Virginia dohány (Nicotiana tabacum) kb. 20 mag

Virginiai dohány - Nicotiana tabacum

Körülbelül 65 dohányfaj létezik, és a világ minden táján megtalálhatók, leginkább a szubtrópusi Amerikában, Ausztráliában és a Csendes-óceán térségében. Dohányzásra leggyakrabban két fajt használnak: a virginiai dohányt (Nicotiana tabacum) és a paraszti dohányt (Nicotiana rustica).

Ezek a magok kizárólag gyűjtési célokra, gyűjtői emlékként szolgálnak.

• A dohány napos helyet igényel. Rendszeres öntözés szükséges. Nem tűri az elázást, a szárazság azonban nem zavarja. A vegetációs időszak alatt a növények környékét gyomtalanítjuk, lazítjuk a talajt. Elengedhetetlen az oldalsó gyökérsarjak és az alsó levelek eltávolítása. A virginiai dohánynál ajánlott a sarjadzó virágokat kicsípni, esetleg az egész virágkoronákat levágni. A dohányleveleket tisztán kell tartani.

• Ősszel célszerű a talajt 25-30 cm mélyre felásni, esetleg istállótrágyát vagy komposztot adni hozzá, ha a talaj szegény tápanyagokban. Tavasszal a talajt csak enyhén kell felásni, elég csupán fellazítani.

  A vetést márciustól májusig végezzük. A virginiai dohánynál májusban már késő, a növény nem ér el virágzásig. A vetéshez célszerű speciális vetőtalajt használni. A magokat a talaj felszínére vetjük, ritkán, hogy az egyes magok közötti távolság legalább 2 cm legyen, és a felületet finoman nedvesítjük permetezővel. A magokat enyhén befedezzük talajjal, ismét permetezzük, és az edényt nedves fóliával, műanyaggal, átlátszó zacskóval vagy üveggel lefedjük, hogy nedves mikroklíma alakuljon ki. A fóliának maximálisan átlátszónak kell lennie, hogy minél több fényt átengedjen. A felszínen feszesnek kell lennie. A fóliába kis lyukakat vágunk, hogy levegő jusson a vetéshez. 3-4 nap múlva a magok kicsíráznak, további 10 nap múlva 1 cm magasra kinőnek. A takaróanyagot akkor távolítjuk el, amikor a növények elérik. A végleges helyére csak a fagyok elmúltával ültetjük ki. A növények közötti távolság legalább 70 cm, ideális esetben 1 méter legyen.

• Alkalmas az inkább könnyebb talajú, leginkább agyagos-homokos, humuszban gazdag és magasabb káliumtartalmú hely. A talaj pH-jának 5,5-6,5 (maximum 7) között kell lennie.

• A dohány elegendő humuszt igényel, ezért célszerű az ültetési helyet ősszel jól megkomposztálni vagy jól lebomlott istállótrágyával trágyázni. A dohány érzékeny a klórra, ezért kerüljük a klórtartalmú szervetlen műtrágyákat.

• A növényeket levéltetvek támadják meg és csigák rágják. Soha ne használjunk vegyi anyagokat!!! Alkalmasak a csalánlé, a kézi gyűjtés vagy a dohányfőzet, amelyet üvegházak füstölésére vagy cigarettacsikkekből használnak.

• Az érett leveleket közvetlenül a virágzás előtt szüreteeljük, amikor elveszítik zöld színüket és sárgulni kezdenek, esetleg világos barnás foltok jelennek meg rajtuk. Száraz időben szüretelünk, legjobb délben vagy délután. A leveleket felülről lefelé törögetjük. A virginiai dohányt a virágzat eltávolítása után három héten belül le kell szüretelni.

• A leveleket laza kötegekbe kötjük és sötét, szellőző helyiségben legalább két-három hónapig szárítjuk.