Dísznövények, amelyek mérgezőek 2/2

Tudtad, hogy egyes egzotikus növények és gyümölcseik mérgezőek?

Az egzotikus növények vonzó megjelenésükkel és szokatlan gyümölcseikkel sokakat elbűvölnek. Azonban nem minden, ami szép, az egyben biztonságos is. Számos egzotikus növény tartalmaz mérgező alkaloidokat, glikozidokat vagy egyéb veszélyes anyagokat, amelyek komoly egészségügyi problémákat okozhatnak.

Miért mérgezőek egyes egzotikus növények?

A növények a természetes védekező mechanizmusok részeként fejlesztették ki mérgező tulajdonságaikat. Ezek az anyagok védelmet nyújtanak a növényevő állatok, gombák és baktériumok ellen. Az egzotikus fajok esetében gyakran különösen erős toxinokkal találkozhatunk, mivel ezek a növények olyan környezetben fejlődtek ki, ahol intenzív kompetícióval és számos természetes ellenséggel kellett szembenézniük.

Legismertebb mérgező egzotikus növények

Ricinus communis (Ricinus)

A ricinusmag a ricint tartalmazza, amely az egyik legerősebb természetes méreg. Már néhány szem elfogyasztása is halálos lehet. A növény díszítő célokra népszerű a szép levelei miatt.

Dieffenbachia

Ez a népszerű szobanövény kalcium-oxalát kristályokat tartalmaz, amelyek nyelési vagy rágási nehézségeket, a száj és torok duzzanatát okozhatják. Háziállatok és kisgyermekek esetében különösen veszélyes.

Nerium oleander (Leander)

Bár gyönyörűen virágzik, minden része mérgező. Tartalmaz szívglikozidokat, amelyek szívproblémákat, hányást és hasmenést okozhatnak. Akár az égett leander ága füstjének belélegzése is mérgezéshez vezethet.

Brugmansia (Angyal trombitája)

Ez a látványos virágú növény tropán alkaloidokat tartalmaz, amelyek hallucinációkat, bénulást, sőt kómát is okozhatnak. Történelmileg különböző kultúrákban rituális célokra használták.

Mérgező gyümölcsök

Ackee (Blighia sapida)

Ez a karib-tengeri régióban népszerű gyümölcs hipoglicint tartalmaz, amely toxikus, ha az érett gyümölcs fogyasztása előtt nem megfelelően dolgozzák fel. Jamaicán csak éretten és megfelelően előkészítve fogyasztják.

Manchineel (Hippomane mancinella)

Ezt a növényt a világ legveszélyesebb fájának tartják. Gyümölcse hasonlít egy kis zöld almára, de fogyasztása halálos lehet. Még az eső alatt is veszélyes a fa alatt állni, mivel a víz lemossa a mérgező nedveket.

Hogyan védekezzünk a mérgezés ellen?

  • Ne kóstoljunk meg ismeretlen növényeket vagy gyümölcsöket
  • Kesztyűt viseljünk az ismeretlen növények kezelésekor
  • Gyermekeket és háziállatokat tartsunk távol a potenciálisan mérgező növényektől
  • Az egzotikus növényeket csak elismert forrásokból vásároljuk és mindig tájékozódjunk azok tulajdonságairól
  • Mérgezés gyanúja esetén azonnal orvosi segítséget kérjünk

Következtetés

Bár az egzotikus növények lenyűgözőek lehetnek, fontos tiszteletben tartani őket és tisztában lenni a potenciális veszélyekkel. A megfelelő tudás és óvatosság lehetővé teszi számunkra, hogy biztonságosan csodáljuk meg ezeket a természet csodáit anélkül, hogy veszélybe sodornánk magunkat vagy szeretteinket.

Perui physalis

Az utóbbi időben hazánkban is egyre gyakrabban termesztenek számos egzotikus növényt, ezek közül azonban néhány veszélyes lehet, mivel olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek az emberi szervezetre mérgezőek. Ilyen növények közé tartozik például a perui physalis (lat. Physalis peruviana). A physalis érett gyümölcseit általában fogyasztják, de éretlen állapotban a növény többi részéhez hasonlóan mérgezőek az ember számára. Hasonló a helyzet a cserimójaannónával (lat. Annona cherimola) is. Ennek a növénynek a gyümölcsei nagyon ízletesek, de vigyázni kell a bennük lévő magokra, amelyek nagyobb mennyiségben mérgezőek. A kevésbé ismert növények közé tartozik a spriccelő uborka (lat. Ecballium elaterium). Ez a növény uborkára emlékeztet, és veszélye abban rejlik, hogy a zöld gyümölcsökben nyálkás nedv halmozódik fel, amely az érett gyümölcsből még enyhe érintésre is hevesen kifröccsenhet. A nyálka bőrrel való érintkezése esetén erős irritáció léphet fel. A mérgezés tünetei előfordulhatnak a növényből készült főzet túladagolása esetén. Gyógyászati célokra tehát ezt a növényt csak szakértő ajánlásával, pontosan meghatározott dózisokban használja. Ezzel szemben a nálunk már meghonosodott növény a sokleveles csillagfürt, más néven farkasbab (lat. Lupinus polyphyllus). Bár erről a növényről nem nagyon tudják, különösen a magjai nagyon mérgezőek.

Perui physalis

A perui physalis (lat. Physalis peruviana) a burgonyafélék családjába (lat. Solanaceae) tartozó növény. Az éretlen gyümölcsök enyhén mérgező keserűanyagot, a physalint és a physalein karotinoidot tartalmaznak, a levelek pektines és gyantás anyagokat tartalmaznak. A növény bármely részének nagyobb mennyiségben történő elfogyasztása gyomorpanaszokat és hányást okozhat. Mérgezés gyanúja esetén ne hánytasson, hanem azonnal hívja a mentőket vagy a helyi toxikológiai központot.

A physalis és termesztése

A perui physalis körülbelül 1 m magasra nő. Ez a növény közeli rokona a magyar ehető physalisnak (lat. Physalis alkekengi). A Physalis termesztése szempontjából igénytelen növény, amely szereti a félárnyékot. Meglehetősen gyorsan terjed, így idővel elfojthatja a környező növényeket. A gyümölcsöt borító dekoratív csészelevél miatt a physalist gyakran használják száraz kötésekhez. A physalis érett gyümölcsei frissítő ízűek és finom aromájúak. Kiválóan alkalmasak gyümölcssalátákhoz.

Annona pikkelyes

Az Annona pikkelyes (annona cherimola) egy egzotikus növény nagyon finom gyümölcsökkel, amelyeket sokan a legjobbak közé sorolnak. A gyümölcsökben lévő gyümölcshús krémfehér színű, íze finom és aromás. A gyümölcshúsban található magvak nagyobb mennyiségben mérgezőek. Vigyázzon a magvak nedvére is, szemmel érintkezve akár vakságot is okozhat. Ha azonban betartja az alapvető higiéniai szabályokat, szinte semmi veszély nem fenyegeti. Az annona gyümölcseinek felszolgálása előtt ne felejtse el eltávolítani a magvakat.

Az Annona és termesztése

Az Annona pikkelyes akár 6 méter magasra is megnőhet. Hazai körülmények között azonban jóval kisebb méretet ér el. Akár kellően világos, magas páratartalmú lakásokban is termeszthető. Az annonáknak kedvez a nyári vegetációs időszak és a téli stagnációs időszak váltakozása. Nyáron érdemes az annonákat kültéri helyre vinni, télen az annonák értékelik a hőmérséklet 10-15 °C-ra történő csökkentését. Szükség esetén elegendő a hőmérséklet kb. 18 °C-ra való csökkentése is. Az annonáknak télen pihenésre van szükségük, ezért télen ne trágyázza őket, és nagyon mérsékelten öntözze.

Lupinus soklevelű

A Lupinus sokevelű vagy más néven farkasbab sokevelű (lat. Lupinus polyphyllus) nálunk meglehetősen elterjedt növény. A lupinus magvai lupinidin, lupanin alkaloidokat és lupinid glikozidot tartalmaznak. Ezek az alkaloidok erősen károsítják a májszövetet, az idegrendszer, a szív és a vesék károsodása is előfordulhat. A mérgezés nyáladzással, hányással, görcsökkel, nyugtalansággal, szívritmuszavarokkal nyilvánul meg. Az erős mérgezés légzőszervek bénulását vagy akár halált is okozhat. Mérgezés esetén haladéktalanul orvosi segítséget kell kérni. A növény magvaival való kísérletezés nagy kockázatot jelent az egészségre.

A Lupinus és termesztése

A lupinus évelő növény, amely 50-160 cm közötti magasságot ér el. A virágzatot akár 40 cm hosszú virágfürt alkotja, amely lehet kék, lila, rózsaszín vagy fehér színű. Mindig az adott fajtától függ. A lupinusok a legjobban napos vagy félárnyékos helyeken, mély és tápanyagban gazdag talajban fejlődnek, tőzeg hozzáadásával csak a növény javát szolgálja. Kerülje a lupinus mészköves talajba történő ültetését, ott valószínűleg nem nőne. Téli időszakban a lupinusok érzékenyek a túlzott nedvességre, és egyes „tengerentúli" fajok az erős fagyra is, ezért célszerűbb őket télen kissé letakarni. A lupinusok nem tűrik a gyakori átültetést.

Érdekesség

Kifejlesztettek olyan fajtákat is, amelyek csak csekély mennyiségű alkaloidot tartalmaznak, így takarmányként használhatók szarvasmarhák számára és legelőként a vad számára. Ennek a lupinus fajnak a magvait még kávépótlóként is használták.

Spriccelő uborka

A spriccelő uborka (lat. Ecballium elaterium) néha „fröcskölő uborka" néven is ismert, mivel termésében folyadék halmozódik fel. Éréskor a termések hirtelen felnyílnak, és a folyadékkal együtt kivetik a magvakat is. Ez a folyadék bőrrel való érintkezés esetén erős irritációt okozhat, különösen érzékenyebb egyéneknél. A növény hashajtó hatású, túladagolás esetén hányást vált ki, súlyos esetekben akár mérgezést is. Ezért célszerű a spriccelő uborkát csak szakember felügyelete mellett, pontosan meghatározott adagokban alkalmazni.

A spriccelő uborka és termesztése

A spriccelő uborkát gyakran egynyári növényként termesztik, mivel nem képes túlélni a fagyokat. Ugyanakkor erőteljes karógyökereinek köszönhetően hosszú száraz időszakokat is képes átvészelni. Őshazájában évelő növény. Megjelenésében hasonlít az uborkára, csak levelei szőrösebb. A spriccelő uborka legjobban napos helyen és jól áteresztő talajban érzi magát. Elegendő hely esetén télen is termesztheti a növényt, azonban nem szabad hosszabb időre 10 °C alatti hőmérsékletnek kitenni.

Ezek is érdekelhetik

A sütik használatához szükségünk van a hozzájárulására, hogy többek között az érdeklődésének megfelelő információkat mutathassunk Önnek.