek formája és színe szintén a konkrét fajtától függ. A harmatfüvek ebben a tekintetben rendkívül változatosak. A harmatfű fogószerkezete teljesen eltér például a kancsukától, amelyről szintén olvashat weboldalunkon. A harmatfű leveleit csápok borítják, amelyek végén mirigyek találhatók, amelyek fogónyálkát termelnek.
A fogónyálka a kis rovarok elfogása mellett az ezt követő emésztésről is gondoskodik. A kis rovarokat a fény tükröződése és a csápok vörös színe csábítja. Ezt követően a zsákmány a ragadós cseppekre tapad, amelyekből már nincs menekvés. A szabadulási kísérlet során az áldozat egyre jobban beburkolódik a nyálkába.
A harmatfüvek egyes fajai (pl. Drosera burmannii) képesek csápjaikat a levél közepe felé hajlítani, ezáltal zsákmányukat még jobban is összeszorítják.
A harmatfüvek négy csoportba oszlanak eredeti hazájuk szerint.
A harmatfű virágai általában fehérek vagy rózsaszínűek, csak néhány napig virágzanak. A virágok öt csészelevelből, öt sziromlevelből és öt porzóból állnak, három termővel. A harmatfüvek előnye, hogy számos faj önbeporzó.
A harmatfüvek termesztése csoportok szerint
A harmatfüvek négy alapvető csoportra oszthatók eredetük helye szerint. Az eredeti élőhellyel az egyes harmatfüvek termesztési igényei is összefüggenek.
A harmatfüvek alapvető csoportjai a törpe harmatfüvek, a nem visszahúzódó fénykedvelő harmatfüvek, az ausztráliai esőerdei harmatfüvek és a telelő rügyekkel rendelkező harmatfüvek.
Törpe harmatfüvek
A törpe harmatfüvek közé tartozik például a Drosera callistos, Drosera enodes, Drosera mannii, Drosera parvula, Drosera pygmaea, Drosera roseana és Drosera spilos.
A törpe harmatfüvek kielégítő növekedéséhez egész évben maximális mennyiségű fényre van szükségük. A lakásban helyezze őket keleti, déli vagy nyugati ablakba. A harmatfüveket körülbelül 15 cm átmérőjű műanyag cserepekben termesztik.
Ne féljen nagyobb cserépbe is kisebb növényeket elhelyezni, a nagyobb mennyiségű szubsztrát előnye a jobb pH-stabilitás. A cserepeket rostos tőzegláppal és finom kvarchomokkal kevert szubsztráttal töltse meg, körülbelül 1:2 arányban.
A törpe harmatfüvek melegigényes növények, amelyek nyáron körülbelül 18-25 °C, télen pedig körülbelül 15-20 °C hőmérsékletet igényelnek. A törpe harmatfüvek jól fejlődnek a páratartalom széles tartományában, 40%-tól 80%-ig.
Akárcsak más ragadozó növények esetében, az öntözéshez lágy víz ajánlott, legjobb az esővíz vagy a desztillált víz. A vegetációs időszakban a harmatfüveknek folyamatosan vízben kell állniuk, a szubsztrát ebben az időszakban soha nem száradhat ki.
Télen a harmatfüveknek lényegesen kevesebb vízre van szükségük, de itt is érvényes a szabály - a szubsztrát soha nem száradhat ki, folyamatosan nedvesnek kell lennie.
Nem visszahúzódó fénykedvelő harmatfüvek
A fénykedvelő nem visszahúzódó harmatfüvek csoportjába tartozik például a Drosera indica, Drosera burmanii, Drosera capillaris, Drosera capensis, Drosera dielsiana és Drosera binata.
Ennek a harmatfű csoportnak a termesztése hasonló a törpe harmatfüvekéhez. Problémamentesen növekednek közönséges műanyag cserepekben, amelyek rostos tőzeg és kvarchomok keverékével vannak megtöltve (2:1 arány).
Ha zárt helyen termeszti a harmatfüveket, ne felejtse el őket megfelelően szellőztetni.
A szubsztrát felületére mohákat ültethet, amelyek kellemes mikroklímát teremtenek a harmatfűnek. Biztosítson a harmatfű számára egész évben elegendő fényt. A harmatfű termesztéséhez ajánlott hőmérséklet eltér a nyári és téli időszakban.
Nyáron az optimális érték 20-25°C között van, télen alacsonyabb, körülbelül 10-18°C. A hőmérséklettel szorosan összefügg a páratartalom és a szellőzés is. A nem visszahúzódó fénykedvelő harmatfű 60-80%-os légnedvesség mellett virágzik.
Öntözéshez és permetezéshez alapvetően puha esővizet vagy desztillált vizet használjon. Nyáron hagyja a harmatfüvet vízben állni, télen csak tartsa nedvesen a szubsztrátot. Ha télen mintaszerűen gondoskodik a harmatfűről, tavasszal fehér vagy rózsaszín virágokkal jutalmazza Önt, amelyek magas virágszáron nőnek.
Áttelelő rügyekkel rendelkező harmatfű
Ebbe a harmatfű csoportba tartozik például a Drosera rotundifolia, Drosera linearis, Drosera intermedia és Drosera stenopelata.
Ez a harmatfű csoport egész évben a lehető legtöbb fényt igényli. Optimális a harmatfüvet 15-28°C közötti állandó hőmérsékleten termeszteni. Az áttelelő rügyekkel rendelkező harmatfű nem tűri sem a túl magas, sem a túl alacsony hőmérsékletet.
Az ezeknek a harmatfüveknek ajánlott páratartalom körülbelül 60-80% között mozog. A növényeket lehetőség szerint rendszeresen permetezze. Ne feledkezzen meg a szellőztetésről, ez a sikeres termesztés feltétele. Ennek a harmatfű csoportnak a különlegessége a telelési módja.
A csoport legtöbb harmatfüve télen visszahúzódik és ún. hibernakulumokat (áttelelő rügyeket) képez, amelyek a vegetációs időszak végén leválnak az anyarózsától, és tavasszal belőlük új növény nő.
Ausztrália árnyékkedvelő őserdei harmatfüve
Ebbe a csoportba tartozik például a Drosera schizandra, Drosera prolifera és Drosera adelae. Ahogy maga a név is sugallja, ez a harmatfű csoport valamivel kevésbé igényes a fényre, mint a többi harmatfű.
Ennek a harmatfű csoportnak elegendő a szokásos nappali fény, télen nem jelent számukra problémát a rövidebb nappal és az alacsonyabb fényintenzitás sem. Nem szükséges mesterségesen megvilágítani őket. Az árnyékkedvelő őserdei harmatfű kevesebb fényt igényel, de több páratartalmat.
Az ezeknek a harmatfüveknek ajánlott környezeti páratartalom 70-100% között van. Ezen kívül rendszeresen permetezze a növényeket. Ez a harmatfű csoport nem korlátozza a növekedést a téli időszakban, egész évben egyformán nő, ezért egész évben állandó, 18-30°C közötti hőmérsékletet igényel.
Mivel segíthet a harmatfűnek?
A harmatfűnek a legjobban a puha vízzel történő rendszeres permetezés tesz jót. Trágyával biztosan nem segít nekik, ezért soha ne adjon trágyát a vízhez, a harmatfű és más húsevő növények a tápanyag-többlet miatt elpusztulnának.
A harmatfűnek rendszeres permetezéssel segíthet a legjobban, a műtrágya árt nekik!
Etetés? A harmatfű etetése nem szükséges. Ha a növények nincsenek elszigetelve a környezettől és a rovarok hozzájuk férhetnek, maguk is képesek eleséget fogni. Ellenkező esetben alkalmanként élő legyet dobhat eléjük.
A harmatfű átültetése
A harmatfüvet nem kell túl gyakran átültetni, ez a körülményektől függ. Általában 2-3 évente egyszer ültetik át. A legmegfelelőbb időszak az átültetésre a tél vége, amikor a nyugalmi időszak véget ér.
A harmatfű vetése
A harmatfű vetése egyáltalán nem bonyolult. Azonban ügyelni kell arra, hogy melyik harmatfüvet vetjük. A telelő rügyekkel rendelkező harmatfüvet másképp kell vetni, mint a trópusi harmatfüvet.
A trópusi harmatfüvet vesse vető berendezésbe, pl. mini üvegházba vagy tőzeggel töltött tálcába, amely nem rendelkezik beállított pH-val (ideálisan pH 5,5-re). A tőzeget vetés előtt alaposan nedvesítse be esővízzel. A szubsztrát felszínére egyenletesen terítse szét a harmatfű magokat, ne fedje be őket.
A harmatfű csírázásához magas légnedvességre és folyamatosan nedves szubsztrátra van szükség, ezért a vetést üveggel kell lefedni, műanyag zacskóba tenni, vagy legjobb esetben mini üvegházba helyezni.
A telelő rügyekkel rendelkező harmatfüveknek vetés után hideg időszakon kell átmenniük.
A vetéses tálcát (cserép) lehet alátétbe helyezni vízzel, hogy a tőzeg folyamatosan szívhassa a szükséges nedvességet. A vető berendezést helyezze világos helyre, de közvetlen napfény beesése nélkül, amely könnyen megégetheti a fiatal növényeket.
A magoknak kb. 14 nap és 1 hónap között kellene csírázniuk a körülményektől függően. Csírázás után kezdje el lassan szellőztetni a vetést, hogy a növények hozzászokjanak az alacsonyabb légnedvességhez.
Az első átültetéshez a normál szubsztrátba a fiatal harmatfüvek kb. 2-3 hónap után készek. Átültetés után a harmatfüvet kb. egy hétig kevesebbet öntözze, majd térjen vissza a normál öntözéshez.
Ha a harmatfű levelein nem jelennek meg a kívánt "cseppek", akkor emelni kell a légnedvességet, pl. a növények félig zárt akváriumnba vagy nagyobb üvegedénybe helyezésével.
A telelő rügyekkel rendelkező harmatfű magvaknak a vetés előtt hidegen kell átesniük, ugyanúgy, mint a természetes környezetben. A magokat ugyanúgy vesse el tálkába, mint a trópusi harmatfüveket, de fényes helyre helyezés helyett tegye hűvös helyre (legjobb a hűtőszekrény aljára).
Az ideális hőmérséklet ebben a vetési fázisban körülbelül 5 °C. A hűtőszekrényben körülbelül egy hónapig kell tárolnia a vetést. Ez idő alatt megtörténik a csírázást gátló anyagok lebontása.
Egy hónap után vegye ki a vetést a hűtőből, és helyezze fényes helyre. Ezután már ugyanúgy járjon el, mint a trópusi harmatfüveknél. Ne felejtse el az aljzat megfelelő nedvességét és a fokozatos szellőztetést csírázás után.
Sok sikert kíván a harmatfüvek termesztéséhez Lenka Z.