Fakadó tök (Ecballium elaterium) 12 mag

Szökellő uborka (Ecballium elaterium) 12 mag

A szökellő uborka a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó növényfaj. Vadon termő növényről van szó, amely szabadon előfordul a Földközi-tenger vidékén és Ázsia egyes részein. Ami szokatlan és jellemző erre a növényre, az a magvak heves kilövellése, amely az érett termés összenyomásakor vagy széttörésekor következik be. Ennek a mechanizmusnak köszönhetően a magvak nagyobb távolságra képesek eljutni az anyatelepről.

Szökellő uborka: A növény külső leírása

A szökellő uborka vadon termő növény karcsú, kúszó szárral, amely akár 1 méter hosszúságot is elérhet. A levelek váltakozóak, erősen karéjosak, zöldek és fogazott szélűek. A virágok aprók, fehérek vagy halványsárgák, és virágzatokban helyezkednek el. A termések ovális alakúak, zöldek vagy halványsárgák, és rendelkeznek azzal a heves magkilövellő mechanizmussal, amely jellemző erre a növényre. A növény jól alkalmazkodott a száraz és napos termőhelyekhez, és főként a Földközi-tenger vidékén és Délkelet-Európában fordul elő.

Hogyan termesszük a szökellő uborkát?

1. A talaj előkészítése: válasszon jól átjárható és termékeny talajt, elegendő szerves tápanyaggal.

2. Palánta: vesse el a magvakat cserépbe vagy ládákba. Enyhén fedje be őket egy réteg földdel.

3. Öntözés: tartsa a talajt nedvesen, de ne öntözze túl. Öntözze rendszeresen, hogy a magvak ne száradjanak ki.

4. Hőmérséklet és fény: tartsa a palántákat meleg és napos helyen. A csírázás optimális hőmérséklete körülbelül 20-25 °C.

5. Átültetés: amint a palánták megnőnek és elegendő levelet fejlesztenek, ültesse át őket külön cserepekbe, elegendő hellyel a gyökeresedéshez.

6. A növények gondozása: rendszeresen táplálja a növényeket szerves trágyával és öntözze őket.

7. Szabadföldi ültetés: az utolsó fagyok után a kifejlesztett növényeket kiültetheti a szabadba. Válasszon napos helyet.

8. Fagyvédelem: hideg területeken védje meg a növényeket a fagytól, legjobban téli talajtakarással.