A szokatlan gyümölcsfajták nemcsak díszítik a kertjét, hanem fontos vitaminforrást is jelentenek.
Korábban a kertekben csak hagyományos gyümölcsfajták termesztettek - almát, körtét, cseresznyét, szilvát... Ma az emberek szeretnek kísérletezni és olyan növényeket is megpróbálnak termeszteni, amelyek nálunk korábban nem voltak elterjedtek. Ezért egyre gyakrabban találkozhatunk a kertekben különféle cserjékkel vagy fákkal, amelyekről korábban fogalmunk sem volt. A legtöbb növény érdekes kinézetének és gyógyhatásának köszönheti népszerűségét. Sok, a modern társadalom által csak most felfedezett cserje és fa a jövő növényének nevezhető, mivel olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek számos betegséget képesek gyógyítani. Ezeknek a növényeknek az eredeti hazájában azonban ezt már régóta tudják... Fedezze fel a homoktövis, a kínai csiragalagonya, a mini kiwi és a pepino gold varázsát és egészségét.
Közönséges homoktövis
A közönséges homoktövis (lat. Hippophae rhamnoides) az ezüstfafélék családjába (lat. Elaeagnaceae) tartozó cserje. A homoktövis a Kaukázusból és Közép-Ázsiából származik. Szibéria barátságtalan körülményei között a közönséges homoktövis egyike azon kevés növényeknek, amelyek nagy mennyiségű C-vitamint tartalmaznak. Ezért a bennszülöttek "szibériai csodának" nevezik. A homoktövis számos más vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, amelyek a termésekben kiegyensúlyozott arányban vannak jelen, ami a rendkívüli gyógyhatások oka. A jótékony hatások azonban nem csak az emberekre voltak jellemzőek, még a lovak is, amelyek ott legeltek, ahol homoktövis nőtt, lényegesen fényesebb szőrzetet mutattak, mint más lovak. Innen származik a homoktövis latin neve is - a Hippophae ugyanis görögül csillogó lovat jelent.
A közönséges homoktövis tüskés, lombhullató cserje, amely akár 6 méter magasra is megnőhet. A kertben nemcsak leveleivel díszít, amelyek mindkét oldalon ezüstös pikkelyekkel borítottak, hanem feltűnő narancsvörös terméseivel is. Ahhoz, hogy terméshez jusson, mindig ültetni kell hím és nőnemű növényeket körülbelül 1:6 arányban a nőnemű növények javára. A közönséges homoktövis ugyanis kétlaki növény.
A közönséges homoktövis termesztése
Mivel a közönséges homoktövis a barátságtalan Szibériából származik, nagyon ellenálló és így igénytelen a termesztése. Leginkább napos helyen, könnyű, homokos és áteresztő, mészben gazdag talajon érzi jól magát. Nedvesebb helyen is megnő a homoktövis, de túl nedves talajban télen megfagyhat. A homoktövis alkalmas terméketlen és pusztult talajok beültetésére, partok megerősítésére is használható. A homoktövis nem igényel öntözést, csak hosszan tartó aszály esetén kell öntözni. A trágyázás szintén nem szükséges, mivel a tápanyagellátásról a gyökérgümőkben élő gümőképző baktériumok gondoskodnak. Az idősebb cserjéket tavasszal meg kell metszeni, elvégezhető az akár hároméves fára történő fiatalító metszés is. Az első termésre 2-4 év múlva számíthat.
Fagyal
A fagyal (lat. Lycium) a burgonyafélék családjába (lat. Solanaceae) tartozik. A legelterjedtebb faj a kínai fagyal (lat. Lycium chinense), amelynek gyümölcseit wolfberry, goji vagy goji bogyó néven ismerik. Ugyanez az elnevezés honosodott meg magára a növényre is. A kínai fagyal főleg Kína déli területein nő. A fagyal gyümölcseit Kínában már évszázadok óta fiatalító gyümölcsként használják. A hagyományos kínai orvoslásban a fagyal pótolhatatlan helyet foglal el, nélkülözhetetlen, teljesen univerzális étrend-kiegészítőnek tartják. Különösen jelentős a béta-karotin, a C-, B1- és B2-vitamin tartalma. A fagyal erősíti a védekező képességet és az immunitást, segít a vérnyomás csökkentésében, alkalmas túlzott alkoholfogyasztás esetén és támogatja a szexuális funkciókat. A fagyal erősíti a látást, megnyugtatja az irritált szemeket és javítja a látásélessséget.
A fagyal termesztése
A fagyal évelő cserje, amely akár 3 méter magasra is megnőhet. A fagyal nem igényes a talajra és a termesztési körülményekre nézve, szinte bárhol megél. A legmegfelelőbb a fagyal termesztése napos helyen és könnyebb talajokban. Öntözze hosszan tartó szárazság esetén, egyébként beéri az esővízzel. A trágyázás nem szükséges. Ha kicsire szeretné tartani a fagyalt, rendszeresen nyírnia és formáznia kell. A fagyal júniustól októberig virágzik. A virágokból később narancsvörös gyümölcsök fejlődnek. A növény kb. 2-3 évvel a kiültetés után terem. A fagyal önbeporzó és hazai körülmények között teljesen fagyálló.
Minikiwi
A minikiwi (lat. Actinidia) az aktinidiafélék családjába (lat. Actinidiaceae) tartozik. Tulajdonképpen a kiwi apró gyümölcsű fajtájáról van szó. Körülbelül 40 minikiwi faj létezik. A leggyakrabban termesztettek közé tartozik az Actinidie Issai nevű hibrid, amely valószínűleg az Actinidia arguta és az Actinidia rufa keresztezéséből jött létre. Ez a faj cserépben is nevelhető, erkélyi kiwiként. Ennek a fajtának további vitathatatlan előnye az önbeporzó képessége. A gyümölcsök előállításához tehát nincs szükség hím és nőstény növényekre, ahogy az a kiwi és minikiwi más fajtáinál szokásos. A minikiwi növény amellett, hogy finom gyümölcsöket terem, nagyon szép is, sötétzöld levelei és júniusban nyíló illatos virágai vannak. A minikiwi gyümölcsöknek ugyanolyan ízük és alakjuk van, mint a hagyományos kiwinek, csak kisebbek (kb. akkora, mint egy nagyobb egres). A minikiwik fokozatosan érnek, a legfinomabbak abban az időszakban, amikor enyhén puhulni kezdenek.
A minikiwi termesztése
A minikiwit nagyobb nehézségek nélkül lehet termeszteni, jól bírja a fagyokat. Ha a növényt a tél beállta előtt enyhén letakarjuk, nem kell félnünk a téltől. A minikiwit napos helyre ültessük, enyhén savas, laza talajba. A talaj ne legyen túltrágyázott, mert akkor a növény ugyan buja növekedést mutatna, de nem akarna virágozni. A virágzás után elkezdhetünk trágyázni pl. Kristalon Start készítménnyel, a termésképződést támogathatjuk Kristalon Plod termékkel. Alternatíva a nagy virágcserépbe történő ültetés. Akárhová is ülteti a növényt, ne felejtsen el támasztékot adni hozzá. A minikiwi Issai ugyan lassan nő, de így is érdemes minden évben tavasszal elvégezni a ritkítást. A bokrok ne legyenek túl sűrűk, betakarítás után távolítsuk el a letermett hajtásokat. A minikiwi az idősebb fából kinövő új hajtásokon virágzik és terem.
Pepino gold
A Pepino gold (lat. Solanum muricatum) ugyanúgy, mint a csodabogyó, a burgonyafélék családjába tartozik (lat. Solanaceae). A Pepino gold Peruból és Kolumbiából származik. Nagy népszerűségnek örvend Új-Zélandon. Magyarországon ugyan nem teljesen optimálisak a pepino termesztésének feltételei, de így is megpróbálhatja saját pepinót termeszteni. A pepino évelő növény, nálunk azonban gyakran csak egynyáriként termesztik (a termelőknek nincs helyük az átteleltetésre). A pepino kb. 30-50 cm magasra nő. A virágok nagyon hasonlóak a burgonya virágaihoz, a termések tojás alakúak. Az érett termések sárgák, jellegzetes sötétzöld, barnáslila csíkokkal. A termésekkel teli növények mindegyik kertbe egy darabka egzotikumot visznek be.
A pepino gold termesztése
A pepino melegebb éghajlathoz van szokva, ezért a termesztése során be kell tartani az alapvető szabályokat. A magokat nagyon korán kell kivetni, legjobb már január elején, mert a pepino gold vegetációs ideje nagyon hosszú. A később elvetett növényeknél előfordulhat, hogy a termések már nem érnek be a fagyok beállta előtt. A Pepino gold hasonló hőmérsékleti igényekkel bír, mint a paradicsom. Hazánk feltételei között többnyire ládákban és cserepekben termesztik, hogy ne nőjenek túl nagyra és korán virágozzanak. Egy növény számára elegendő egy kb. 40 cm-es láda. Megfelelő talaj az univerzális kerti szubsztrát. Április közepén csípjük vissza a növény csúcsát, hogy elágazzon. A pepino nem fagyálló, ezért csak akkor vigyük ki a szabadba, amikor már nem fenyegetnek talajmenti fagyok. A 6 °C alatti hőmérsékletek sem válnak be neki, ezeken leáll a növekedése. A szezon alatt rendszeresen trágyázzuk a növényeket. Ha átteleltetjük a pepinót, ősszel kezdjük el csökkenteni a trágyázást és az öntözést, és a termések beérése után helyezzük át hűvösebb, világos és szellős helyiségbe, amelynek minimális hőmérséklete 3 °C. A gyökérlabda soha nem száradhat ki teljesen, ezért a pepinót télen is időnként öntözzük meg.