Az Echinocereus kaktuszok hosszú ideig virágoznak

Az Echinocereus fajok a viszonylag igénytelen kaktuszok közé tartoznak. Természetes élőhelyük Közép-Amerika rendkívül kiterjedt területén található. A természetben Mexikó középkeleti részén, Tamaulipas és Durango államokban, valamint Sonora, Chihuahua államokban és az USA összes délnyugati államában, Texastól és Kaliforniától egészen Coloradóig, Utah-ig és Nevadáig nőnek. Webáruházunknak köszönhetően Ön is otthon nevelheti ezeket a közép-amerikai szépségeket.

Echinocereus kaktuszok

Az Echinocereus fajok a kaktuszfélék családjába tartoznak (lat. Cactaceae). Az Echinocereus fajok lehetnek egyedülálló vagy erősen elágazó, terülő vagy felálló kaktuszok, amelyek többnyire erősen tövisesek. A virágok általában nagyok és különböző színárnyalatúak. Leggyakrabban rózsaszín, vörös, lilás színűek, ritkábban fehér, sárga és zöldes színű virágokat is találhatunk. Az Echinocereus virágok értékes tulajdonsága a viszonylag hosszú élettartamuk. A virágok egy hétnél tovább nyílva maradnak.

A termesztők az Echinocereus fajokat úgynevezett „zöld" típusokra osztják, amelyek bőségesen hajtanak és csomókat képeznek. Az egyes növények maximálisan 3 cm átmérőjűek. A második csoport az úgynevezett „pektinátus" Echinocereus fajok, amelyek vastagabb testűek, és tövisei fésűszerűen elrendezettek. A tövisek nagy díszei a növénynek, mivel gyakran tarkák.

A legismertebb Echinocereus fajok

A legismertebb Echinocereus fajok közé tartozik az Echinocereus rubrispinus, az Echinocereus chloranthus és az Echinocereus viridiflorus.

Echinocereus rubrispinus

Az Echinocereus rubrispinus oszlopos növekedésű, körülbelül 18 cm magasra és kb. 5 cm szélesre nőhet. Ez a kaktusz egyedülállóan nő, hajtások nagyon ritkán jelennek meg rajta. Ennek az Echinocereus fajnak a tövisezete különleges büszkesége, különösen a fiatalabb növények jellegzetesen vörös tövisekkel büszkélkedhetnek. Az Echinocereus rubrispinus szépségének csúcsát virágzáskor éri el. Virágai nagyok, világos bíborvörösek tejszínű torrokkal és zöld bibével. Az Echinocereus rubrispinus hazája a mexikói Chihuahua állam nyugati része. Itt ez a kaktusz a Sierra Obscura hegység nehezen megközelíthető területén nő. Az Echinocereus rubrispinus példányokat Alfred Lau fedezte fel a lelőhelyen, és már a felfedezéskor tudta, hogy olyan újdonságról van szó, amelyet a termesztők vonzó megjelenése miatt nagyon nagyra fognak értékelni. Ma a termesztők körében kedvelt és a gyűjtemény markáns dominanciáját képezi. Ezt az Echinocereus fajt jó áteresztő szubsztrátban érdemes termeszteni, hideg és világos teleltetést biztosítani számára. Nyáron bőséges vizet és friss levegőt igényel.

Echinocereus chloranthus var. cylindricus

Az Echinocereus chloranthus var. cylindricus az echinocereusok kisebb fajai közé tartozik, hengeres szárral. A szár egyedülállóan nő, ritkán néhány oldalhajtás is megjelenhet. Az Echinocereus chloranthus akár 20 cm magasra és 7 cm átmérőjűre is megnőhet. Ezeknek a növényeknek a tövisei nagyon változatosak, az eredeti lelőhelytől függően. A virágok körülbelül a kaktusz törzsének felénél nőnek. Színük a tövisekhez hasonlóan nagyon változatos. A virágok színe sárgászöldtől barnáig terjedhet. Az Echinocereus chloranthus az USA délnyugati részének magasan fekvő területein nő, Texas és Új-Mexikó államokban. Ezek a területek hidegek, így ezek a kaktuszok klimatikus viszonyaink között a szabadban is áttelelhetnek. Azonban biztosítani kell számukra a lehető legszárazabb telelőhelyet.

Echinocereus viridiflorus

Az Echinocereus viridiflorus enyhén oszlopos növekedésű. Többnyire csoportosan nő, de egyes egyedek önállóan is növekednek. Ez az echinocereus akár 15 cm magasra és körülbelül 6 cm átmérőjű szárig nő. A tövisek az előző fajhoz hasonlóan nagyon változatosak és az eredeti lelőhelytől függenek. A tövisk általában a szárhoz simulva, szabályosan pókszerűen szétterjednek az areola körül. A virágok körülbelül a kaktusz törzsének felénél nőnek, zöldes vagy zöldessárga színűek. Az Echinocereus viridiflorus az legészakabbra növő echinocereus. Az USA délnyugati és középnyugati részének számos államában megtalálható. Ezek Új-Mexikó, Texas, Dakota, Kansas, Oklahoma, Colorado és Wyoming. A természetes élőhelyek füves területeken vagy hegyi erdők árnyékában találhatók. A hidegebb területekről származó echinocereusok fagypont alatti hideg telelést is elviselnek. Ebben az időszakban azonban teljesen szárazon kell tartani őket, és a szöveteknek jól érettnek kell lenniük. Ez az echinocereus faj is nagyon népszerű a termesztők körében. A termesztésével azonban a kezdő termesztők sem fognak problémákkal szembesülni.

Echinocereus kaktuszok termesztése

A legtöbb echinocereus faj termesztése nem bonyolult. Ahhoz, hogy a kaktuszok virágozzanak, fontos megőrizni természetes ritmusukat a nyári vegetációs időszak és a téli pihenőidőszak váltakozásával. Az echinocereusok esetében ez kétszeresen fontos. A nyári időszakban biztosítsunk az echinocereusoknak sok napfényt, vizet, meleget és friss levegőt. A gyakori permetezést sem vetik meg a forró napokon. A permetezéssel elősegítjük a növekedésüket, ráadásul csökkentjük annak valószínűségét, hogy megtámadja őket a takácsatka nevű kártevő. Ősszel vigyük át az echinocereusokat hűvös, világos helyiségbe. Az optimális hőmérséklet körülbelül 5 °C. A kaktuszokat ebben az állapotban tartsuk teljesen szárazon. A hidegben gond nélkül kibírják az egész telet egyetlen csepp víz nélkül. Ha melegben és nedvesen teleltetjük őket, a növények megnyúlhatnak (csúnya, keskeny, világos csúcs alakulna ki rajtuk), túlöntözés esetén pedig akár az egész növény el is rothadhat, ami az echinocereusok esetében nagy kár lenne. Speciális az echinocereus chloranthus teleltetése, amely kibírja a kültéri teleltetést is. Ezt az echinocereus fajt tehát egész évben kint is termeszthetjük. Ültessük át jó vízelvezetésű talajkeverékbe, hogy a gyökereinél ne gyűljön meg a víz. A termőhelyet déli tájolásúra válasszuk, hogy az echinocereusok nyáron elegendő napfényt kapjanak. Tél előtt építsünk tetőt az echinocereus fölé, hogy a víz ne jusson a gyökereihez. Ha ez az echinocereus kellően száraz, gond nélkül elviseli még az erős fagyokat is. Szó szerint halálos csapást mérhet rá télen az olvadás, amikor az olvadó hóból származó víz a gyökerekhez jut, a kaktusz „iszik", majd erősebb fagyok következnek. A „jóllakott" kaktusz ugyanis nagyon érzékeny, és könnyen megfagyhat vagy elrothadhat. Ha van fűtetlen üvegházunk, az ideális telelőhely lehet éppen az echinocereus chloranthus számára. Ne habozzunk, és szerezzünk be ezeknek az echinocereusoknak a magjait, hogy gyönyörködhessünk tövisük szépségében és főleg nagy, hosszan virágzó virágaikban.