Otthon is nevelhetsz pamutot

Röviden: A gyapot (Gossypium) otthon is nevelhető cserépben, erkélyen vagy üvegházban, ha naponta 6–8 óra napfényt és 20–30 °C-ot kap. A magokat a fagyok után 2–3 cm mélyre vessük, 8–14 nap alatt csíráznak. Az első virágok kb. 8 hét múlva nyílnak, a tokok további 2–3 hónap alatt érnek be.

A pamutból készült ruhákat mindenki jól ismeri. A pamutszálak ma már a gyártott textíliák közel 50%-ában megtalálhatók. Azt viszont már csak kevesen tudják, hogyan néz ki az a növény, amelyből a pamutot nyerik. Ez a növény a gyapotcserje, amelynek termései gyapotszálakat tartalmaznak, ezekből készül a pamut. A gyapotcserje (lat. Gossypium) kétszikű növény a mályvafélék (lat. Malvaceae) családjából. A gyapotcserje körülbelül 40 faja létezik. Némelyiket kizárólag a szálak miatt termesztik, mások inkább díszítő funkciót töltenek be. Hazánkban leggyakrabban két gyapotfajt termesztenek - a közönséges gyapotcserjét (lat. Gossypium herbaceum) és a szőrös gyapotcserjét (lat. Gossypium hirsutum). Webáruházunknak köszönhetően Ön is megnevelheti ezt a két gyapotfajt, egyáltalán nem bonyolult. Érdekes növényt szerezhet, és néhány pamutszálat is termeszthet.

A közönséges gyapotcserjét ősidők óta termesztették Dél-Ázsiában. Dél-Európában a közönséges gyapotcserje termesztése csak a 9. és 10. században terjedt el. Ma a fő európai pamuttermelők Görögország és Dél-Spanyolország. Természetesen nem tudnak versenyezni az ázsiai gyapotcserjék mennyiségével, ahol e növények termesztése sokkal elterjedtebb. A gyapotcserje 0,5 - 4 m magasra is megnőhet. A levelek váltakozva nőnek, karéjosak, és hónaljukból egy vagy több száron álló virág nő ki. Minden virág öt szirmú, amelyek a fajtától függően fehér, sárga vagy piros színűek. A virágokból gömb alakú vagy tojásdad termések képződnek, amelyek mérete körülbelül egy dió. A termések (tokok) érés után 3-5 kopáccsal nyílnak meg. A tokok lencséhez hasonló magvakat tartalmaznak, amelyek sűrűn benőttek fehér, zöld vagy barna szálakkal. A szálak a tokban csavarvonalban helyezkednek el. A minőségi szál hossza kb. 12-65 mm. Ezeket a szálakat betakarítás után tovább dolgozzák fel. A hosszú szálakat feldolgozás után fonalat szőnek belőlük, amelyből anyagokat gyártanak. A rövid szálakat műselyem, lőpamut és tömítőanyagok gyártására használják.

Szőrös gyapotcserje

A szőrös gyapotcserjét hazánkban dísznövényként termesztik, amely alkalmas dekorációra. Kedvező körülmények között akár 60 cm magasra is megnő. A szőrös gyapotcserje érzékeny az átültetéskor a gyökerek sérülésére, ezért célszerűbb közvetlenül a végső helyre vagy virágcserépbe vetni. Ahogy maga a növény neve is sugallja, a szőrös gyapotcserje szára és a levelek fonákja apró szőrökkel borított. A virágok felső oldalukon sárgák, alulról rózsaszínűek. A gyapotszálak tiszta fehérek. A szálak mellett a tok finom pihét is tartalmaz, az úgynevezett linterst, amelyet műselyem gyártására használnak. A szőrös gyapotcserje eredeti hazája Nyugat-India és Amerika meleg vidékei. Jelenleg nagyban termesztik más, megfelelő éghajlati viszonyokkal rendelkező területeken is.

Gyapotfa termesztése hazai körülmények között

Hazai körülmények között a gyapotfát többnyire egynyári növényként termesztik, bár sikeresen nevelhető több éven keresztül is, azonban nem tűri a fagyot. Az előkészített, körülbelül 12-14 cm-es cserépbe a szálaiktól megfosztott magokat vetjük el. A vetés közvetlenül történik. A régebbi magokat vetés előtt néhány órára langyos vízben beáztathatjuk. A gyapotfa megelégszik a szokásos kertészeti szubsztráttal. A magok kedvező körülmények között - állandó hőmérséklet és elegendő nedvesség - 8-14 nap alatt csíráznak. A megnőtt palántákat helyezze világos helyre, hogy a növények szükségtelenül ne nyúljanak fel. Az árnyékolás nem árt a gyapotfának, de a növények csúnyák lennének. Azon a helyen, ahol egész nap süt a nap, a gyapotfa növények kicsit kisebbek, viszont kompaktabbak és látványosabbak. Alkalmas hely a termesztésre például a napos erkély vagy terasz. Meleg napokon a gyapotfa rendszeres öntözést igényel, és az első virágok hervadása után érdemes elkezdeni a növények rendszeres trágyázását. A túlzott szárazságra a gyapotfa gyakran a legidősebb levelek lehullásával reagál. Példás gondoskodásért a gyapotfa gyönyörű első virágokkal jutalmazza termesztőit, amelyek körülbelül 8 héttel a vetés után jelennek meg. A gyapotszálakat és magokat tartalmazó tokok további 2-3 hónap alatt érnek be. A betakarított magok csírázóképessége minimum 4 év.

Gyapotfa termesztése nagyüzemben

Az ültetvényeken a szálaiktól megfosztott magokat jól megmunkált talajba vetik. A magokat körülbelül 5 cm mélyre helyezik. Az egyes sorok körülbelül 1 m távolságra vannak egymástól. A fiatal növényeket kapálni kell, gyomlálni és szárazság idején mesterségesen öntözni. A nagytermesztők számára nagyon fontosak a hozamok, amelyeket rendszeres trágyázással kell támogatni. Az első virágok 80-120 nappal a vetés után jelennek meg a gyapotfa növényeken. A tokok érése fokozatos, ami jelentősen bonyolítja a betakarítást. Alkalmasabb lenne a több szakaszban végzett kézi szüret, de ennek az eljárásnak a nagy munkaigényessége miatt egyre gyakrabban térnek át a gépesített betakarításra. Mielőtt a gépek megkezdenék a gyapotfa termésének betakarítását, defoliánsok segítségével el kell távolítani a leveleket. A hosszú szálakat betakarítás után mechanikusan, gépek segítségével választják el a magoktól, a rövid és nemezszerű szálakat vegyszerek felhasználásával távolítják el. Az így előkészített szálakat továbbítják további feldolgozásra.

A gyapotot nem csak a szálaiért termesztik

A legtöbb gyapotot a szálaiért termesztik, de nem csak ezeket lehet hasznosítani belőle. A hántolt magvakból sűrű, vörösesfekete színű olajat sajtolnak, amelyet gépek kenésére használnak. Szűrés, tisztítás és fehérítés után az élelmiszeriparban is felhasználható. A gyapotnövény olaj a gyógyszeriparban és a kozmetikai iparban is alkalmazást nyert. Leggyakrabban gyapotszappan formájában találkozhatunk vele. A gyapot feldolgozott maradékait (pogácsákat) takarmányként hasznosítják, mivel nagy mennyiségű olajat és ásványi anyagokat tartalmaznak. Régebbi időkben a gyapotnövény gyökerének kérge is alkalmazást nyert - hánytatószerként használták.

Érdekességek a gyapotról

• A gyapotszálak ma az előállított textíliák több mint 50%-ának részét képezik, a 19. században ez akár 80% is volt.

• A gyapotról szóló legrégebbi írásos említés Indiából származik, körülbelül Kr. e. 1500-ból.

• A gyapot jó szakítószilárdságú, kb. 245-373 mN/tex, amely nedves állapotban további kb. 20%-kal növekszik.

• A gyapottermékek kellemes tapintásúak és jól szívják a folyadékokat.

• A gyapottal tőzsdéken kereskednek - a legismertebbek New Yorkban, Mumbaiban és Bréma városában találhatók.